Figyelmeztet. Putyin a kétoldalú viszony romlását helyezte kilátásba Washingtonnak
Fotó: kremlin.ru
Az orosz–amerikai kapcsolatok „pozitív” tendenciája megsemmisülne, ha Washington Tomahawk nagy hatótávolságú rakétákat küldene Ukrajnába – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy vasárnapi interjúban.
2025. október 06., 09:332025. október 06., 09:33
„A nagy hatótávolságú rakétarendszerek, köztük a Tomahawk rakéták Ukrajnába szállítása tönkretenné az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban kialakuló pozitív tendenciákat” – mondta Putyin az orosz RBC hírügynökség szerint.
J. D. Vance amerikai alelnök szeptember 28-án megerősítette, hogy az Egyesült Államok „fontolgatja” a 1600–2500 kilométeres hatótávolságú Tomahawk rakéták szállítását Kijevnek.
J. D. Vance amerikai alelnök vasárnap megerősítette, hogy az Egyesült Államok „fontolgatja” Tomahawk rakéták szállítását Kijevnek, mivel Moszkva továbbra is elutasítja Donald Trump elnök által közvetített két- és háromoldalú béketárgyalásokat.
Ez jelentősen megerősítené Ukrajna fegyverarzenálját, amely nagyrészt drónokra támaszkodik a nagy hatótávolságú csapásokhoz, és
Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hetekben ellenségesebb álláspontot foglalt el Oroszországgal szemben, miután nyáron az Egyesült Államok vörös szőnyeget terített Putyin elé az augusztusi alaszkai csúcstalálkozón.
Az amerikai vezető szeptember 25-én még „papírtigrisnek” is nevezte Oroszországot, amiért a folyamatos támadások és hatalmas erőforrások felélése ellenére sem sikerült területeket elhódítania az utóbbi időben.
Putyin csütörtökön úgy válaszolt Trumpnak, hogy a NATO-t is „papírtigrisnek” nevezte, jelezve, hogy a Washington és Moszkva közötti kapcsolatok romlottak.
Azt is mondta, hogy
Putyin hozzátette, hogy az orosz légvédelem alkalmazkodni fog a Tomahawk-támadásokhoz, és a nagy hatótávolságú rakéták nem befolyásolják a „harctéri erőviszonyokat”.
Ukrajna jelenleg a nyugati országok által szállított, csak körülbelül 250 kilométer hatótávolságú manőverező rakétákra támaszkodik.
Sorozatgyártása azonban várhatóan csak jövőre kezdődik, és jelenleg nem áll rendelkezésre jelentős mennyiségben.
Oroszország hatalmas előnnyel rendelkezik Ukrajnával szemben a rakéták terén, és rendszeresen használja saját manőverező robotrepülőgépeit, például a Kalibrt, hogy csapást mérjen az ukrán városokra, valamint ballisztikus rendszereit, például az Iszkandert.
Több ezer kubai harcol az orosz oldalon
A Reuters vasárnap egy belső amerikai külügyminisztériumi táviratra hivatkozva arról számolt be, hogy akár 5000 kubai harcos is aktívan részt vesz Oroszország ukrajnai inváziójában.
„Észak-Korea után Kuba a legnagyobb külföldi csapatokat küldő ország Oroszország agressziójához, becslések szerint 1000-5000 kubai harcol Ukrajnában” – áll a táviratban.
Az Egyesült Államok egy nem titkosított táviratot dolgozott ki, amelyben részleteket osztott meg Kuba oroszországi háborús támogatásáról, az ENSZ azon határozatának ellensúlyozására irányuló kampányának részeként, amely Washingtonnak a karibi országra 1960 óta érvényben lévő embargó feloldását követeli.
Az október 2-án több tucat amerikai missziónak elküldött, nem titkosított távirat arra utasítja a diplomatákat, hogy sürgessék a külföldi kormányokat, hogy ellenezzék a határozatot, amelyet 1992 óta minden évben elfogad az ENSZ Közgyűlése.
Bár az ENSZ-határozatnak szimbolikus értéke van, végső soron csak az amerikai kongresszus szüntetheti meg a több évtizedes embargót.
A Reuters szerint az amerikai külügyminisztérium nem volt hajlandó további részleteket közölni a kubai harcosokról, de közölte, hogy tudomása van azokról a jelentésekről, miszerint orosz csapatok mellett szolgálnak.
Moszkva 2022-ben, teljes körű inváziójának kezdete óta toboroz külföldi harcosokat olyan országokból, mint Nepál, Szomália, India és Kuba. Tavaly a Bloomberg arról számolt be, hogy Oroszország nagylelkű fizetést és állampolgárságot ígér a kubai harcosoknak, annak ellenére, hogy Havanna megpróbálja korlátozni a toborzást. Akkor a kubai toborzottak számát néhány százra becsülték.
Azóta ez a szám több ezerre nőtt, és az ukrán tisztségviselők nemrég figyelmeztették az amerikai törvényhozókat, hogy Oroszország fokozta a kubai zsoldosok toborzását.
Kuba és Oroszország a hidegháború óta szoros kapcsolatokat ápol. Legutóbb 2024 októberében Kuba partnerországként csatlakozott az orosz vezetésű BRICS-csoporthoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Több mint fél éve tart az egyik legbrutálisabb erdélyi gyilkossági ügy elkövetőjének hajszája. A mezőméhesi baltás gyilkost, aki volt élettársát meggyilkolta, majd felgyújtotta, eddig sem Romániában, sem Magyarországon nem sikerült kézre keríteni.
A külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy kapcsolatban áll egy román állampolgárral, aki a Spanyolországban történt vasúti balesetben érintett vonatok egyikén utazott.
Románia azon mintegy 60 ország között van, amelyeket Donald Trump amerikai elnök meghívott egy új nemzetközi kezdeményezésbe, a béketanácsába.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah szombaton elismerte, hogy a több mint két héten át tartó zavargások során több ezer iráni vesztette életét.
Az ukrán és az amerikai tisztségviselők a davosi Világgazdasági Fórumon folytatják a békeajánlatról szóló tárgyalásokat – jelentette be vasárnap Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.
Mette Frederiksen dán kormányfő leszögezte: „Európát nem lehet zsarolni”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!