Támadás. Miközben a NATO vezetői az Ukrajna melletti kiállást hangsúlyozzák, az ukránok egy orosz tartályhajóra is csapást mértek
Fotó: Telegram/Crimeanwind
A NATO „Ukrajna mellett fog állni mindaddig, amíg nem ülnek tárgyalóasztalhoz egy tartós béke érdekében” – nyilatkozta a BBC-nek a katonai szövetség egyik magas rangú tisztségviselője.
2025. november 03., 10:302025. november 03., 10:30
Giuseppe Cavo Dragone admirális, aki január óta a NATO katonai bizottságának elnöke, hozzátette, hogy operatív szempontból úgy véli, az orosz–ukrán háború elakadt, és „itt az ideje leülni tárgyalni, mert ez életek pazarlása”.
Rámutatva arra, hogy Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója két újabb ország – Finnország és Svédország – csatlakozását eredményezte a nyugati szövetséghez,
„Nem fognak olyan barátságos vagy bábkormányt kapni, mint Fehéroroszországban. Putyin nem fog sikerrel járni” – vélekedett.
Arra a kérdésre, hogy az európai nemzetek készek-e továbbra is támogatni Ukrajna védelmét, igennel válaszolt. Úgy vélte, hogy ez előnyös, mert ez egyfajta ébresztő volt számukra, és most már maguk gondoskodnak a saját védelmükről.
Júniusban a NATO tagjai megállapodtak abban, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékára emelik védelmi kiadásaikat. A lépés Donald Trump amerikai elnök ismételt sürgetésére következett be.
Oroszország legutóbbi bejelentésére vonatkozóan, amely a Burevesztnyik és a Poszeidon típusú, nagy hatótávolságú, nukleáris meghajtású fegyverekről szólt, az egykori olasz vezérkari főnök lecsillapította a NATO aggodalmait, mondván, hogy
„Nem fenyegetnek minket” – mondta –, „Készek vagyunk megvédeni 32 nemzetünket és egymilliárd lakosunkat. Mi egy nukleáris szövetség vagyunk.”
A jövőbeli inváziók vagy támadások kockázatával kapcsolatban Dragone admirális azt mondta, hogy ha – és itt hangsúlyozta a feltételes módot – bárhol is történne ilyen, akkor valószínűleg a balti államokban: Észtországban, Lettországban és Litvániában következne be.
De rámutatott, hogy a NATO-tagállamok az 5. cikket fogják alkalmazni – amely szerint egy nemzet elleni támadás az összes többi ellen elkövetett támadásnak minősül –, és a NATO védelmükre fog kelni.
Dragone admirális szerint a NATO jelenlegi védelmi igényei közül a légvédelem a legfontosabb.
Az orosz drónok közelmúltbeli behatolásai Lengyelországba és Romániába arra késztették a szövetséget, hogy fejlessze légvédelmi rendszerét.
és hogy „a szövetség norfolki (Virginia) Szövetséges Átalakítási Parancsnoksága már dolgozik ezen”.
„A piacon sok olyan termék található, amely kielégíti azonnali igényeinket, ezért létrehoztunk egy új tevékenységet, az Eastern Sentry-t... amely integrálja az összes légvédelmi rendszert, amellyel már rendelkezünk keleti szárnyunkon. A légtérbe való behatolások meglehetősen gyakoriak, mi pedig kikísérjük őket, és ez alapvetően a játék lényege” – mondta az admirális.
Annak ellenére, hogy nincs jele annak, hogy Oroszország változtatna az ukrajnai háborúval kapcsolatos politikáján, és annak ellenére, hogy egyes tagok – nevezetesen Szlovákia és Magyarország – egyre inkább ellenzik Ukrajna védelmének támogatását, Dragone admirális pozitív hangnemben zárta nyilatkozatát.
„A szövetség megbízható, érett, és van egy összetartás, amely a súlypontunk. „A szövetség erősebb, mint ellenfeleink, és Ukrajna mellett maradunk mindaddig, amíg a béke be nem áll” – tette hozzá.
Eközben
Trump eddig hűvösen állt ahhoz a tervhez, hogy az Egyesült Államok Tomahawk rakétákat adjon el NATO-tagállamoknak, amelyek azokat továbbadnák Ukrajnának, mondván, hogy nem akarja a háború eszkalálódását.
Az Air Force One fedélzetén újságíróknak tett nyilatkozataiból kitűnik, hogy továbbra is vonakodik ettől.
„Nem, nem igazán” – válaszolta Trump a riportereknek, amikor Palm Beach-ről Washingtonba repült, és megkérdezték tőle, fontolgat-e egy olyan megállapodást, amelynek keretében rakétákat adna el. Hozzátette azonban, hogy még meggondolhatja magát.
