
Román gyártmány. Az ukrán hadsereg Romániából származó légvédelmi rakétarendszert is használ
Fotó: mil.in.ua
Az ukrán fegyveres erők a román CA-95 rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert használják az orosz hadsereg ellen – jelentette az ukrán média.
2025. március 11., 20:122025. március 11., 20:12
Az ukrán hadsereg kezelésében lévő rakétarendszerről készült fotók a Telegramra kerültek fel.
– jegyzi meg a Militarnyi.
A rendszerhez BRDM-2 páncélozott személyszállító jármű helyett a román ROMARM cég által gyártott TABC-79-es járművet használják platformként.
Ennek a légvédelmi rendszernek egy továbbfejlesztett változata – a CA-95M – áll szolgálatban a román szárazföldi erőknél.
A légi célpontoknak legalább 50, legfeljebb 3500 méter magasan kell lenniük.
A maximális sebesség 310 m/s.
Az ukrán fegyveres erőknek átadott rendszerek száma nem ismert. A román hadseregnél 48 CA-95M légvédelmi rendszer áll szolgálatban.
Mint ismeretes, Románia hivatalos politikája az, hogy nem hozza nyilvánosságra, milyen rendszerekkel és felszerelésekkel segítette Ukrajnát a háború során.
Ez a legfejlettebb Patriot PAC-3+, amely képes a ballisztikus rakéták hatékony elfogására.
Bár Bukarest hivatalosan egyszer sem erősítette meg, hogy fegyvereket szállított volna Ukrajnának, hogy helytálljon az Oroszország által ellene indított háborúban, az Oryx holland portál még 2023 augusztusában képekkel alátámasztott összeállítást közölt, hogy
A nyílt forrásokat nyomon követő, hollandiai székhelyű védelmi elemzőportál szerint Románia nagyon diszkréten, de a jelek szerint hatékonyan különböző fegyverrendszereket és nagy mennyiségű lőszert küldött Ukrajnának.
Románia így többek között 122 milliméteres rakéta sorozatvetőket (ArPR-40) küldött Ukrajnának. Ezek hasonlóak az orosz Gradokhoz, de a brassói teherautógyárban gyártott DAC platformokra szerelték őket. Megjegyzendő, hogy a 40 löveges reaktív rakétavető, az APR-40 mind a 40 rakétát 16 másodperc alatt képes egy sorozatban kilőni, a maximális lőtávolság 20 kilométer.
Ezek 2023 májusa előtt érkeznek Ukrajnába, miután a román védelmi minisztérium készleteiben a sokkal modernebb HIMARS-ok váltották fel őket.
Fél évvel korábban a TAB-71 M kétéltű páncélozott járművek, a szovjet BTR-60 licencelt változatai érkeztek Ukrajnába. A TAB-71 hasonló a szovjet modellhez, de nem azonos azzal. A fő különbség a továbbfejlesztett lövegtorony, így a géppuska közel 90°-os függőleges tüzelési szöge lehetővé teszi a légi célpontok elleni hatékony bevetést.
A TAB-71 a BTR-60-asnál több nappali célzótávcsővel rendelkezik, valamint a torony bal oldalán egy jellegzetes távcsővel, a LOTA-val, azaz a földi és légvédelmi céltávcsővel. Másrészt az ukránok 12,7 milliméteres DsKM nehézgéppuskákat is kaptak.
A lőszerek a gyanú szerint 2022 októbere és 2023 júliusa között jutottak el az ukránokhoz.
Végül az ukránok nagy mennyiségű üzemanyagot, valamint taktikai sisakokat és golyóálló mellényeket, valamint a Pro Optica által gyártott ANUBIS távvezérelt fegyverállomásokat is kaptak, amelyeket a török hadsereg által adományozott BMC Kirpi páncélozott járművekre szereltek fel.
Szakértők szerint ugyanakkor előfordulhat, hogy a szállítások bizalmas jellege miatt még ennél is több fegyver érkezett Ukrajnába Romániából.

Bár Bukarest hivatalosan egyszer sem erősítette meg, hogy fegyvereket szállított volna Ukrajnának, az Oryx holland portál szerint Románia számos fegyvert szállított a háborúban álló országnak.
Idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostoroznak minden érintettet a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia.
Washingtonban fogadta Donald Trump amerikai elnök kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, aki az ENSZ Közgyűlésére érkezett az Egyesült Államokba.
Romániában a gáztárolók feltöltöttségi szintje az év végére megközelítőleg 90 százalékra fog emelkedni, ami meghaladja az európai átlagot – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
szóljon hozzá!