
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
2026. január 22., 14:292026. január 22., 14:29
Ukrajna diplomáciai képviselete szerda esti közleményében felhívta a figyelmet, hogy a romániai médiában egy sor cikk jelent meg, amelyek az új ukrán állampolgársági törvényre hivatkoznak, és a jogszabály tartalmának értelmezésére tesznek kísérletet.
Az ukrán nagykövetség képviselői ugyanakkor megemlítik, hogy az államok első listáját 2025. november 5-én hagyta jóvá 1412. számú határozatával az ukrán kormány. Ezen az az öt állam szerepel, ahol a legnagyobb ukrán közösségek élnek: Kanada, Németország, Lengyelország, az Amerikai Egyesült Államok és a Cseh Köztársaság. A listát a jövőben bővíteni fogják – jelezték egyúttal az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott tájékoztatásban.
A román külügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy az Ukrajnában elfogadott törvénymódosítás megkönnyíti az ukrán állampolgárság megszerzését azon külföldi állampolgárok számára,
anélkül, hogy elveszítenék saját állampolgárságukat.
Másik célja pedig az, hogy fenntartsa és megerősítse a külföldön élő ukrán közösségek kapcsolatát az ukrán állammal, lehetővé téve számukra a kettős állampolgárságot.
A pontosítások mögött az áll, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) szerdán felszólította a külpolitikai hatáskörrel rendelkező intézményeket, hogy sürgősen tisztázzák az ukrán hatóságokkal, hogy miért nem szerepel Románia azon államok listáján, amelyek esetében Ukrajna szabályozta a kettős állampolgársági megállapodás lehetőségét.
Ugyanakkor január 20-án kiadott közleményében az ukrajnai román közösség sérelmezte, hogy a január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény szerintük nem ismeri el az ukrán–román kettős állampolgárságot.

A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
szóljon hozzá!