Figyelmeztet. Putyin a kétoldalú viszony romlását helyezte kilátásba Washingtonnak
Fotó: kremlin.ru
Az orosz–amerikai kapcsolatok „pozitív” tendenciája megsemmisülne, ha Washington Tomahawk nagy hatótávolságú rakétákat küldene Ukrajnába – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy vasárnapi interjúban.
2025. október 06., 09:332025. október 06., 09:33
„A nagy hatótávolságú rakétarendszerek, köztük a Tomahawk rakéták Ukrajnába szállítása tönkretenné az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban kialakuló pozitív tendenciákat” – mondta Putyin az orosz RBC hírügynökség szerint.
J. D. Vance amerikai alelnök szeptember 28-án megerősítette, hogy az Egyesült Államok „fontolgatja” a 1600–2500 kilométeres hatótávolságú Tomahawk rakéták szállítását Kijevnek.
J. D. Vance amerikai alelnök vasárnap megerősítette, hogy az Egyesült Államok „fontolgatja” Tomahawk rakéták szállítását Kijevnek, mivel Moszkva továbbra is elutasítja Donald Trump elnök által közvetített két- és háromoldalú béketárgyalásokat.
Ez jelentősen megerősítené Ukrajna fegyverarzenálját, amely nagyrészt drónokra támaszkodik a nagy hatótávolságú csapásokhoz, és
Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hetekben ellenségesebb álláspontot foglalt el Oroszországgal szemben, miután nyáron az Egyesült Államok vörös szőnyeget terített Putyin elé az augusztusi alaszkai csúcstalálkozón.
Az amerikai vezető szeptember 25-én még „papírtigrisnek” is nevezte Oroszországot, amiért a folyamatos támadások és hatalmas erőforrások felélése ellenére sem sikerült területeket elhódítania az utóbbi időben.
Putyin csütörtökön úgy válaszolt Trumpnak, hogy a NATO-t is „papírtigrisnek” nevezte, jelezve, hogy a Washington és Moszkva közötti kapcsolatok romlottak.
Azt is mondta, hogy
Putyin hozzátette, hogy az orosz légvédelem alkalmazkodni fog a Tomahawk-támadásokhoz, és a nagy hatótávolságú rakéták nem befolyásolják a „harctéri erőviszonyokat”.
Ukrajna jelenleg a nyugati országok által szállított, csak körülbelül 250 kilométer hatótávolságú manőverező rakétákra támaszkodik.
Sorozatgyártása azonban várhatóan csak jövőre kezdődik, és jelenleg nem áll rendelkezésre jelentős mennyiségben.
Oroszország hatalmas előnnyel rendelkezik Ukrajnával szemben a rakéták terén, és rendszeresen használja saját manőverező robotrepülőgépeit, például a Kalibrt, hogy csapást mérjen az ukrán városokra, valamint ballisztikus rendszereit, például az Iszkandert.
Több ezer kubai harcol az orosz oldalon
A Reuters vasárnap egy belső amerikai külügyminisztériumi táviratra hivatkozva arról számolt be, hogy akár 5000 kubai harcos is aktívan részt vesz Oroszország ukrajnai inváziójában.
„Észak-Korea után Kuba a legnagyobb külföldi csapatokat küldő ország Oroszország agressziójához, becslések szerint 1000-5000 kubai harcol Ukrajnában” – áll a táviratban.
Az Egyesült Államok egy nem titkosított táviratot dolgozott ki, amelyben részleteket osztott meg Kuba oroszországi háborús támogatásáról, az ENSZ azon határozatának ellensúlyozására irányuló kampányának részeként, amely Washingtonnak a karibi országra 1960 óta érvényben lévő embargó feloldását követeli.
Az október 2-án több tucat amerikai missziónak elküldött, nem titkosított távirat arra utasítja a diplomatákat, hogy sürgessék a külföldi kormányokat, hogy ellenezzék a határozatot, amelyet 1992 óta minden évben elfogad az ENSZ Közgyűlése.
Bár az ENSZ-határozatnak szimbolikus értéke van, végső soron csak az amerikai kongresszus szüntetheti meg a több évtizedes embargót.
A Reuters szerint az amerikai külügyminisztérium nem volt hajlandó további részleteket közölni a kubai harcosokról, de közölte, hogy tudomása van azokról a jelentésekről, miszerint orosz csapatok mellett szolgálnak.
Moszkva 2022-ben, teljes körű inváziójának kezdete óta toboroz külföldi harcosokat olyan országokból, mint Nepál, Szomália, India és Kuba. Tavaly a Bloomberg arról számolt be, hogy Oroszország nagylelkű fizetést és állampolgárságot ígér a kubai harcosoknak, annak ellenére, hogy Havanna megpróbálja korlátozni a toborzást. Akkor a kubai toborzottak számát néhány százra becsülték.
Azóta ez a szám több ezerre nőtt, és az ukrán tisztségviselők nemrég figyelmeztették az amerikai törvényhozókat, hogy Oroszország fokozta a kubai zsoldosok toborzását.
Kuba és Oroszország a hidegháború óta szoros kapcsolatokat ápol. Legutóbb 2024 októberében Kuba partnerországként csatlakozott az orosz vezetésű BRICS-csoporthoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Washingtonban fogadta Donald Trump amerikai elnök kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, aki az ENSZ Közgyűlésére érkezett az Egyesült Államokba.
Romániában a gáztárolók feltöltöttségi szintje az év végére megközelítőleg 90 százalékra fog emelkedni, ami meghaladja az európai átlagot – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!