Hirdetés

Orosz pénzből támogatja az ukránokat az Egyesült Államok, Moszkva kilépne a hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésből

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az amerikai igazságügyi miniszter első alkalommal adott engedélyt arra szerdán, hogy az Egyesült Államokban elkobzott orosz pénzügyi eszközök egy részét Ukrajna támogatására használják fel.

 

Hírösszefoglaló

2023. május 11., 08:012023. május 11., 08:01

Merrick Garland közleményéből annyi derül ki, hogy a felhatalmazás Konsztantyin Malofejev orosz üzletember Egyesült Államokban elkobzott vagyonára vonatkozik.

Az amerikai hatóságok tavaly az Oroszország elleni szankciós intézkedések megszegésével vádolták meg az orosz üzletembert, aki a vád szerint pénzügyi támogatást nyújtott orosz személyeknek, hogy azok a szeparatizmust népszerűsítsék a Krím félszigeten.

Hirdetés

A korábbi bejelentés szerint több millió dollárról van szó, amelyet egy amerikai banknál vezetett számláról foglaltak le, és amely összekapcsolható a szankciók megsértésével.

Merrick Garland februárban, az ukrán főügyésszel közösen tartott tájékoztatóján bejelentette, hogy engedélyezni fogja a lefoglalt orosz vagyonelemek felhasználását Ukrajna támogatására.

Eköhben Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalos képviselőjének nevezte ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettest abban az eljárásban, amelynek keretében

Oroszország fontolóra veszi, hogy kilépjen-e az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésből (CFE).

Az erről szóló rendelet szerdán jelent meg a hivatalos orosz jogi információs portálon. A dokumentum értelmében a kérdést az orosz parlament mindkét kamarája mérlegelni fogja. A szerződés felmondását kezdeményező törvényjavaslatot Putyin szerdán beterjesztette az orosz parlament alsóházában. Oroszország jelenleg szünetelteti részvételét a CFE-szerződésben.

Az orosz Állami Duma (alsóház) adatbázisában szerdán megjelent törvényjavaslat indoklása szerint a CFE-szerződés „az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére”, ám

azóta végbement jelentős katonai és politikai változások – elsősorban a NATO-bővítése – következtében „sok tekintetben elavult, és elvesztette kapcsolatát valósággal”.

A dokumentum értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. „A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott” – olvasható a szövegben.

A dokumentum szerint

„az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal való katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár”.

„A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy lépéseket tegyünk a szerződés felmondására és az Oroszországi Föderációnak a szerződésből való kilépését célzó hazai eljárások megindítására, amelyek a befejezését követően értesítést küldünk a letéteményesnek és a többi részes államnak” – hangzik az indoklás.

A dokumentum rámutat, hogy Moszkva számára a CFE-szerződéssel egyidejűleg automatikusan megszűnik a kapcsolódó nemzetközi szerződések hatálya.

Putyin 2007. július 13-án írta alá azt a rendeletet, amely felfüggesztette Moszkva részességét az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésben és a kapcsolódó nemzetközi egyezményekben,

2007. november 29-én pedig elfogadták az erről rendelkező orosz törvényt.

Oroszország 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Viszont Moszkva hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.

A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.

Eközben

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak arról beszélt: Washington nem reagált megfelelően az oroszok megölését kilátásba helyező ukrán nyilatkozatra.

A szóvivő arra reagált, hogy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnökségének vezetője kijelentette: kész „oroszokat ölni szerte a világon”.

Peszkov szerint „nem felel meg az elhangzottak szörnyűségének Washington reagálása” erre.

„Ha nem tévedek, nem hallottunk erre semmilyen reakciót az európai fővárosokból. Hallottunk egy választ az amerikai külügyminisztérium szóvivőjétől egy újságíró kérdésére, amelyben az elítélés szó nem hangzott el, de legalább annyit kimondtak, hogy nem helyeslik a dolgot. Természetesen ez nem elég, de tudomásul vettük” – mondta Peszkov.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Budanov kijelentését a szélsőségesség és a terrorizmus megnyilvánulásának minősítette.

