Fotó: Izrael kormánya
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden kijelentette, hogy Izrael „nem engedi szabadon terroristák ezreit” a Hamásszal kötött megállapodás részeként, és fogadkozott, hogy addig folytatja a gázai gadműveletet, amíg Izrael eredeti háborús céljait el nem éri.
2024. január 31., 08:242024. január 31., 08:24
2024. január 31., 08:282024. január 31., 08:28
Elutasítva a Hamász kinyilvánított fő célját, azt is kijelentette, hogy Izrael nem vonja ki csapatait a Gázai övezetből.
„Mindenféle alkuról hallok nyilatkozatokat” – mondta a megszállt Ciszjordániában izraeli telepesek előtt tartott beszédében. „Ezért világossá akarom tenni, hogy nem fogjuk befejezni ezt a háborút kevesebbel, mint az összes cél elérésével. Ez a Hamász felszámolását, valamennyi túszunk visszatérését, és azt az ígéretet jelenti, hogy Gáza többé nem jelent fenyegetést Izraelre nézve” – szögezte le.
Netanjahu kijelentette, hogy
A miniszterelnök megjegyzései annak kapcsán hangzottak el, hogy a Hamász közölte, hogy tanulmányozza egy esetleges túszalkura és tűzszünetre vonatkozó javaslatát, de az izraeli erők teljes kivonulását akarja Gázából.
Mint arról beszámoltunk, a tervezet szerint a polgári túszok szabadon bocsátásának első szakaszára egy 6 hetes szünet alatt kerülne sor, és minden egyes Gázából visszaadott polgári túsz után három, Izrael által fogva tartott palesztin foglyot engednének szabadon. Az izraeli hadsereg katonái esetében ez az arány várhatóan emelkedik, és a későbbi szakaszokban a hat héten túl hosszabb szünet is lehetséges.
A javaslat Izrael, a Hamász, Katar és Egyiptom különböző javaslatainak, valamint az Egyesült Államok további elképzeléseinek ötvözete. A javaslatok a szünet időtartamát és a foglyok és túszok cseréjének arányát illetően különböztek.
miután izraeli és palesztin tisztségviselők szerint különleges titkos erők behatoltak a megszállt ciszjordániai Dzsenín városában lévő Ibn Szína kórházba, és megöltek három palesztin férfit.
Herci Halevi, a védelmi erők vezérkari főnöke azt állította, hogy az érintettek egy olyan terrorista sejtben vettek részt, amely „súlyos támadást” tervezett végrehajtani izraeli civilek ellen.
A Hamász korábban tagadta ezeket a vádakat.
„Nem akarjuk a kórházakat csatatérré változtatni” – mondta Halevi. „De még inkább eltökéltek vagyunk abban, hogy nem engedjük, hogy a kórházak Gázában, Júdeában és Szamáriában, Libanonban, a föld felett vagy a kórházak alatti alagútaknákban és alagutakban olyan helyekké váljanak, amelyek fedezéket nyújtanak a terrorizmusnak, és amelyek lehetővé teszik a terroristák számára, hogy fegyvereket rejtsenek el, pihenjenek, hogy támadást hajtsanak végre” – mutatott rá. (Júdea és Szamária a Ciszjordánia zsidó bibliai elnevezése.)
A hadsereg tartalékosaihoz intézett beszédében Halevi azt mondta, hogy az izraeli hadsereg „még a legbonyolultabb helyekre is be fog hatolni, hogy felszámolja a terrorizmust, hogy kárt tegyen a terrorizmusban, hogy lecsapjon a terroristákra”.
Eközben
– jelentette be az izraeli hadsereg kedd este.
A bejelentésben „meghatározó technológiai áttörésként” jellemezték az eljárást. Kiemelték, figyelnek arra, hogy a művelet a talajvízben ne okozzon károkat és ne zavarja meg a lakosság ivóvíz-ellátását, ezért csak a talajvizsgálatok alapján alkalmasnak ítélt alagutakba pumpálnak nagy mennyiségű tengervizet.
– tették hozzá.
Az amerikai sajtóban már tavaly decemberben megjelent, hogy az izraeli hadsereg teszteli azoknak az alagutaknak az elárasztását, amelyekről úgy vélik, nem bújtatnak ott túszokat. A keddi volt az első alkalom, hogy Izrael elismerte, hogy valóban alkalmazza ezt a taktikát.
A Hamász alagútrendszere amerikai sajtójelentések szerint 480-720 kilométer hosszúra tehető. A The Wall Street Journal című amerikai lap úgy értesült, hogy a föld alatti járatok mintegy 60-80 százaléka máig sértetlen.
és azok közül nagyjából 500-at sikerült lerombolni. Az alagutak korábban azt a célt szolgálták, hogy embereket, árukat és fegyvereket csempésszenek be a Gázai övezetbe, megkerülve ezzel a terület izraeli blokádját.
Eközben az amerikai ENSZ-nagykövet kedden, reagálva a segélyszervezet munkatársainak terrorizmusban való érintettségéről szóló vitára leszögezte:
Linda Thomas-Greenfield azt követően nyilatkozott, hogy kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa aggodalmának adott hangot a humanitárius helyzet romlása miatt a Gázai övezetben. A diplomata ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „át kell tekinteni a szervezetet, és annak működését Gázában, valamint az alkalmazottakkal kapcsolatos eljárásokat”.
Hozzátette, hogy
annak érdekében, hogy az UNRWA (United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East) folytathassa a szükséges tevékenységét.
Az izraeli hírszerzés múlt héten publikált információi szerint
Az izraeli dokumentum azt is feltételezi, hogy a segélyszervezet összesen 190 tagja egyben a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád radikális palesztin szervezeteknek is tagja. Az Egyesült Államok nagykövete üdvözölte az ENSZ döntését arról, hogy vizsgálatot indít, és áttekinti ügynökségének működését.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy
Matthew Miller ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egy év alatt az Egyesült Államok összesen 121 millió dollárt juttatott a segélyszervezetnek.
Az ENSZ-ügynökség dolgozóiról szóló feltételezések megjelenése után számos ország jelentette be, hogy felfüggeszti támogatását. Az Egyesült Államok mellett többi között Németország, Franciaország. Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Kanada hozott ilyen értelmű döntés.
Néhány állam közölte, hogy az UNRWA-nál zajló vizsgálat idején is folytatja a gázai palesztinok segélyezését, így Norvégia, Törökország, Írország, valamint szervezetként az Európai Unió is így döntött.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!