Trump és Mark Rutte NATO-főtitkár október 22-én, a Fehér Házban tartott találkozójukon megvitatták a Tomahawk-ötletet. Rutte pénteken kijelentette, hogy a kérdést vizsgálják, és a döntés az Egyesült Államokon múlik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérte a rakétákat, de a Kreml figyelmeztetett, hogy ne szállítsanak Tomahawk rakétákat Ukrajnába.
Közben Zelenszkij vasárnap bejelentette:
„Megerősítettük ukrán légvédelmünk Patriot-komponensét” – írta az elnök a közösségi médiában.
„Köszönöm Németországnak és személyesen Friedrich Merz szövetségi kancellárnak ezt a közös lépést, amelynek célja az emberi életek védelme az orosz terror ellen. Egy ideje már előkészítettük légvédelmünk megerősítését, és most a megkötött megállapodások végrehajtásra kerültek” – közölte.
A bejelentés alig több mint egy hónappal azután történt, hogy Boris Pistoruis német védelmi miniszter kijelentette, Berlin 2025 végéig két Patriot rendszert szállít Ukrajnának.
Az orosz légitámadások Ukrajna ellen 2025 tavasza óta egyre nagyobb mértékben és intenzitással folytatódnak.
„Az orosz légitámadások (Vlagyimir) Putyin orosz elnök fő tétje ebben a háborúban – terrorral próbálja kompenzálni, hogy képtelen elérni őrült céljait a földön” – mondta Zelenszkij.
„Ezért légvédelmünk minden megerősítése szó szerint közelebb visz minket a háború végéhez, amelyre mindannyian várunk” – tette hozzá.
Az amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rendszer – más néven üteg – célfelismerő és -követő radaregységekből, tűzvezérlő központból, rakétavetőkből és támogató berendezésekből, például tápegységekből és kommunikációs rendszerekből áll.
Mindeközben
– közölte az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) egyik forrása a Kyiv Independenttel.
Az SZBU szerint öt dróncsapást regisztráltak.
A csapások után egy tartályhajó kigyulladt, és legalább négy, a tartályhajók be- és kirakodására használt móló használhatatlanná vált.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara vasárnap megerősítette, hogy a Fekete-tenger partján, Tuapsze kikötővárosában található tengeri kikötő olajipari infrastruktúrája megrongálódott.
A tuapszei terminált az orosz állami olajvállalat, a Rosznyeft üzemelteti.
A város az orosz olajexport fontos központja, termináljai és infrastruktúrája kritikus jelentőségű az ország energiaellátásának logisztikája szempontjából.
Az ukrán haditengerészet szóvivője, Dmitro Pletencsuk vasárnap elmondta, hogy
„Ez az eset fontos, és meglehetősen hosszú távú következményekkel jár, mert a hajózásban részt vevő technológiai láncok közvetlen károsodása mellett a szállítók, azaz a közvetlenül ott tankoló vállalatok is reagálni fognak” – mondta Pletencsuk.
„Ez emellett a biztosítási díjak emelkedését is maga után vonja. Elvileg ez sokakat visszatart majd attól, hogy ezekbe a kikötőkbe hajózzanak” – tette hozzá.
A közösségi médiára feltöltött fotókon és videókon nagy tűz láthjató, amely a Fekete-tenger partján található terminál mólójáról indult.
Orosz Telegram-csatornák a lakosok jelentéseire hivatkozva
A Krasznodari terület regionális műveleti központjának tisztaégviselői később megerősítették, hogy egy dróntámadás károkat okozott a kikötői infrastruktúrában.
Hozzátették, hogy a támadásban a fedélzet felépítménye, egy hajó, épületek és a terminál infrastruktúrája megrongálódott.
Az előzetes információk szerint nem voltak áldozatok.
„Az SZBU továbbra is támadja Oroszország olajfinomító infrastruktúráját, amely az biztosítja ellenség számára az Ukrajna elleni agresszióhoz szükséges erőforrásokat. Amíg a háború folytatódik, a lángok továbbra is fényesen égnek az orosz olajfinomítókban” – közölte az SZBU.
A Krasznodari terület elleni támadásról szóló jelentések után robbanásokról és füstről számoltak be Orjol városában is.
A közösségi médiára feltöltött felvételek szerint vasárnap este megtámadtak egy olajraktárat az oroszok által megszállt Donyeck megyei Sahtarszk városában: helyi idő szerint nem sokkal 20 óra előtt erős robbanások rázkódtatták meg a létesítményt .
Törökotszág csökkenti az orosz olaj importját
Törökország legnagyobb olajfinomítói csükkentik az orosz olaj vásárlását, és alternatív beszállítókhoz fordulnak, mivel a legújabb nyugati szankciók szigorítják a Moszkva ukrajnai háborújának finanszírozására használt exportjára vonatkozó korlátozásokat – jelentette a Reuters vasárnap.
