Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az amerikai igazságügyi miniszter első alkalommal adott engedélyt arra szerdán, hogy az Egyesült Államokban elkobzott orosz pénzügyi eszközök egy részét Ukrajna támogatására használják fel.
2023. május 11., 08:012023. május 11., 08:01
Merrick Garland közleményéből annyi derül ki, hogy a felhatalmazás Konsztantyin Malofejev orosz üzletember Egyesült Államokban elkobzott vagyonára vonatkozik.
Az amerikai hatóságok tavaly az Oroszország elleni szankciós intézkedések megszegésével vádolták meg az orosz üzletembert, aki a vád szerint pénzügyi támogatást nyújtott orosz személyeknek, hogy azok a szeparatizmust népszerűsítsék a Krím félszigeten.
Merrick Garland februárban, az ukrán főügyésszel közösen tartott tájékoztatóján bejelentette, hogy engedélyezni fogja a lefoglalt orosz vagyonelemek felhasználását Ukrajna támogatására.
Eköhben Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalos képviselőjének nevezte ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettest abban az eljárásban, amelynek keretében
Az erről szóló rendelet szerdán jelent meg a hivatalos orosz jogi információs portálon. A dokumentum értelmében a kérdést az orosz parlament mindkét kamarája mérlegelni fogja. A szerződés felmondását kezdeményező törvényjavaslatot Putyin szerdán beterjesztette az orosz parlament alsóházában. Oroszország jelenleg szünetelteti részvételét a CFE-szerződésben.
Az orosz Állami Duma (alsóház) adatbázisában szerdán megjelent törvényjavaslat indoklása szerint a CFE-szerződés „az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére”, ám
A dokumentum értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. „A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott” – olvasható a szövegben.
A dokumentum szerint
„A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy lépéseket tegyünk a szerződés felmondására és az Oroszországi Föderációnak a szerződésből való kilépését célzó hazai eljárások megindítására, amelyek a befejezését követően értesítést küldünk a letéteményesnek és a többi részes államnak” – hangzik az indoklás.
A dokumentum rámutat, hogy Moszkva számára a CFE-szerződéssel egyidejűleg automatikusan megszűnik a kapcsolódó nemzetközi szerződések hatálya.
2007. november 29-én pedig elfogadták az erről rendelkező orosz törvényt.
Oroszország 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Viszont Moszkva hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.
A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.
Eközben
A szóvivő arra reagált, hogy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnökségének vezetője kijelentette: kész „oroszokat ölni szerte a világon”.
Peszkov szerint „nem felel meg az elhangzottak szörnyűségének Washington reagálása” erre.
„Ha nem tévedek, nem hallottunk erre semmilyen reakciót az európai fővárosokból. Hallottunk egy választ az amerikai külügyminisztérium szóvivőjétől egy újságíró kérdésére, amelyben az elítélés szó nem hangzott el, de legalább annyit kimondtak, hogy nem helyeslik a dolgot. Természetesen ez nem elég, de tudomásul vettük” – mondta Peszkov.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Budanov kijelentését a szélsőségesség és a terrorizmus megnyilvánulásának minősítette.
„Érdekes, hogy mi kell még a Fehér Háznak, a Downing Streetnek, Berlinnek, Madridnak, Rómának ahhoz, hogy észre vegyék a szélsőségesség elemeit az ilyen kijelentésekben” – jelentette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában pünkösdvasárnap.
Egyetlen kormánytag sem kérte, hogy járjon közben Novák Katalin korábbi köztársasági elnöknél K. Endre ügyében, és sem Orbán Viktor, sem Lévai Anikó nem kérte a közbenjárását – mondta Balog Zoltán református püspök az MTI-nek.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Az Iránnal kötendő megállapodást „nagyrészt már letárgyalták”, és a részleteket hamarosan bejelentik – közölte Donald Trump amerikai elnök.
Dől a dominó – közölte Magyar Péter miniszterelnök a kegyelmi üggyel kapcsolatban a sajtóban megjelentekre reagálva szombaton a Facebook-oldalán.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter megpróbálta megnyugtatni a szövetségeseket az amerikai csapatok európai telepítésével kapcsolatos döntésekkel kapcsolatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megtorlást ígért, miután azzal vádolta Ukrajnát, hogy halálos támadást hajtott végre egy diákkollégium ellen Kelet-Ukrajna megszállt részén.
A bukaresti Colectiv-tűz ügyében elítélt katonai tűzoltók egyikét, Antonina Radut bebörtönözték egy moldovai börtönben, ahol a román bíróságok által kiszabottnál enyhébb büntetést fog letölteni.
A görlitzi többlakásos épület összeomlása után eltűntnek nyilvánított mindkét román turista holttestét megtalálták a romok alatt – közölte a német rendőrség.
Közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait a Sándor-palota a honlapján péntek reggel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!