Fotó: Izrael kormánya
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden kijelentette, hogy Izrael „nem engedi szabadon terroristák ezreit” a Hamásszal kötött megállapodás részeként, és fogadkozott, hogy addig folytatja a gázai gadműveletet, amíg Izrael eredeti háborús céljait el nem éri.
2024. január 31., 08:242024. január 31., 08:24
2024. január 31., 08:282024. január 31., 08:28
Elutasítva a Hamász kinyilvánított fő célját, azt is kijelentette, hogy Izrael nem vonja ki csapatait a Gázai övezetből.
„Mindenféle alkuról hallok nyilatkozatokat” – mondta a megszállt Ciszjordániában izraeli telepesek előtt tartott beszédében. „Ezért világossá akarom tenni, hogy nem fogjuk befejezni ezt a háborút kevesebbel, mint az összes cél elérésével. Ez a Hamász felszámolását, valamennyi túszunk visszatérését, és azt az ígéretet jelenti, hogy Gáza többé nem jelent fenyegetést Izraelre nézve” – szögezte le.
Netanjahu kijelentette, hogy
A miniszterelnök megjegyzései annak kapcsán hangzottak el, hogy a Hamász közölte, hogy tanulmányozza egy esetleges túszalkura és tűzszünetre vonatkozó javaslatát, de az izraeli erők teljes kivonulását akarja Gázából.
Mint arról beszámoltunk, a tervezet szerint a polgári túszok szabadon bocsátásának első szakaszára egy 6 hetes szünet alatt kerülne sor, és minden egyes Gázából visszaadott polgári túsz után három, Izrael által fogva tartott palesztin foglyot engednének szabadon. Az izraeli hadsereg katonái esetében ez az arány várhatóan emelkedik, és a későbbi szakaszokban a hat héten túl hosszabb szünet is lehetséges.
A javaslat Izrael, a Hamász, Katar és Egyiptom különböző javaslatainak, valamint az Egyesült Államok további elképzeléseinek ötvözete. A javaslatok a szünet időtartamát és a foglyok és túszok cseréjének arányát illetően különböztek.
miután izraeli és palesztin tisztségviselők szerint különleges titkos erők behatoltak a megszállt ciszjordániai Dzsenín városában lévő Ibn Szína kórházba, és megöltek három palesztin férfit.
Herci Halevi, a védelmi erők vezérkari főnöke azt állította, hogy az érintettek egy olyan terrorista sejtben vettek részt, amely „súlyos támadást” tervezett végrehajtani izraeli civilek ellen.
A Hamász korábban tagadta ezeket a vádakat.
„Nem akarjuk a kórházakat csatatérré változtatni” – mondta Halevi. „De még inkább eltökéltek vagyunk abban, hogy nem engedjük, hogy a kórházak Gázában, Júdeában és Szamáriában, Libanonban, a föld felett vagy a kórházak alatti alagútaknákban és alagutakban olyan helyekké váljanak, amelyek fedezéket nyújtanak a terrorizmusnak, és amelyek lehetővé teszik a terroristák számára, hogy fegyvereket rejtsenek el, pihenjenek, hogy támadást hajtsanak végre” – mutatott rá. (Júdea és Szamária a Ciszjordánia zsidó bibliai elnevezése.)
A hadsereg tartalékosaihoz intézett beszédében Halevi azt mondta, hogy az izraeli hadsereg „még a legbonyolultabb helyekre is be fog hatolni, hogy felszámolja a terrorizmust, hogy kárt tegyen a terrorizmusban, hogy lecsapjon a terroristákra”.
Eközben
– jelentette be az izraeli hadsereg kedd este.
A bejelentésben „meghatározó technológiai áttörésként” jellemezték az eljárást. Kiemelték, figyelnek arra, hogy a művelet a talajvízben ne okozzon károkat és ne zavarja meg a lakosság ivóvíz-ellátását, ezért csak a talajvizsgálatok alapján alkalmasnak ítélt alagutakba pumpálnak nagy mennyiségű tengervizet.
– tették hozzá.
Az amerikai sajtóban már tavaly decemberben megjelent, hogy az izraeli hadsereg teszteli azoknak az alagutaknak az elárasztását, amelyekről úgy vélik, nem bújtatnak ott túszokat. A keddi volt az első alkalom, hogy Izrael elismerte, hogy valóban alkalmazza ezt a taktikát.
