Bejelentette lemondását Karl Nehammer
Fotó: Karl Nehammer/Facebook
Bejelentette lemondását a kancellári tisztségről és az ÖVP elnökségéről is Karl Nehammer, miután az Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ) is kudarcba fulladtak a kormányalakítási tárgyalások azt követően, hogy pénteken a liberális NEOS visszalépett a tárgyalásoktól. A fejleményekről Alexander Van der Bellen elnököt is tájékoztatták, aki vasárnap szólalhat meg.
2025. január 05., 13:222025. január 05., 13:22
Bejelentette lemondását és az Osztrák Néppárt (ÖVP) éléről is távozik Karl Nehammer kancellár, miután a kudarcba fulladtak a kormánykoalíció alakításáról szóló tárgyalások a szociáldemokratákkal (SPÖ) – írja az MTI. Ausztriában a szeptemberi parlamenti választásokat követően kezdődtek kormányalakítási tárgyalások, miután Alexander Van der Bellen elnök nem a választásokon nyertes Osztrák Szabadságpárt (ÖFP) vezetőjét, Herbert Kickl-t kérte fel a kormányalakításra, mivel a pártok az ÖFP-vel való együttműködést megtagadták, helyette Karl Nehammer kapta a megbízatást októberben.
Miután a liberális Neos pénteken kiszállt a kormányalakításról szóló tárgyalásokból, szombaton az ÖVP bejelentette, hogy megszakította a tárgyalásokat az SPÖ-vel. Karl Nehammer a tárgyalások megszakadását követően írásban reagált a Die Presse-nek, nyilatkozatában azt írta:
Ezt követően Nehammer videóbejegyzést közölt az X közösségi platformon, amelyben bejelentette, hogy lemond a kancellári és a Néppárt elnöki tisztségéről a következő napokban.
A videóban az immár távozásra készülő osztrák kancellár a szociáldemokratákat tette felelőssé a tárgyalások meghiúsulásáért. „Hosszasan és őszintén tárgyaltunk, azonban a legfontosabb kérdésekben nem tudunk megállapodni az SPÖ-vel” – írta a videóbejegyzéshez Karl Nehammer, aki az SPÖ szerinte „juttatás- és vállalkozásellenes politikájával” és új adónemek bevezetésére vonatkozó követeléseire hivatkozva magyarázta a tárgyalások megszakadását, utalva az örökösödési és az ingatlanadóval kapcsolatos nézetkülönbségekre.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
— Karl Nehammer (@karlnehammer) January 4, 2025
„Ezért befejezzük a tárgyalásokat az SPÖ-vel, és nem folytatjuk azokat” – tette hozzá, aki a videóban részletesebben is beszél a fejleményekről. „Nyilvánvaló, hogy az SPÖ-ben a pusztító erők kerültek fölénybe” – fogalmazott.
„A Néppárt nem írhat alá olyan programot, amely üzletellenes, verseny- és teljesítményellenes” – mondta Karl Nehammer a közzétett videóban. „Tartom a szavam!” – tette hozzá, valamint megköszönte, hogy belügyminiszterként és kancellárként is szolgálhatott.
Nehammer lemondása előzményének a pénteki események tekinthetők, amikor a liberális NEOS párt bejelentette, hogy visszalépett a kormányalakításról szóló tárgyalásoktól. A tárgyalások azóta húzódtak, hogy Alexander Van der Bellen államfő októberben megbízta Karl Nehammer konzervatív kancellárt egy új kormány összeállításával. A döntés azután született, hogy az összes többi párt elutasította a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) való együttműködést, amely szeptemberben először nyert országos választásokat. Nehammer a saját pártjából, vagyis az ÖVP-ből, a balközép SPÖ-ből és a liberális NEOS-ból próbált koalíciót létrehozni. Az ÖVP és az SPÖ korábban együtt kormányoztak Ausztriában, de a szeptemberben megválasztott parlamentben a 183 képviselői helyből együttesen csupán 92 mandátumuk van, ami nem jelentene stabil többséget, ezért a két párt a NEOS bevonását határozta el.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
A közvélemény-kutatási eredmények szerint az euroszkeptikus FPÖ támogatottsága csak nőtt azóta, hogy a szeptember 29-i választásokon megszerezte a szavazatok 29 százalékát. A párt a koalíciós tárgyalásokat nem demokratikus, „vesztesek koalíciójának” létrehozására irányuló kísérletnek minősítette. Alexander Van der Bellen elnököt szombaton már tájékoztatták a felek, aki vasárnap szólalhat meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!