
Ítélet. Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének nyilvánosság elé kellett volna tárnia, miről sms-ezett a vakcinák kapcsán a Pfizet vezérigazgatójával
Fotó: X/Ursula von der Leyen
Az Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiról szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát – közölte ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.
2025. május 14., 13:022025. május 14., 13:02
Szerdán közzétett ítéletében az uniós bíróság közölte: az Európai Bizottságnak az uniós szerződések szerint valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára.
Egyúttal helyt adott a The New York Times újságírójának a vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kérelemének, és rámutatott:
Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több száz millió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal, amelyre mintegy 2,7 milliárd eurót szabadított fel.
A koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban fény derült arra, hogy
Egy, a The New York Times napilapnak dolgozó újságíró hozzáférést kért a szöveges üzenetekhez, mondván, fényt deríthetnek a megállapodásokra. Az uniós bizottság azzal utasította el ezt a kérelmet, hogy nem rendelkezik a dokumentumokkal, az üzeneteket Ursula von der Leyen nem őrizte meg.
Szerdán közzétett ítéletében az uniós bizottság helyt adott a The New York Times újságírója kérelemének, és rámutatott: a kérelmező „releváns és egybehangzó” bizonyítékokat nyújtott be, amelyek alátámasztják, hogy az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója szöveges üzeneteket váltott az oltóanyagok beszerzésével kapcsolatban. Ezzel
– fogalmaztak.
Az uniós bizottság közölte: az Európai Bizottság nem állíthatja pusztán azt, hogy nem rendelkezik a kért dokumentumokkal, hanem olyan hihető magyarázattal kell szolgálnia, amely lehetővé teszi annak megértését, hogy miért nem fellelhetők, azaz miért nincsenek birtokában a kért dokumentumok.
– írták.
Mindezek ismeretében az Európai Unió Törvényszéke megsemmisítette az Európai Bizottság azon határozatát, amely megtagadta a The New York Times újságírójától az uniós bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetekhez való hozzáférést – tette hozzá ítéletében az uniós bíróság.
Az Európai Bizottság közleményben reagált az uniós bíróság szerdai ítéletére mondván: tudomásul veszi a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemről szóló a határozatot.
Közölték,
Az uniós törvényszék azonban nem kérdőjelezi meg az Európai Bizottság dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nyilvántartási politikáját – hívták fel a figyelmet. A vonatkozó szabályok az Európai Bizottság nyilvántartásainak integritását és a teljes átláthatóságot hivatottak biztosítani azáltal, hogy a testület által készített vagy kapott fontos dokumentumok könnyen hozzáférhetők legyenek – írták.
„Az átláthatóság mindig is kiemelkedő fontosságú volt az Európai Bizottság és elnöke, Ursula von der Leyen számára. Továbbra is szigorúan alkalmazzuk a kötelezettségeink betartatása érdekében hatályos jogi kereteket.
– tették hozzá.
A Pfizergate néven ismertté vált ügy azzal kezdődött, hogy európai parlamenti képviselők és magánszemélyek 2021-ben hozzáférést kértek a megállapodásokhoz és más kapcsolódó dokumentumokhoz.
Az európai ombudsman később arra kérte az uniós bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, és amennyiben léteztek, a tartalmukat hozzák nyilvánosságra. Kiderült azonban, hogy a bizottság az elnöki kabinetet fel sem kérte arra, hogy keresse meg a szóban forgó szöveges üzeneteket.
Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a szöveges üzenetek „múlékonyak”, és nem tartalmaznak olyan fontos információkat, amelyek indokolnák, hogy bekerüljenek a testület dokumentumkezelő rendszerébe.
Azt állította továbbá, hogy a megállapodások közzététele sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani, megállapodtunk az oroszokkal arról, hogy idén télen és a következő évben is megérkezik a gáz és olaj, amire Magyarország leszerződött – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Nyíregyházán.
szóljon hozzá!