
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az amerikai igazságügyi miniszter első alkalommal adott engedélyt arra szerdán, hogy az Egyesült Államokban elkobzott orosz pénzügyi eszközök egy részét Ukrajna támogatására használják fel.
2023. május 11., 08:012023. május 11., 08:01
Merrick Garland közleményéből annyi derül ki, hogy a felhatalmazás Konsztantyin Malofejev orosz üzletember Egyesült Államokban elkobzott vagyonára vonatkozik.
Az amerikai hatóságok tavaly az Oroszország elleni szankciós intézkedések megszegésével vádolták meg az orosz üzletembert, aki a vád szerint pénzügyi támogatást nyújtott orosz személyeknek, hogy azok a szeparatizmust népszerűsítsék a Krím félszigeten.
Merrick Garland februárban, az ukrán főügyésszel közösen tartott tájékoztatóján bejelentette, hogy engedélyezni fogja a lefoglalt orosz vagyonelemek felhasználását Ukrajna támogatására.
Eköhben Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalos képviselőjének nevezte ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettest abban az eljárásban, amelynek keretében
Az erről szóló rendelet szerdán jelent meg a hivatalos orosz jogi információs portálon. A dokumentum értelmében a kérdést az orosz parlament mindkét kamarája mérlegelni fogja. A szerződés felmondását kezdeményező törvényjavaslatot Putyin szerdán beterjesztette az orosz parlament alsóházában. Oroszország jelenleg szünetelteti részvételét a CFE-szerződésben.
Az orosz Állami Duma (alsóház) adatbázisában szerdán megjelent törvényjavaslat indoklása szerint a CFE-szerződés „az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére”, ám
A dokumentum értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. „A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott” – olvasható a szövegben.
A dokumentum szerint
„A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy lépéseket tegyünk a szerződés felmondására és az Oroszországi Föderációnak a szerződésből való kilépését célzó hazai eljárások megindítására, amelyek a befejezését követően értesítést küldünk a letéteményesnek és a többi részes államnak” – hangzik az indoklás.
A dokumentum rámutat, hogy Moszkva számára a CFE-szerződéssel egyidejűleg automatikusan megszűnik a kapcsolódó nemzetközi szerződések hatálya.
2007. november 29-én pedig elfogadták az erről rendelkező orosz törvényt.
Oroszország 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Viszont Moszkva hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.
A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.
Eközben
A szóvivő arra reagált, hogy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnökségének vezetője kijelentette: kész „oroszokat ölni szerte a világon”.
Peszkov szerint „nem felel meg az elhangzottak szörnyűségének Washington reagálása” erre.
„Ha nem tévedek, nem hallottunk erre semmilyen reakciót az európai fővárosokból. Hallottunk egy választ az amerikai külügyminisztérium szóvivőjétől egy újságíró kérdésére, amelyben az elítélés szó nem hangzott el, de legalább annyit kimondtak, hogy nem helyeslik a dolgot. Természetesen ez nem elég, de tudomásul vettük” – mondta Peszkov.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Budanov kijelentését a szélsőségesség és a terrorizmus megnyilvánulásának minősítette.
„Érdekes, hogy mi kell még a Fehér Háznak, a Downing Streetnek, Berlinnek, Madridnak, Rómának ahhoz, hogy észre vegyék a szélsőségesség elemeit az ilyen kijelentésekben” – jelentette ki.
Nem javítják a megállapodás esélyeit az Ukrajnára vonatkozó amerikai béketerven Kijev és Európa által végrehajtott változtatások – jelentette ki vasárnap Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.
Advent utolsó vasárnapján a Vatikánban minden készen áll az ünnepekre, amelyek rendkívülinek számítanak, mivel a XIV. Leó pápa vezette első karácsony egybeesik az egy évvel ezelőtt Ferenc pápa indította jubileumi szentév lezárásával.
Az európai egészségügyi hatóságok figyelmeztetést adtak ki az Európai Unió piacára került hamis koronavírus- és influenzatesztekkel kapcsolatban – számolt be a G4Media.
Vasárnap tömeges fegyveres támadás történt egy Johannesburg közelében fekvő településen, Dél-Afrikában – közölte a helyi rendőrség.
Számos ismert közéleti személyiség és politikus neve is feltűnik az amerikai igazságügyi minisztérium által a törvény által megszabott határidőben pénteken nyilvánosságra hozott Epstein-aktákban.
Az előző év azonos időszakához képest 2025 harmadik negyedévében közel 15 százalékkal emelkedett az Európai Unióban maradásra nem jogosult, hazájukba visszaküldött nem uniós állampolgárok száma – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
A Benes-dekrétumok magyarellenes jogfosztásával szemben állunk, Gubík László és a felvidéki magyarok mögött – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a Facebook-oldalán.
Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszűnnek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján.
Holtan találták csütörtökön a Providence-beli Brown Egyetemen elkövetett halálos támadás feltételezett elkövetőjét, egy portugál férfit, akit egy szintén portugál, Bostonban dolgozó egyetemi professzor meggyilkolásával is gyanúsítanak.
Az Európai Unió vezetői péntek reggel bejelentették, hogy 90 milliárd eurós finanszírozási tervet dolgoztak ki Ukrajna gazdaságának és hadseregének támogatására a következő két évre.
szóljon hozzá!