„Érdekes, hogy mi kell még a Fehér Háznak, a Downing Streetnek, Berlinnek, Madridnak, Rómának ahhoz, hogy észre vegyék a szélsőségesség elemeit az ilyen kijelentésekben” – jelentette ki.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 01., szerda

Trump: fontolgatom a NATO-ból való kilépést

Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-ból.

Trump: fontolgatom a NATO-ból való kilépést
Hirdetés
2026. április 01., szerda

Orosz nagykövet: a román hatóságok a konfrontáció útjára léptek Oroszországgal szemben

A román hatóságok a konfrontáció útjára léptek Oroszországgal szemben, és nem szabad illúziókat táplálni a kapcsolatok javulását illetően – jelentette ki Vlagyimir Lipajev, Oroszország bukaresti nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

Orosz nagykövet: a román hatóságok a konfrontáció útjára léptek Oroszországgal szemben
2026. április 01., szerda

Kijev szerint az oroszok szándékosan térítik el EU-s országok irányába az ukrán drónokat, orosz ultimátum az ukránoknak

Ukrajna olyan hírszerzési információk birtokában van, amelyek szerint Oroszország szándékosan a balti államok és Finnország felé irányította a drónokat, hogy ezzel feszültséget keltsen – állította Andrij Szibiha külügyminiszter kedden.

Kijev szerint az oroszok szándékosan térítik el EU-s országok irányába az ukrán drónokat, orosz ultimátum az ukránoknak
2026. április 01., szerda

Trump szerint még két-három hétig tarthat az iráni háború, Teherán szerint ha békén hagyják, nem harcol tovább

Az Egyesült Államok két-három héten belül véget vethet az Iránnal folytatott háborújának – jelentette ki helyi idő szerint kedden este Donald Trump elnök.

Trump szerint még két-három hétig tarthat az iráni háború, Teherán szerint ha békén hagyják, nem harcol tovább
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Az első nap több mint 19 ezer levélszavazatot adtak le a külképviseleteken

Az első nap több mint 19 ezer levélszavazatot adtak le a külképviseleteken a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési választásra.

Az első nap több mint 19 ezer levélszavazatot adtak le a külképviseleteken
2026. március 31., kedd

Mennydörgés: legördült a gyártósorról az első, Romániának készült koreai önjáró löveg

Elkészült Dél-Koreában a román szárazföldi erők számára gyártott első, K9 Mennydörgés elnevezésű önjáró tarack, és már készen áll a szállításra; a modern tüzérségi rendszer a román hadsereg átfogó modernizációs programjának része.

Mennydörgés: legördült a gyártósorról az első, Romániának készült koreai önjáró löveg
2026. március 31., kedd

Román harci repülőgépek érkeztek légtérvédelmi szolgálatra Litvániába

A román légierő hat F16-os harci repülőgépe kezdte meg a balti országok légterének biztosítását kedden – közölte a védelmi minisztérium.

Román harci repülőgépek érkeztek légtérvédelmi szolgálatra Litvániába
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Korrupció a magyar–román határon: ötven határrendész és három civil ellen emeltek vádat

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség befejezte a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozását; 50 ártándi határrendész és 3 civil ellen emeltek vádat.

Korrupció a magyar–román határon: ötven határrendész és három civil ellen emeltek vádat
2026. március 31., kedd

Uniós küldöttség érkezett Kijevbe a bucsai mészárlás évfordulóján, a román külügyminiszter is ott van

Kijevbe érkezett kedden Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője több uniós ország, köztük Németország külügyminiszterének kíséretében, hogy megemlékezzenek a bucsai mészárlás negyedik évfordulójáról.

Uniós küldöttség érkezett Kijevbe a bucsai mészárlás évfordulóján, a román külügyminiszter is ott van
2026. március 31., kedd

Országgyűlési választás: magas részvétel várható, döntő lehet a szavazatok területi megoszlása

A 2026-os választásokon nem az országos részvétel nagysága, hanem annak megoszlása lehet döntő, különösen a vidéki és városi részvétel közötti különbségek alakulása szempontjából – állapította meg a Rebublikon Intézet.

Országgyűlési választás: magas részvétel várható, döntő lehet a szavazatok területi megoszlása
Hirdetés
Hirdetés