Fotó: Wikipédia
A NATO hadviselésének átalakítására van szükség, a kollektív védelem új korszakában, a hatékonyság helyett az eredményességre kell összpontosítani – jelentette ki Rob Bauer admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke szerdán Brüsszelben.
2024. január 17., 13:372024. január 17., 13:37
A holland tábornok a NATO-tagországok védelmi vezetőinek kétnapos találkozóját megnyitó sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az a korszak lezárult, amelyben minden előre láthatóan rendelkezésre állt, ellenőrizhető volt.
Oroszország ukrajnai offenzívája miatt a szövetség tagjainak át kellene alakítaniuk gondolkozásmódjukat, mivel olyan korszakban élünk, amelyben számolni kell a váratlan eseményekkel, és inkább az eredményességre kell fektetni a hangsúlyt – hangsúlyozta az admirális.
Mint mondta,
A NATO a kollektív védelem új korszakába lépett. Együtt nemcsak 1 milliárd állampolgár és tagországaink fizikai biztonságát, hanem a szabadságot és a demokráciát is védjük – tette hozzá.
„Ez a háború soha nem arról szólt, hogy Oroszországot bármilyen valós biztonsági fenyegetés érte volna akár Ukrajna, akár a NATO részéről. Arról van szó, hogy Oroszország a demokráciától fél, ami sokkal erősebb, mint bármilyen fizikai fegyver a világon. Ha az ukránok demokratikus jogokat akarnak, akkor az orosz emberek is hamarosan vágyni fognak rá” – jegyezte meg.
„Ezek a NATO legátfogóbb védelmi tervei a hidegháború vége óta. Korábban nem volt példa arra, hogy a NATO és a nemzeti védelmi tervek ilyen szorosan össze legyenek kapcsolva” – jegyezte meg az új védelmi tervekről Bauer.
Hangsúlyozta, hogy a szövetségesek most aktívan dolgoznak az új védelmi tervek megvalósításán, és felhívta a figyelmet, hogy katonai szempontból még több lépést kell megtenni ahhoz, hogy a NATO kollektív védelme elérje a kívánt szintet.
Putyin Oroszországa már jövőre megtámadhatja a NATO-t – ilyen hírek röppentek fel az elmúlt napokban, csak hogy ne teljenek kellemesen, mesterségesen gerjesztett rettegés az újév első napjai az európai polgárok számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!