Román gyártmány. Az ukrán hadsereg Romániából származó légvédelmi rakétarendszert is használ
Fotó: mil.in.ua
Az ukrán fegyveres erők a román CA-95 rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert használják az orosz hadsereg ellen – jelentette az ukrán média.
2025. március 11., 20:122025. március 11., 20:12
Az ukrán hadsereg kezelésében lévő rakétarendszerről készült fotók a Telegramra kerültek fel.
– jegyzi meg a Militarnyi.
A rendszerhez BRDM-2 páncélozott személyszállító jármű helyett a román ROMARM cég által gyártott TABC-79-es járművet használják platformként.
Ennek a légvédelmi rendszernek egy továbbfejlesztett változata – a CA-95M – áll szolgálatban a román szárazföldi erőknél.
A légi célpontoknak legalább 50, legfeljebb 3500 méter magasan kell lenniük.
A maximális sebesség 310 m/s.
Az ukrán fegyveres erőknek átadott rendszerek száma nem ismert. A román hadseregnél 48 CA-95M légvédelmi rendszer áll szolgálatban.
Mint ismeretes, Románia hivatalos politikája az, hogy nem hozza nyilvánosságra, milyen rendszerekkel és felszerelésekkel segítette Ukrajnát a háború során.
Ez a legfejlettebb Patriot PAC-3+, amely képes a ballisztikus rakéták hatékony elfogására.
Bár Bukarest hivatalosan egyszer sem erősítette meg, hogy fegyvereket szállított volna Ukrajnának, hogy helytálljon az Oroszország által ellene indított háborúban, az Oryx holland portál még 2023 augusztusában képekkel alátámasztott összeállítást közölt, hogy
A nyílt forrásokat nyomon követő, hollandiai székhelyű védelmi elemzőportál szerint Románia nagyon diszkréten, de a jelek szerint hatékonyan különböző fegyverrendszereket és nagy mennyiségű lőszert küldött Ukrajnának.
Románia így többek között 122 milliméteres rakéta sorozatvetőket (ArPR-40) küldött Ukrajnának. Ezek hasonlóak az orosz Gradokhoz, de a brassói teherautógyárban gyártott DAC platformokra szerelték őket. Megjegyzendő, hogy a 40 löveges reaktív rakétavető, az APR-40 mind a 40 rakétát 16 másodperc alatt képes egy sorozatban kilőni, a maximális lőtávolság 20 kilométer.
Ezek 2023 májusa előtt érkeznek Ukrajnába, miután a román védelmi minisztérium készleteiben a sokkal modernebb HIMARS-ok váltották fel őket.
Fél évvel korábban a TAB-71 M kétéltű páncélozott járművek, a szovjet BTR-60 licencelt változatai érkeztek Ukrajnába. A TAB-71 hasonló a szovjet modellhez, de nem azonos azzal. A fő különbség a továbbfejlesztett lövegtorony, így a géppuska közel 90°-os függőleges tüzelési szöge lehetővé teszi a légi célpontok elleni hatékony bevetést.
A TAB-71 a BTR-60-asnál több nappali célzótávcsővel rendelkezik, valamint a torony bal oldalán egy jellegzetes távcsővel, a LOTA-val, azaz a földi és légvédelmi céltávcsővel. Másrészt az ukránok 12,7 milliméteres DsKM nehézgéppuskákat is kaptak.
A lőszerek a gyanú szerint 2022 októbere és 2023 júliusa között jutottak el az ukránokhoz.
Végül az ukránok nagy mennyiségű üzemanyagot, valamint taktikai sisakokat és golyóálló mellényeket, valamint a Pro Optica által gyártott ANUBIS távvezérelt fegyverállomásokat is kaptak, amelyeket a török hadsereg által adományozott BMC Kirpi páncélozott járművekre szereltek fel.
Szakértők szerint ugyanakkor előfordulhat, hogy a szállítások bizalmas jellege miatt még ennél is több fegyver érkezett Ukrajnába Romániából.
Bár Bukarest hivatalosan egyszer sem erősítette meg, hogy fegyvereket szállított volna Ukrajnának, az Oryx holland portál szerint Románia számos fegyvert szállított a háborúban álló országnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.
Az amerikai szenátus szerdán ismét elutasította az átmeneti költségvetést, ami lehetővé tenné a szövetségi kormányzati intézmények működésének újraindulását.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerdán figyelmeztette Moszkvát, hogy ha nem vet véget az Ukrajna elleni háborúnak, az Egyesült Államok és a NATO „költségeket rónak Oroszországra a folytatódó agresszióért”.
A magyar külpolitika a békepártiságáról híres az egész világon – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Youtube-csatornáján közzétett interjúban azzal kapcsolatban, hogy hétfőn részt vett Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodás aláírásán.
A NATO számos további intézkedést hoz, amely megerősíti, kibővíti és felgyorsítja a szövetségesek drónok elleni védekezésre való képességét – jelentette ki szerdán Brüsszelben a szervezet főtitkára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!