Elégedetlen az ukrajnai román közösség amiért Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot
Fotó: Pixabay
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
2026. január 20., 20:282026. január 20., 20:28
A törvény értelmében az ukrán állampolgárok bizonyos feltételek mellett más országok állampolgárságát is megszerezhetik anélkül, hogy elveszítenék ukrán állampolgárságukat. Ezek az államok: Lengyelország, Csehország, Németország, Egyesült Államok és Kanada. Ezeknek az országoknak az ukrán nemzetiségű polgárai egyszerűsített eljárásban kaphatnak ukrán állampolgárságot. Románia nem szerepel a listán.
Az Agerpresnek nyilatkozva úgy vélekedett: elvárható lett volna, hogy legalább az Európai Unió összes tagállama felkerüljön a listára, különösen azok, amelyek következetesen támogatják Ukrajnát. Mint rámutatott, a román közösség Ukrajna második legnagyobb nemzeti kisebbsége, és Románia jelentős politikai, humanitárius és katonai támogatást nyújtott Kijevnek, miközben számos román nemzetiségű ukrán állampolgár esett el a fronton. Ennek fényében szerinte „természetes és elvárható” lett volna Románia bevonása is az új állampolgársági törvénybe.
A többes állampolgárság intézményét bevezető jogszabályt Volodimir Zelenszkij elnök tavaly júliusban hirdette ki, az ukrán kormány azonban csak 2025. november 5-én hagyta jóvá azoknak az államoknak a listáját, amelyek esetében az ukrán állampolgárok második állampolgárságot szerezhetnek.
A kiválasztás szempontjai között szerepelt többek között az EU- vagy G7-tagság, az Oroszországgal szembeni szankciók támogatása, Ukrajna szuverenitása melletti kiállás, a kétoldalú kapcsolatok szintje és a Kijevnek nyújtott pénzügyi segítség.
Közel száz esetben hamisítottak román dokumentumokat ukrán, orosz vagy moldovai állampolgárok számára – jelentette ki Bogdan Despescu, a belügyminisztérium államtitkára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A háború végét kézzel fogható közelségbe hozó áttörés nem történt a kedden és szerdán Abu-Dzabiban lezajlott háromoldalú tárgyalásokon, ugyanakkor fontos, hogy a háborús felek végre ismét tárgyalóasztalhoz ültek.
Védelmébe vette George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentését, miszerint a románok kifosztják a német szociális rendszert.
Kedden 11 halálos áldozatot és több mint 70 sérültet követelő tömegbaleset történt. A hatóságok szerint a férfi vallomása kulcsfontosságú az ügyben, ugyanakkor a nyomozás jelenlegi állása szerint nem indokolt további fogva tartása.
Orbán Áront és társait üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett embercsempészéssel gyanúsítják.
Újabb német politikus verte ki a biztosítékot Romániában azzal, hogy bírálta a Romániából érkezett bevándorlóknak nyújtott állami segélyeket.
A Charles ciklon miatt heves esőzésekre és viharos szélre számítanak Portugália több térségében, ezért november 11-re a legmagasabb, vörös szintű meteorológiai riasztást adták ki. A román külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki.
Az orosz és egyéb fenyegetések hatékonyabb elhárítása érdekében az Európai Unió 50 millió euróval támogatja egy fekete-tengeri, román–bolgár biztonsági központ létrehozását.
Komoly téttel bíró kétnapos tárgyalások kezdődnek kedden Abu-Dzabiban, amelyeken az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna képviselői az európai országok partvonal melletti asszisztálása mellett az ukrajnai béke lehetőségéről tárgyalnak.
Új politikai helyzetet teremtett a vajdasági magyar közösségben a vasárnapi nemzeti tanácsi választás. Az eredmény hosszabb távon a vajdasági magyar érdekképviselet működését, Budapest és Belgrád kisebbségpolitikai kapcsolatrendszerét is átalakíthatja.
Ukrajna formája egy kicsit más lesz a béketárgyalások után – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy vasárnap este sugárzott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!