Román gyártmány. Az ukrán hadsereg Romániából származó légvédelmi rakétarendszert is használ
Fotó: mil.in.ua
Az ukrán fegyveres erők a román CA-95 rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert használják az orosz hadsereg ellen – jelentette az ukrán média.
2025. március 11., 20:122025. március 11., 20:12
Az ukrán hadsereg kezelésében lévő rakétarendszerről készült fotók a Telegramra kerültek fel.
– jegyzi meg a Militarnyi.
A rendszerhez BRDM-2 páncélozott személyszállító jármű helyett a román ROMARM cég által gyártott TABC-79-es járművet használják platformként.
Ennek a légvédelmi rendszernek egy továbbfejlesztett változata – a CA-95M – áll szolgálatban a román szárazföldi erőknél.
A légi célpontoknak legalább 50, legfeljebb 3500 méter magasan kell lenniük.
A maximális sebesség 310 m/s.
Az ukrán fegyveres erőknek átadott rendszerek száma nem ismert. A román hadseregnél 48 CA-95M légvédelmi rendszer áll szolgálatban.
Mint ismeretes, Románia hivatalos politikája az, hogy nem hozza nyilvánosságra, milyen rendszerekkel és felszerelésekkel segítette Ukrajnát a háború során.
Ez a legfejlettebb Patriot PAC-3+, amely képes a ballisztikus rakéták hatékony elfogására.
Bár Bukarest hivatalosan egyszer sem erősítette meg, hogy fegyvereket szállított volna Ukrajnának, hogy helytálljon az Oroszország által ellene indított háborúban, az Oryx holland portál még 2023 augusztusában képekkel alátámasztott összeállítást közölt, hogy
A nyílt forrásokat nyomon követő, hollandiai székhelyű védelmi elemzőportál szerint Románia nagyon diszkréten, de a jelek szerint hatékonyan különböző fegyverrendszereket és nagy mennyiségű lőszert küldött Ukrajnának.
Románia így többek között 122 milliméteres rakéta sorozatvetőket (ArPR-40) küldött Ukrajnának. Ezek hasonlóak az orosz Gradokhoz, de a brassói teherautógyárban gyártott DAC platformokra szerelték őket. Megjegyzendő, hogy a 40 löveges reaktív rakétavető, az APR-40 mind a 40 rakétát 16 másodperc alatt képes egy sorozatban kilőni, a maximális lőtávolság 20 kilométer.
Ezek 2023 májusa előtt érkeznek Ukrajnába, miután a román védelmi minisztérium készleteiben a sokkal modernebb HIMARS-ok váltották fel őket.
Fél évvel korábban a TAB-71 M kétéltű páncélozott járművek, a szovjet BTR-60 licencelt változatai érkeztek Ukrajnába. A TAB-71 hasonló a szovjet modellhez, de nem azonos azzal. A fő különbség a továbbfejlesztett lövegtorony, így a géppuska közel 90°-os függőleges tüzelési szöge lehetővé teszi a légi célpontok elleni hatékony bevetést.
A TAB-71 a BTR-60-asnál több nappali célzótávcsővel rendelkezik, valamint a torony bal oldalán egy jellegzetes távcsővel, a LOTA-val, azaz a földi és légvédelmi céltávcsővel. Másrészt az ukránok 12,7 milliméteres DsKM nehézgéppuskákat is kaptak.
A lőszerek a gyanú szerint 2022 októbere és 2023 júliusa között jutottak el az ukránokhoz.
Végül az ukránok nagy mennyiségű üzemanyagot, valamint taktikai sisakokat és golyóálló mellényeket, valamint a Pro Optica által gyártott ANUBIS távvezérelt fegyverállomásokat is kaptak, amelyeket a török hadsereg által adományozott BMC Kirpi páncélozott járművekre szereltek fel.
Szakértők szerint ugyanakkor előfordulhat, hogy a szállítások bizalmas jellege miatt még ennél is több fegyver érkezett Ukrajnába Romániából.
Bár Bukarest hivatalosan egyszer sem erősítette meg, hogy fegyvereket szállított volna Ukrajnának, az Oryx holland portál szerint Románia számos fegyvert szállított a háborúban álló országnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!