Szilvásy György Gyurcsány Ferenc volt kormányfő mellett előbb kabinetfőnökként, majd kancelláriaminiszterként dolgozott, mielőtt a titkosszolgálatok felügyeletét ellátta.
„Beszéltem Szilvásy családjával. Annyi világos, hogy Gyurit hajnalban őrizetbe vették, és államellenes bűncselekménnyel gyanúsítják. Gondolom, kémkedéssel, mint korábbi beosztottját, Galambos Lajost” – áll Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésében.
Mint írta, kormánytag ellen ilyen vádat utoljára az ötvenes években fogalmaztak meg. „Jól kösse fel a gatyáját Orbán ügyészsége, hogy kétség nélkül bizonyítani tudja gyanúját. Ha kiderül, hogy megalapozatlanul gyanúsítottak meg egy ilyen súlyos bűncselekménnyel egy volt kormánytagot, akkor Poltnak kell először mennie, utána meg tartójának, a miniszterelnöknek. Mert rohadt világot akarnak teremteni. Erőszakkal, kitervelt koncepcióval, alkotmányellenesen” – fogalmazott a volt kormányfő.
Gyurcsány arra is utalt, hogy az őrizetbe vételt az ügyészség a Fidesz vasárnapi kongresszusához igazította.
Szilvásy György után őrizetbe vették Laborc Sándort is – tudta meg a Hír Televízió, amely szombat este számolt be erről internetes oldalán.
Laborc Sándor Szilvásy György miniszterségének ideje alatt irányította a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH).
A Gyurcsány-kormány volt titokminisztere a Hír Televízió információi szerint a Gyorskocsi utcai fogdában töltötte a péntek éjszakát. Szilvásy Györgynél pénteken tartottak házkutatást, és ezután kihallgatásra vitték.
Úgy tudni: Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója (Laborc elődje) tett vallomást a katonai ügyészségen, és ezzel összefüggésben indult eljárás Szilvásy György ellen.
Szilvásy György 2007. július 1. és 2009. április 16. között volt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. Az általa felterjesztett jelölés alapján Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2007. december 17-én nevezte ki Laborc Sándort az NBH főigazgatójának.
Laborc előzőleg a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgató-helyettese, majd megbízott főigazgatója volt. Laborc az UD Zrt.-üggyel összefüggésben 2009. július 20-án szeptember 1-jei hatállyal lemondott hivataláról, amit Bajnai Gordon akkori miniszterelnök elfogadott.
Az 1958-ban született Laborc a moszkvai KGB-egyetemen, azaz az orosz rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán tanult az 1980-as években. Kinevezése előtt több napilap is arról írt, hogy nemzetbiztonsági szakértők kockázatosnak tartják kinevezését az NBH élére.
A Hír Televízió pénteken este azt közölte, hogy házkutatást tartottak Szilvásy Györgynél, a Gyurcsány-kormány titokminiszterénél. Információik szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, Galambos Lajos terhelő vallomást tett a katonai ügyészségen, ezzel függ össze a házkutatás.
Galambos Lajost pénteken házi őrizetbe helyezte a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját kémkedéssel gyanúsítják – közölte újságírókkal a döntést követően a nyugállományú vezérőrnagy védője. Molnár Lajos elmondta, hogy az előzetes letartóztatásra vonatkozó ügyészségi indítványt a bíróság elutasította, mert a gyanút a bíróság sem találta teljes mértékben megalapozottnak.
A döntés ellen a védelem és a katonai ügyészség képviselője is fellebbezést nyújtott be, így az nem jogerős. Molnár Lajos közlése szerint védencénél eredetileg vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt tartottak házkutatást kedden, de néhány órával később már kémkedéssel gyanúsították meg. A védő hangsúlyozta, az ügy részleteiről nem beszélhet, így arra sem válaszolt, hogy a sajtóban megjelent különféle információk alapján az Egymásért, Egy-Másért Alapítvánnyal vagy a Mol-ügylettel összefüggne a gyanúsítás.
Molnár Lajos elmondta: Galambos Lajos részletes nyilatkozatot tett, amelyben ártatlannak vallotta magát. Az MTV Híradója kedden számolt be arról, hogy Galambos Lajost a Budapesti Katonai Ügyészség aznap este gyanúsítottként hallgatta ki. A Magyar Nemzet a szerdai számában azt írta, információik szerint a polgári elhárítás volt vezetőjét államellenes bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják. A napilap az intézkedést az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány ügyével hozta összefüggésbe; mint írták, Galambos Lajos az alapítvány kuratóriumának tagja volt, és az ügyben egy aktív, valamint egy volt NBH-s munkatársa is érintett.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
szóljon hozzá!