
Biztonsági zóna. Putyin ütközőövezetet akar az ukrán határ mentén
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.
2025. május 23., 08:582025. május 23., 08:58
Vlagyimir Putyin ezt kormánytagokkal folytatott megbeszélésén jelentette be, mondván, hogy az orosz fegyveres erők éppen e feladat megoldásán tevékenykednek.
„Döntést fogadtunk el egy szükséges biztonsági ütközőövezet létrehozásáról a határok hosszában” – ismertette az államfő. „Fegyveres erőink jelenleg a feladat megoldásán vannak, aktívan elfojtva az ellenség tüzelési pontjait, a munka folyik” – tette hozzá.
Vlagyimir Putyin külön szót ejtett a határ menti területek aknamentesítéséről, ahol harci cselekmények folytak.
„Ismétlem, szó van Kurszk, Brjanszk és Belgorod megyékről is, amelyeket támadások értek és érnek. Mindemellett az ellenség rendszerint nem katonai célpontokat választ, hanem polgári létesítményeket, lakóházakat és embereket” – ismertette Vlagyimir Putyin. Hangsúlyozta, hogy a csütörtöki nap eseményei is ezt támasztják alá.
„Drónok, diverzáns-felderítő csoportok vadásznak civil járművekre, ideértve mentőket és mezőgazdasági gépeket. Nők és gyerekek halnak, illetve sebesülnek meg” – fűzte hozzá.
Vlagyimir Putyin egyúttal
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kurszki, a belgorodi és a brjanszki megyék helyzetére tekintettel már most meg kell kezdeni az újjáépítést, elősegítve az emberek visszatérését településeikre, ahol erre a biztonsági körülmények lehetőséget adnak. Ezen felül elengedhetetlen helyreállítani a teljes szállítmányozási és egyéb infrastruktúrát, biztosítani az ipari és mezőgazdasági vállalkozások tartós termelési tevékenységét.
Az orosz elnök kedden kereste fel Kurszk megyét. Azzal vádolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy hazudik, amikor azt mondja, hogy ukrán erők még tartják magukat Kurszk, illetve Belgorod megye egyes részein.
Közben
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint a légvédelem összesen kilebc, az orosz főváros felé tartó drónt lőtt le.
Csütörtökön a moszkvai katonai tárca azt közölte: a légvédelem kedd 20 órától csütörtök 8 óráig 485 ukrán drónt lőtt le Oroszország régiói fölött, az orosz hadsereg pedig
Dnyipropetrovszk megyében, valamint elfoglalta a donyecki régióban lévő Nova Poltavka települést.
A minisztérium szerint két nap alatt lelőtt drónok közül 63-at a moszkvai régióra irányoztak. A közlést követően Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester csütörtök délután azt írta a Telegram-csatornáján, hogy a nap folyamán az orosz főváros felé tartó 11 pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet fogtak el.
A spanyol hatóságok nagy erőkkel keresik az ukrán elnöki hivatal egykori helyettes vezetője elleni merénylet elkövetőit
A spanyol hatóságok nagy erőkkel folytatták a kutatást az Andrij Portnov, az ukrán elnöki hivatal egykori helyettes vezetője elleni merénylet elkövetői után csütörtökön.
Az EFE spanyol hírügynökség rendőrségi forrásokra hivatkozva közölte: három embert keresnek, a merénylőt és két bűntársát, utóbbiak közreműködhettek a támadás előkészítésében és végrehajtásában.
Az 52 éves ukrán férfit akkor lőtték le, amikor elvitte gyerekeit az American School Madrid magániskolába és épp készült visszaülni autójába az épület előtti parkolóban.
A helyszínen kilenc töltényhüvelyt találtak a rendőrök, de hogy pontosan hány lövés érte az áldozatot, még nem közölték. Az igazságügyi orvosszakértők csütörtökön kezdték meg a holttest vizsgálatát.
Zajlik a töltényhüvelyek elemzése is, és vizsgálják a merénylet helyszínének környékén található biztonsági kamerák felvételeit is a támadók kilétére utaló nyomokat keresve.
A merénylet indítéka továbbra sem ismert.
A spanyol sajtóban megjelentek szerint a támadók feltehetően előzetesen tanulmányozták az áldozat hétköznapi szokásait, ezért választhatták a merénylet helyszínéül az iskola bejáratát. A férfi a La Moraleja nevű jól őrzött villanegyedben élt, és a belvárosban egyik legelegánsabb utcájában volt irodája, szintén parkolói behajtással.
Portnov 2011-2014 között volt Viktor Janukovics elnöki adminisztrációjának helyettes vezetője, előtte öt évig Julija Timosenko egykori miniszterelnök csapatának vezető jogásza volt.
2014-ben elmenekült az országból, az ukrán hatóságok pedig vizsgálatot indítottak hazaárulás gyanújával. A főügyészség 2014-ben nemzetközi körözést adott ki a Majdan-tüntetők lövetésében játszott szerepéért. Portnovnak később peres úton sikerült elérnie, hogy megszüntessék ellene az eljárásokat és visszavonják a körözést.
A Cadena Ser rádióadó felidézte: Andrij Portnovot az Európai Unió feketelistára helyezte állami pénzeszközökkel való visszaélés, valamint az emberi jogok megsértése miatt Ukrajnában, és ugyan felmentették, de az ukrán titkosszolgálat nyomozást indított ellene Oroszországhoz való kötődése miatt.
Hétfő éjjel egy 30 éves szudáni állampolgár Belfastban több késszúrással megsebesített egy helyi férfit, mire bevándorlásellenes tüntetések robbantak ki, amelyek erőszakba torkolltak.
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derült ki az EU Kábítószer-ügynökségének kedden közzétett éves jelentéséből.
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
szóljon hozzá!