Vagyim Krasznoszelszkij, a Dnyeszteren túli régió vezetője, „népirtással” vádolta Chişinăut
Fotó: Videófelvétel
Oroszországtól kért védelmet a szakadár Dnyeszteren túli terület a Moldovai Köztársaság által a régióval szemben gyakorolt nyomásgyakorlás ellen egy, a terület választott képviselői által szerdán elfogadott határozatban. Moszkva kivizsgálja a kérést.
2024. február 28., 16:562024. február 28., 16:56
2024. február 28., 21:142024. február 28., 21:14
A transznisztriai választott tisztségviselők 7. kongresszusa az orosz parlament két kamarájához fordult azzal a kéréssel, hogy „a Moldova felől érkező növekvő nyomásgyakorlással szemben hozzanak intézkedéseket Transznisztria védelmére”.
Tiraszpol azzal érvel, hogy
valamint „tekintettel Oroszországnak a Dnyeszter mentén békefenntartóként szerzett pozitív tapasztalataira, valamint arra, hogy a Dnyeszteren túli tárgyalásokon garanciavállaló és közvetítő szerepet tölt be”. Az egyhangúlag elfogadott határozat nem részletezi, hogy Oroszország miként avatkozhazna be a Dnyeszteren túli területek megsegítésére, de érdemes megjegyezni, hogy nem szólít fel a területnek az Oroszországi Föderációhoz való csatolására, ahogyan attól az eseményt megelőzően egyesek tartottak.
A kongresszuson felszólaló tisztviselők beszédei inkább a régió függetlenségének hangsúlyozására összpontosítottak, és nem vetették fel az Oroszországi Föderációval való egyesülés kérdését.
– olvasható az elfogadott határozatban.
Moszkvában megvizsgálják a moldovai szakadárok védelmi folyamodványát
Megvizsgálják az orosz illetékes szervek az el nem ismert Dnyeszter menti Moldáv Köztársaság képviselői kongresszusának Oroszországhoz intézett felhívását, hogy védje meg a Dnyesztermelléket – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium. „A Dnyeszter menti lakosok, honfitársaink érdekeinek védelme az egyik prioritás” – közölte a moszkvai külügyminisztérium a RIA Novosztyi hírügynökséggel. A tárca szerint „minden megkeresést mindig figyelmesen vizsgálnak meg az orosz szakszolgálatok”.
„Kizárólag a Dnyeszteren túli terület szuverenitása elidegeníthetetlen és alapvető feltétele többnemzetiségű népünk megkülönböztető identitása, alapvető szabadságjogai védelmének, amelyeket a nemzetközi jog alapelvei és az ENSZ Alapokmányának rendelkezései rögzítenek” – olvasható a dokumentumban.
A kongresszuson mondott beszédében a Dnyeszteren túli régió vezetője, Vagyim Krasznoszelszkij „népirtással” vádolta Chişinăut. A Dnyeszteren túli terület elleni „népirtás” négy formáját nevezte meg, amelyek az elmúlt 30 évben történtek: a gazdaság megfojtása, a nép egy részének fizikai megsemmisítése, a jogi védelem megtagadása illetve a román nyelv erőszakos erőltetésének kísérlete.
– vádolta meg Vagyim Krasznoszelszkij transznisztriai vezető a moldovai kormányt.
A felszólalók – köztük Alekszandr Korcsunov, az úgynevezett „legfelsőbb szovjet” (helyi parlament) elnöke és Galina Antyufejeva, a „parlament” elnökhelyettese – az állítólagos „humanitárius válságra” és a Dnyeszteren túli régió import-export problémáira összpontosítottak.
Vitalij Ignatyev, Transznisztria úgynevezett külügyminisztere
A Chişinău által kidolgozott, „szeparatizmusról szóló törvényt” hozta fel példaként, valamint a transznisztriaiak jogainak állítólagos tömeges megsértését. „A moldovai hatóságok rádöbbennek, hogy más identitással rendelkezünk. A mi feladatunk az, hogy ezt az igazságot a világközösség elé tárjuk” – mondta Vitalij Ignatyev, akit az egyik legoroszpártibb tiraszpoli tisztségviselőnek tartanak.
„A transznisztriai identitás az alapja annak, hogy sikeresen átvészeljük a geopolitikai vihart” – mondta, és a hatalmas külső tényezők – a geopolitikai instabilitás, az 5+2 formátum mesterségesen előidézett válsága és a Moldovából érkező példátlan társadalmi és gazdasági nyomás – együttesét említette. Ilyen körülmények között – mondta – az egység és a konszolidáció fontosabb, mint valaha a transznisztriai nép és „állam” számára.
Mint arról beszámoltunk, a Moldova és a szakadár Dnyeszteren túli terület közötti legújabb konfliktus kiváltó oka az, hogy január 1-jén hatályba lépett a Moldovai Köztársaság új vámkódexe, amelynek értelmében a transznisztriai vállalatoknak vámot kell fizetniük a moldovai költségvetésbe. Eddig, bár a Dnyeszteren túli vállalatok moldovai cégként voltak bejegyezve Chişinăuban, a vámokat a transznisztriai költségvetésbe fizették be. A változás elégedetlenséget váltott ki a tiraszpoli hatóságok részéről, amelyek azzal vádolják Chişinăut, hogy többlet adóterhet rótt a transznisztriai vállalatokra, és az intézkedést hirtelen, előzetes értesítés nélkül vezette be.
Emellett a transznisztriai vezetők azt is aggodalommal figyelik hogy Moldova nyugati fegyvereket készül vásárolni. Szerintük ez a transznisztriai helyzet erőszakos megoldására való készülődés jele.
Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, ennek az „ellenőrzésére” telepítették a térségbe a mintegy 2000 fős orosz „békefenntartó” kontingenst.
David Petraeus, a CIA volt igazgatója, az amerikai Központi Parancsnokság korábbi parancsnoka arra figyelmeztetett, hogy Moldova lehet Vlagyimir Putyin orosz elnök következő célpontja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!