
Figyelmeztet. Putyin a kétoldalú viszony romlását helyezte kilátásba Washingtonnak
Fotó: kremlin.ru
Az orosz–amerikai kapcsolatok „pozitív” tendenciája megsemmisülne, ha Washington Tomahawk nagy hatótávolságú rakétákat küldene Ukrajnába – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy vasárnapi interjúban.
2025. október 06., 09:332025. október 06., 09:33
„A nagy hatótávolságú rakétarendszerek, köztük a Tomahawk rakéták Ukrajnába szállítása tönkretenné az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban kialakuló pozitív tendenciákat” – mondta Putyin az orosz RBC hírügynökség szerint.
J. D. Vance amerikai alelnök szeptember 28-án megerősítette, hogy az Egyesült Államok „fontolgatja” a 1600–2500 kilométeres hatótávolságú Tomahawk rakéták szállítását Kijevnek.

J. D. Vance amerikai alelnök vasárnap megerősítette, hogy az Egyesült Államok „fontolgatja” Tomahawk rakéták szállítását Kijevnek, mivel Moszkva továbbra is elutasítja Donald Trump elnök által közvetített két- és háromoldalú béketárgyalásokat.
Ez jelentősen megerősítené Ukrajna fegyverarzenálját, amely nagyrészt drónokra támaszkodik a nagy hatótávolságú csapásokhoz, és
Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hetekben ellenségesebb álláspontot foglalt el Oroszországgal szemben, miután nyáron az Egyesült Államok vörös szőnyeget terített Putyin elé az augusztusi alaszkai csúcstalálkozón.
Az amerikai vezető szeptember 25-én még „papírtigrisnek” is nevezte Oroszországot, amiért a folyamatos támadások és hatalmas erőforrások felélése ellenére sem sikerült területeket elhódítania az utóbbi időben.
Putyin csütörtökön úgy válaszolt Trumpnak, hogy a NATO-t is „papírtigrisnek” nevezte, jelezve, hogy a Washington és Moszkva közötti kapcsolatok romlottak.
Azt is mondta, hogy
Putyin hozzátette, hogy az orosz légvédelem alkalmazkodni fog a Tomahawk-támadásokhoz, és a nagy hatótávolságú rakéták nem befolyásolják a „harctéri erőviszonyokat”.
Ukrajna jelenleg a nyugati országok által szállított, csak körülbelül 250 kilométer hatótávolságú manőverező rakétákra támaszkodik.
Sorozatgyártása azonban várhatóan csak jövőre kezdődik, és jelenleg nem áll rendelkezésre jelentős mennyiségben.
Oroszország hatalmas előnnyel rendelkezik Ukrajnával szemben a rakéták terén, és rendszeresen használja saját manőverező robotrepülőgépeit, például a Kalibrt, hogy csapást mérjen az ukrán városokra, valamint ballisztikus rendszereit, például az Iszkandert.
Több ezer kubai harcol az orosz oldalon
A Reuters vasárnap egy belső amerikai külügyminisztériumi táviratra hivatkozva arról számolt be, hogy akár 5000 kubai harcos is aktívan részt vesz Oroszország ukrajnai inváziójában.
„Észak-Korea után Kuba a legnagyobb külföldi csapatokat küldő ország Oroszország agressziójához, becslések szerint 1000-5000 kubai harcol Ukrajnában” – áll a táviratban.
Az Egyesült Államok egy nem titkosított táviratot dolgozott ki, amelyben részleteket osztott meg Kuba oroszországi háborús támogatásáról, az ENSZ azon határozatának ellensúlyozására irányuló kampányának részeként, amely Washingtonnak a karibi országra 1960 óta érvényben lévő embargó feloldását követeli.
Az október 2-án több tucat amerikai missziónak elküldött, nem titkosított távirat arra utasítja a diplomatákat, hogy sürgessék a külföldi kormányokat, hogy ellenezzék a határozatot, amelyet 1992 óta minden évben elfogad az ENSZ Közgyűlése.
Bár az ENSZ-határozatnak szimbolikus értéke van, végső soron csak az amerikai kongresszus szüntetheti meg a több évtizedes embargót.
A Reuters szerint az amerikai külügyminisztérium nem volt hajlandó további részleteket közölni a kubai harcosokról, de közölte, hogy tudomása van azokról a jelentésekről, miszerint orosz csapatok mellett szolgálnak.
Moszkva 2022-ben, teljes körű inváziójának kezdete óta toboroz külföldi harcosokat olyan országokból, mint Nepál, Szomália, India és Kuba. Tavaly a Bloomberg arról számolt be, hogy Oroszország nagylelkű fizetést és állampolgárságot ígér a kubai harcosoknak, annak ellenére, hogy Havanna megpróbálja korlátozni a toborzást. Akkor a kubai toborzottak számát néhány százra becsülték.
Azóta ez a szám több ezerre nőtt, és az ukrán tisztségviselők nemrég figyelmeztették az amerikai törvényhozókat, hogy Oroszország fokozta a kubai zsoldosok toborzását.
Kuba és Oroszország a hidegháború óta szoros kapcsolatokat ápol. Legutóbb 2024 októberében Kuba partnerországként csatlakozott az orosz vezetésű BRICS-csoporthoz.
A NATO-nak meg kell erősítenie jelenlétét keleti szárnyán, annak ellenére, hogy Oroszország az Egyesült Államokkal folytatott béketárgyalások során ismét nyomást gyakorol a katonai szövetség korlátozása érdekében – jelentette ki Oana Țoiu.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerdán este azt állította, hogy a Fekete-tenger térségében operatív feladatokban részt vevő összes Sea Baby tengeri drónját azonosították, egyik sem veszett el, és egyik sem lépett be román felségvizekre.
Öt palesztin, köztük két gyermek halt meg, és több ember megsebesült, amikor izraeli repülőgépek támadták meg a Hán-Júnisz nyugati részén lévő menekülttábor sátrait – állították a Kuvaiti Tábori Kórház orvosai.
Steve Witkoff amerikai különmegbízott csütörtökön Miamiban találkozik az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetőjével, Rusztem Umerovval – erősítette meg a Fehér Ház a BBC szerint.
Ursula von der Leyen egy generáció óta az EU elszámoltathatóságának legnagyobb kihívásával szembesül a legújabb, csalás ügyében zajló nyomozás miatt, amely két, a legnagyobbak közé tartozó nevet érint Brüsszelben, és teljes körű válsággá fajulhat.
Ilie Bolojan román kormányfő elmondása szerint „pragmatikus megbeszélést” folytatott szerdán Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.
„Helytelen” lenne azt állítani, hogy Vlagyimir Putyin elnök elutasította az Egyesült Államok békejavaslatait a keddi tárgyalásokon Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel – jelentette ki szerdán a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov.
Közbeszerzési csalás és korrupció, összeférhetetlenség és hivatali titoktartás megsértésének gyanújával vádat emeltek Federica Mogherini, az Európai Unió korábbi külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és további két másik ember ellen.
Az Észak-atlanti Szövetség „gyors előrelépéseket tesz” a keleti szárnyának, többek között Romániának a védelmét szolgáló intézkedések terén az Eastern Sentry program keretében – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben.
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
szóljon hozzá!