Elégedetlen az ukrajnai román közösség amiért Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot
Fotó: Pixabay
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
2026. január 20., 20:282026. január 20., 20:28
A törvény értelmében az ukrán állampolgárok bizonyos feltételek mellett más országok állampolgárságát is megszerezhetik anélkül, hogy elveszítenék ukrán állampolgárságukat. Ezek az államok: Lengyelország, Csehország, Németország, Egyesült Államok és Kanada. Ezeknek az országoknak az ukrán nemzetiségű polgárai egyszerűsített eljárásban kaphatnak ukrán állampolgárságot. Románia nem szerepel a listán.
Az Agerpresnek nyilatkozva úgy vélekedett: elvárható lett volna, hogy legalább az Európai Unió összes tagállama felkerüljön a listára, különösen azok, amelyek következetesen támogatják Ukrajnát. Mint rámutatott, a román közösség Ukrajna második legnagyobb nemzeti kisebbsége, és Románia jelentős politikai, humanitárius és katonai támogatást nyújtott Kijevnek, miközben számos román nemzetiségű ukrán állampolgár esett el a fronton. Ennek fényében szerinte „természetes és elvárható” lett volna Románia bevonása is az új állampolgársági törvénybe.
A többes állampolgárság intézményét bevezető jogszabályt Volodimir Zelenszkij elnök tavaly júliusban hirdette ki, az ukrán kormány azonban csak 2025. november 5-én hagyta jóvá azoknak az államoknak a listáját, amelyek esetében az ukrán állampolgárok második állampolgárságot szerezhetnek.
A kiválasztás szempontjai között szerepelt többek között az EU- vagy G7-tagság, az Oroszországgal szembeni szankciók támogatása, Ukrajna szuverenitása melletti kiállás, a kétoldalú kapcsolatok szintje és a Kijevnek nyújtott pénzügyi segítség.
Közel száz esetben hamisítottak román dokumentumokat ukrán, orosz vagy moldovai állampolgárok számára – jelentette ki Bogdan Despescu, a belügyminisztérium államtitkára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb kárpátaljai magyar esett el az Ukrajnában tomboló háborúban – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Az erdélyi magyarok, különösen a székelyföldi megyékben a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort támogatják – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kyiv Postnak nyilatkozva „szörnyűnek” minősítette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos támadásait, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni.
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
A belga rendőrség csütörtökön házkutatást tartott az Európai Bizottságban a brüsszeli intézmény 2024-es ingatlaneladásait érintő esetleges szabálytalanságok kivizsgálását célzó nyomozás részeként – tájékoztatott a The Brussels Times.
Az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetés jelen van, de amennyiben az Északi-sarkvidék biztonsága kerül szóba, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Kína is érdeklődést mutat a térség iránt – közölte a NATO-főtitkár Brüsszelben.
Az orosz hadsereg összesen 244 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen csütörtökre virradóra, a célpontok több mint 85 százalékát megsemmisítette a légvédelem, azonban a támadásban sokan megsebesültek.
Donald Trump amerikai elnök továbbra is a tárgyalásos rendezést helyezi előtérbe az Egyesült Államok Iránnal fennálló nézeteltéréseinek rendezése érdekében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!