Figyelmeztet. Putyin a kétoldalú viszony romlását helyezte kilátásba Washingtonnak
Fotó: kremlin.ru
Az orosz–amerikai kapcsolatok „pozitív” tendenciája megsemmisülne, ha Washington Tomahawk nagy hatótávolságú rakétákat küldene Ukrajnába – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy vasárnapi interjúban.
2025. október 06., 09:332025. október 06., 09:33
„A nagy hatótávolságú rakétarendszerek, köztük a Tomahawk rakéták Ukrajnába szállítása tönkretenné az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban kialakuló pozitív tendenciákat” – mondta Putyin az orosz RBC hírügynökség szerint.
J. D. Vance amerikai alelnök szeptember 28-án megerősítette, hogy az Egyesült Államok „fontolgatja” a 1600–2500 kilométeres hatótávolságú Tomahawk rakéták szállítását Kijevnek.
J. D. Vance amerikai alelnök vasárnap megerősítette, hogy az Egyesült Államok „fontolgatja” Tomahawk rakéták szállítását Kijevnek, mivel Moszkva továbbra is elutasítja Donald Trump elnök által közvetített két- és háromoldalú béketárgyalásokat.
Ez jelentősen megerősítené Ukrajna fegyverarzenálját, amely nagyrészt drónokra támaszkodik a nagy hatótávolságú csapásokhoz, és
Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hetekben ellenségesebb álláspontot foglalt el Oroszországgal szemben, miután nyáron az Egyesült Államok vörös szőnyeget terített Putyin elé az augusztusi alaszkai csúcstalálkozón.
Az amerikai vezető szeptember 25-én még „papírtigrisnek” is nevezte Oroszországot, amiért a folyamatos támadások és hatalmas erőforrások felélése ellenére sem sikerült területeket elhódítania az utóbbi időben.
Putyin csütörtökön úgy válaszolt Trumpnak, hogy a NATO-t is „papírtigrisnek” nevezte, jelezve, hogy a Washington és Moszkva közötti kapcsolatok romlottak.
Azt is mondta, hogy
Putyin hozzátette, hogy az orosz légvédelem alkalmazkodni fog a Tomahawk-támadásokhoz, és a nagy hatótávolságú rakéták nem befolyásolják a „harctéri erőviszonyokat”.
Ukrajna jelenleg a nyugati országok által szállított, csak körülbelül 250 kilométer hatótávolságú manőverező rakétákra támaszkodik.
Sorozatgyártása azonban várhatóan csak jövőre kezdődik, és jelenleg nem áll rendelkezésre jelentős mennyiségben.
Oroszország hatalmas előnnyel rendelkezik Ukrajnával szemben a rakéták terén, és rendszeresen használja saját manőverező robotrepülőgépeit, például a Kalibrt, hogy csapást mérjen az ukrán városokra, valamint ballisztikus rendszereit, például az Iszkandert.
Több ezer kubai harcol az orosz oldalon
A Reuters vasárnap egy belső amerikai külügyminisztériumi táviratra hivatkozva arról számolt be, hogy akár 5000 kubai harcos is aktívan részt vesz Oroszország ukrajnai inváziójában.
„Észak-Korea után Kuba a legnagyobb külföldi csapatokat küldő ország Oroszország agressziójához, becslések szerint 1000-5000 kubai harcol Ukrajnában” – áll a táviratban.
Az Egyesült Államok egy nem titkosított táviratot dolgozott ki, amelyben részleteket osztott meg Kuba oroszországi háborús támogatásáról, az ENSZ azon határozatának ellensúlyozására irányuló kampányának részeként, amely Washingtonnak a karibi országra 1960 óta érvényben lévő embargó feloldását követeli.
Az október 2-án több tucat amerikai missziónak elküldött, nem titkosított távirat arra utasítja a diplomatákat, hogy sürgessék a külföldi kormányokat, hogy ellenezzék a határozatot, amelyet 1992 óta minden évben elfogad az ENSZ Közgyűlése.
Bár az ENSZ-határozatnak szimbolikus értéke van, végső soron csak az amerikai kongresszus szüntetheti meg a több évtizedes embargót.
A Reuters szerint az amerikai külügyminisztérium nem volt hajlandó további részleteket közölni a kubai harcosokról, de közölte, hogy tudomása van azokról a jelentésekről, miszerint orosz csapatok mellett szolgálnak.
Moszkva 2022-ben, teljes körű inváziójának kezdete óta toboroz külföldi harcosokat olyan országokból, mint Nepál, Szomália, India és Kuba. Tavaly a Bloomberg arról számolt be, hogy Oroszország nagylelkű fizetést és állampolgárságot ígér a kubai harcosoknak, annak ellenére, hogy Havanna megpróbálja korlátozni a toborzást. Akkor a kubai toborzottak számát néhány százra becsülték.
Azóta ez a szám több ezerre nőtt, és az ukrán tisztségviselők nemrég figyelmeztették az amerikai törvényhozókat, hogy Oroszország fokozta a kubai zsoldosok toborzását.
Kuba és Oroszország a hidegháború óta szoros kapcsolatokat ápol. Legutóbb 2024 októberében Kuba partnerországként csatlakozott az orosz vezetésű BRICS-csoporthoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!