Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Az ukrajnai konfliktus el fog húzódni, mert „a nyugatiak a háború folytatását akarják” – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának péntek reggeli adásában.
2023. július 14., 10:202023. július 14., 10:20
A sopronbánfalvai kihelyezett kormányülés ideje alatt készült interjúban a kormányfő arról beszélt, „egészen más feladatai vannak a magyar kormánynak, és másfajta jövő vár a magyarokra, ha nincs háború, mintha van háború”.
– fogalmazott Orbán Viktor az MTI szerint, hangsúlyozva, ha ez megtörténne, „abban a pillanatban a gazdasági bajok tekintélyes része orvoslódnék”.
A miniszterelnök elmondta, a kormányülésen tárgyaltak arról is, hogy távol kell tartani a háborút és az illegális migrációt Magyarországtól, le kell törni a háborús inflációt, és meg kell védeni a családokat, nyugdíjasokat a brüsszeli bürokrácia terveitől.
Arról is beszélt:
A kormányfő kiemelte: abban az esetben, ha Ukrajnát felvennék a NATO-ba, az azonnali világháborút jelentene, „mert az azt jelenti, hogy akkor a NATO háborúban áll Oroszországgal”.
A miniszterelnök egyetért Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel abban, hogy az Egyesült Államok azonnal véget vethetne az ukrajnai háborúnak. Hogy ez miért nem történik meg, azt senki sem tudja – mondta.
Orbán Viktor közölte azt is: Ukrajna már elveszítette a szuverenitását, nincs pénze, saját hadiipara vagy saját katonai eszközgyártó képessége. „Pénzt is tőlünk kap, leginkább az amerikaiaktól” és hadieszközöket is – mondta.
– mondta.
„Hogy miért nem akarják ezt az amerikaiak, erre választ a NATO-csúcson sem kaptunk” – jelentette ki.
Arra is kitért, hogy a soproni kormányülésen áttekintették, milyen jogi és politikai eszközeik vannak, hogy megakadályozzák Brüsszelt a migránskvótáról szóló terv végrehajtásában.
„Van még egy közvetlen fenyegetés, ez is Brüsszel irányából érkezik”: minden évben kiadják, hogy szerintük a tagállamoknak mit kellene tenniük a gazdaságuk megváltoztatása érdekében, és idén is van egy olyan javaslatuk, amely a rezsicsökkentés eltörléséhez vezet - mondta. Hozzátette: ezzel szemben csütörtökön arról tárgyaltak, hogy „hogyan nem fogjuk eltörölni a rezsicsökkentést”.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
1 hozzászólás