A Hamász alagútrendszere amerikai sajtójelentések szerint 480-720 kilométer hosszúra tehető. A The Wall Street Journal című amerikai lap úgy értesült, hogy a föld alatti járatok mintegy 60-80 százaléka máig sértetlen.
és azok közül nagyjából 500-at sikerült lerombolni. Az alagutak korábban azt a célt szolgálták, hogy embereket, árukat és fegyvereket csempésszenek be a Gázai övezetbe, megkerülve ezzel a terület izraeli blokádját.
Eközben az amerikai ENSZ-nagykövet kedden, reagálva a segélyszervezet munkatársainak terrorizmusban való érintettségéről szóló vitára leszögezte:
Linda Thomas-Greenfield azt követően nyilatkozott, hogy kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa aggodalmának adott hangot a humanitárius helyzet romlása miatt a Gázai övezetben. A diplomata ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „át kell tekinteni a szervezetet, és annak működését Gázában, valamint az alkalmazottakkal kapcsolatos eljárásokat”.
Hozzátette, hogy
annak érdekében, hogy az UNRWA (United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East) folytathassa a szükséges tevékenységét.
Az izraeli hírszerzés múlt héten publikált információi szerint
Az izraeli dokumentum azt is feltételezi, hogy a segélyszervezet összesen 190 tagja egyben a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád radikális palesztin szervezeteknek is tagja. Az Egyesült Államok nagykövete üdvözölte az ENSZ döntését arról, hogy vizsgálatot indít, és áttekinti ügynökségének működését.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy
Matthew Miller ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egy év alatt az Egyesült Államok összesen 121 millió dollárt juttatott a segélyszervezetnek.
Az ENSZ-ügynökség dolgozóiról szóló feltételezések megjelenése után számos ország jelentette be, hogy felfüggeszti támogatását. Az Egyesült Államok mellett többi között Németország, Franciaország. Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Kanada hozott ilyen értelmű döntés.
Néhány állam közölte, hogy az UNRWA-nál zajló vizsgálat idején is folytatja a gázai palesztinok segélyezését, így Norvégia, Törökország, Írország, valamint szervezetként az Európai Unió is így döntött.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A svájci szövetségi kormány szerdán bejelentette, hogy egyszeri, 50 ezer svájci frank értékű kárpótlást fizet a szilveszteri, crans-montanai bártűzben elhunyt 41, illetve az égési sérüléseket szenvedett 116 ember hozzátartozóinak.
Egy erőszakkal mozgósított és frontra küldött, magyar–ukrán kettős állampolgárságú férfi foglyul ejtéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium szerdán a Telegram-csatornáján.
Az Egyesült Államok ma jobb, gazdagabb és nagyobb hatalmú, mint egy évvel ezelőtt – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a washingtoni kongresszusban erdélyi idő szerint szerda hajnalban elmondott évértékelő beszédében.
Szerdától kizárólag az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be a nem vízumkötelezett külföldiek, köztük az Európai Unió állampolgárai az Egyesült Királyságba.
Ukrajna területének mintegy 80 százaléka nem rendelkezik védelemmel az orosz ballisztikus rakéták ellen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, hangsúlyozva, hogy Kijevnek továbbra is szüksége van további légvédelmi rendszerekre.
Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának – közölte kedden Nicușor Dan államfő, miután részt vett a tettre készek koalíciójának ülésén.
Aktívabban kell küzdeni a terrorizmus ellen, meg kell erősíteni az energetikai és a közlekedési infrastruktúra, a kulcsfontosságú létesítmények, a katonai és hadiipari vezetők védelmét – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a következő hetekben arra buzdítja a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyarokat, hogy az április 12-i választáson a Fidesz–KDNP-t támogassák.
A nyugati országok döntése, miszerint beavatkoznak Oroszország Ukrajna elleni konfliktusába, a „különleges katonai műveletet” egy sokkal szélesebb körű konfrontációvá változtatta olyan országokkal, amelyekOroszország megsemmisítésére törekednek.
Az erdélyi magyarok elsöprő többsége Orbán Viktort és a kormánypártokat támogatja – jelentette ki Kelemen Hunor az áprilisi országgyűlési választások kapcsán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!