
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Kijev több százezer ukrán katona életét menthette volna meg, ha tavaly tavasszal aláírja a békeszerződést Moszkvával – jelentette ki kedden Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, aki akkor az Ukrajnával tárgyaló orosz küldöttség vezetője volt.
2023. november 29., 09:152023. november 29., 09:15
„Mély meggyőződésem, hogy ha Kijev akkor, kölcsönösen elfogadható feltételek mellett aláírta volna a békeszerződést, ezzel katonái százezreinek életét mentette volna meg. De (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) a háborút választotta” – mondta Megyinszkij az orosz állami tévécsatornákon leadott nyilatkozatában.
Megyinszkij arra reagált, hogy David Arahamija, aki a béketárgyalásokon az ukrán küldöttség vezetője volt, és aki jelenleg az ukrán elnök pártja, a Nép Szolgája frakcióvezetője az ukrán parlamentben, egy, a hét végén adott ukrajnai tévényilatkozatában,
„Arahamija ezen megnyilatkozásai természetesen a becsületére válnak. Csak annyit teszek hozzá, hogy április 15. után, amikor a békeszerződés előzetes szövege elkészült, nemcsak Boris Johnson utazott el Kijevbe, hanem a fő gazdák – ha jól emlékszem, az amerikai külügyminisztérium vezetője, a Pentagon főnöke is – sietve Kijevbe repültek. Emellett maga Arahamija is elismerte, hogy megalakult egy tanácsadói csoport, amely eltanácsolta Zelenszkijt attól, hogy aláírja a békeszerződést” – mondta Megyinszkij.
Véleménye szerint „így szalasztották el az esélyt a háború befejezésére”, és most már csak akkor lehet békemegállapodást kötni, ha megvalósulnak az orosz „különleges hadművelet” célkitűzései. A volt orosz főtárgyaló úgy vélekedett, az ukrán hatalom most elismerte, hogy önállótlan, és hogy kívülről diktálják a döntéseit.
Az orosz tisztségviselő megerősítette Arahamija kijelentését, miszerint Moszkva azt követelte Kijevtől a tárgyalások során, hogy mondjon le a NATO-csatlakozásról.
„De hangsúlyozom, hogy részünkről ezen túlmenően
– nyilatkozott Megyinszkij.
Elmondta, hogy Kijev megkapta a felek által korábban elfogadott, 18 oldalas szerződéstervezetet. Mint mondta, ez volt az a dokumentum, amelyet később Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában a konfliktusban közvetíteni próbáló afrikai vezetőknek bemutatott.
Oroszország és Ukrajna tavaly tavasszal előbb Fehéroroszországban, majd Isztambulban folytatott béketárgyalásokat.
Moszkva szerint a dokumentum kötelezettségvállalásokat tartalmazott Ukrajna semleges, el nem kötelezett státuszára és arra vonatkozóan, hogy nem telepít külföldi fegyvereket, köztük atomfegyvereket a területére.
Ismét drónokkal és rakétákkal támadták Ukrajnát az oroszok
Oroszország 21 drónt és három manőverező rakétát lőtt ki Ukrajna felett az éjszaka folyamán – közölte az ukrán légierő szerdán, hozzátéve, hogy az összes drónt és két rakétát megsemmisítették, mielőtt célba értek volna.
Az iráni gyártmányú Sahíd drónok az ország nyugati részén található Hmelnyickij régió, a rakéták pedig Dél-Ukrajna felé tartottak – közölte a légierő.
A nyugat-ukrajnai Hmelnyickij régióban egy légitámaszpont található.
Bár nem semmisült meg, a harmadik rakéta „nem találta el” a célpontját – közölte a légierő további részletek nélkül.
Esetleges áldozatokról vagy károkról egyelőre nincs információ.
Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a Fekete-tengeri Flotta egyik fregattja négy cirkálórakétával támadást indított ukrán katonai infrastruktúra ellen, de a Reuters szerint nem világos, hogy a támadás mikor történt.
Az orosz védelmi minisztérium időnként késve tesz közzé információkat.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
szóljon hozzá!