
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
A Hamász kedden „pozitív” választ adott a túszmegállapodásról szóló keretmegállapodásra, de rövid nyilatkozatában kevés részletet közölt.
2024. február 07., 07:592024. február 07., 07:59
A palesztin iszlamista csoport válasza olyan elemeket tartalmazott, amelyeket Izrael nem ajánlott fel, köztük átfogó és teljes tűzszünetet és a Gázai övezet ostromának feloldását, valamint a fogolycsere befejezését.
Katar miniszterelnöke is megerősítette, hogy a Hamász válaszolt.
„A válasz tartalmaz néhány megjegyzést, de általában véve pozitív. Tekintettel azonban a körülmények érzékenységére, nem fogunk részletekkel foglalkozni” – mondta Mohamed bin Abdulrahman Al Thani sejk kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter mellett tartott sajtótájékoztatóján Dohában.
A katari miniszterelnök elmondta, hogy átadták a választ Izraelnek, és hozzátette: „optimisták vagyunk”.
A javaslat kereteiről a múlt hónap végén állapodtak meg a tárgyalófelek Párizsban. A CNN korábban arról számolt be, hogy a civil túszok szabadon bocsátásának első szakaszára hathetes szünet alatt kerülne sor, és minden egyes Gázából visszahozott civil túsz után három, Izrael által fogva tartott palesztin foglyot engednének szabadon. Ez az arány várhatóan az Izraeli Védelmi Erők katonáira vonatkozóan emelkedne, és a későbbi fázisok esetében a hat héten túl hosszabb szünet is lehetséges.
Katar, amely a Hamásszal folytatott tárgyalások egyik kulcsfontosságú közvetítője, kedden kapta meg a választ a csoporttól, majd továbbította azt Blinkennek, amikor az aznap érkezett a katari fővárosba – mondta a CNN-nek egy, az ügy hátterét ismerő forrás. Blinken keddi egyiptomi és hétfői szaúd-arábiai találkozók után érkezett Dohába.
– mondta a forrás.
A washingtoni külügyminisztérium egyik tisztviselője elmondta, hogy Blinkent először a katari emír tájékoztatta a Hamász ellenjavaslatáról, aki a találkozó előtt egy órával közölte a legfőbb amerikai diplomatával, hogy a Hamász válaszolt. Az emír röviden vázolta és pozitívnak nevezte, majd a katari miniszterelnök további részleteket közölt – mondta a tisztviselő. A külügyminisztérium tisztviselői tájékoztatták a Fehér Házat.
Egyébként az Izraelben szerdán zajló találkozókon Blinken várhatóan arra fog összpontosítani, hogy Izraelt a humanitárius tűzszünet felé terelje, ahogyan azt Joe Biden elnök kormánya nevezi.
Közben szerdán Rijád közölte:
„A királyság közölte határozott álláspontját az amerikai kormányzattal, miszerint nem lesz diplomáciai kapcsolat Izraellel, hacsak nem ismerik el a független palesztin államot az 1967-es határokon, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem” – áll a szaúdi külügyminisztérium közleményében.
További feltétel lenne, hogy „a Gázai övezet elleni izraeli agresszió véget érjen, és minden izraeli megszálló erő kivonuljon a Gázai övezetből” – áll a közleményben.
Közben
– jelentette szerdán a SANA szíriai állami hírügynökség.
Egy szíriai katonai forrás, amelyet a SANA idézett, azt mondta, hogy helyi idő szerint szerdán éjjel fél egy körül Izrael „légi támadást indított a libanoni légtér irányából, célba véve számos állást Homsz városában és annak vidékén”.
– idézte a SANA a forrást, további részletek közlése nélkül. A támadásban köz- és magántulajdon is megrongálódott – mondta a forrás a SANA-nak.
A szíriai légvédelem válaszolt a támadásra, és „lelőtte a rakéták egy részét” – mondta a forrás a hírügynökségnek.
Az izraeli hadsereg az állítólagos csapások kapcsán a CNN-nek azt mondta, hogy nem tudják kommentálni a külföldi jelentéseket.
A Hamász túszai közül több mint harmincan már nem élnek
A Hamász túszai közül legalább harmincegyen már nem élnek – közölte kedden a palesztin iszlamista terrorszervezet által elhurcolt izraeliek családtagjait tömörítő szervezet.
A túszok kiszabadulásának érdekében megszerveződött csoport szerint az izraeli hadsereg közölte velük a meghalt harmincegy túsz nevét is. Korábban egy külföldi újságnak harminckét halott izraeli túszról számoltak be meg nem nevezett katonatisztek.
Izraeli számítások szerint a Hamász és kisebb iszlamista terrorszervezetek jelenleg 136 elrabolt embert tartanak fogva a Gázai övezetben, de csaknem negyedüknek már csak a holttestét őrzik.
Az élők egészségi állapotáról nem közölnek információt, de bejelentették több túsz halálát, és többekről rövid videofelvételeket adtak közre.
Október 7-én a Hamász terrortámadásában izraeli értesülések szerint kétszázötvenhárom embert vittek el az övezetbe élve vagy holtan, de a november végi ideiglenes fegyverszüneti és fogolycsere-megállapodás keretében közülük százöten kiszabadultak.
A továbbra is őrzött, októberben elrabolt 132 izraeli mellett a Hamász mindeddig nem adta ki két olyan izraeli katona holttestét, aki a 2014-es Erős szikla hadműveletben esett el.
Mellettük fogva tartanak még két olyan izraeli állampolgárt is, aki mentálisan beteg, és 2014-ben, illetve 2015-ben minden kényszer nélkül lépett be a Gázai övezetbe, majd a palesztinok ott túszul ejtették őket feltételezések szerint.
Az izraeli kormány két fő célt nevezett meg az Izrael és a Hamász között október eleje óta tartó háborúban: egyik a Hamász katonai erejének felszámolása, a másik pedig az elrabolt túszok kiszabadítása.
A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
szóljon hozzá!