Az október 22-én bejelentett új amerikai korlátozások Oroszország két legnagyobb olajcégét, a Rosznyeftet és a Lukoilt, valamint leányvállalataikat érintik. Az intézkedések utat nyitnak a feketelistán szereplőkkel tranzakciókat bonyolító külföldi intézmények elleni másodlagos szankcióknak.
A Reuters iparági forrásai szerint ez a változás jelentős fordulatot jelent Törökország számára, amely India és Kína mellett az orosz olaj egyik fő vásárlója.
A Reuters jelentése szerint az azerbajdzsáni állami olajvállalat tulajdonában lévő SOCAR Turkey Aegean Refinery (STAR) nemrég négy szállítmány nyersolajat szerzett be Irakból, Kazahsztánból és más nem orosz termelőktől decemberi szállításra.
Ezek a vásárlások napi 77 000 és 129 000 hordó között mozognak, ami jelentősen csökkenti a finomító orosz olajfelvételét.
Egy másik nagy török finomító, a Tupras is növeli a nem orosz olaj vásárlását, beleértve az Uralshoz hasonló minőségű iraki fajtákat is.
Két forrás a Reutersnek elmondta, hogy a vállalat azt tervezi, hogy fokozatosan megszünteti az orosz nyersolaj importját egyik nagy finomítójában, így továbbra is exportálhat üzemanyagot Európába anélkül, hogy megsértené a közelgő korlátozásokat.
A Tupras már megkezdte nyersolaj-forrásainak diverzifikálását: idén már megkapta első szállítmányát Brazíliából, és novemberben várja a másodikat Angolából.
A Rosynyeft és a Lukoil Oroszország gazdaságának pillérei. Orosz becslések szerint együttesen az ország nyersolaj-exportjának csaknem felét, napi körülbelül 3,1 millió hordót tesznek ki.
Több mint 60 drón lelövéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium
Hatvannégy ukrán drónt lőtt le Oroszország légterében a légvédelem az éjszaka folyamán – közölte hétfő reggel az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a legtöbb, egyaránt 29 drónt a rosztovi és a szaratovi régió felett, négyet a volgográdi, egyet-egyet pedig a belgorodi és a sztavropoli régió fölött lőttek le. Penza és Szaratov repülőterének forgalmában ideiglenes korlátozásokat vezettek be.
Jevgenyij Poddubnij orosz haditudósító a Rosszija 1 televíziós csatornán bejelentette, hogy az orosz hadsereg megsemmisítette Ukrajna egyik legnagyobb hőerőművét az Ivano-Frankivszk megyei Burstinban.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy az oroszországi, Kurszk megyei Szudzsa városból az ukrán fegyveres erők által meggyilkolt 300 áldozat holttestét szállították el és adták át rokonaiknak a bűnügyi szakértői vizsgálatokat követően. A régió egyes határ menti területei 2024. augusztus elejétől 2025. április végéig ukrán ellenőrzés alá kerültek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem javítják a megállapodás esélyeit az Ukrajnára vonatkozó amerikai béketerven Kijev és Európa által végrehajtott változtatások – jelentette ki vasárnap Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.
Advent utolsó vasárnapján a Vatikánban minden készen áll az ünnepekre, amelyek rendkívülinek számítanak, mivel a XIV. Leó pápa vezette első karácsony egybeesik az egy évvel ezelőtt Ferenc pápa indította jubileumi szentév lezárásával.
Az európai egészségügyi hatóságok figyelmeztetést adtak ki az Európai Unió piacára került hamis koronavírus- és influenzatesztekkel kapcsolatban – számolt be a G4Media.
Vasárnap tömeges fegyveres támadás történt egy Johannesburg közelében fekvő településen, Dél-Afrikában – közölte a helyi rendőrség.
Számos ismert közéleti személyiség és politikus neve is feltűnik az amerikai igazságügyi minisztérium által a törvény által megszabott határidőben pénteken nyilvánosságra hozott Epstein-aktákban.
Az előző év azonos időszakához képest 2025 harmadik negyedévében közel 15 százalékkal emelkedett az Európai Unióban maradásra nem jogosult, hazájukba visszaküldött nem uniós állampolgárok száma – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
A Benes-dekrétumok magyarellenes jogfosztásával szemben állunk, Gubík László és a felvidéki magyarok mögött – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a Facebook-oldalán.
Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszűnnek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján.
Holtan találták csütörtökön a Providence-beli Brown Egyetemen elkövetett halálos támadás feltételezett elkövetőjét, egy portugál férfit, akit egy szintén portugál, Bostonban dolgozó egyetemi professzor meggyilkolásával is gyanúsítanak.
Az Európai Unió vezetői péntek reggel bejelentették, hogy 90 milliárd eurós finanszírozási tervet dolgoztak ki Ukrajna gazdaságának és hadseregének támogatására a következő két évre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!