Európa várjon? Peszkov „információs bacchanáliának” nevezte az amerikai béketervvel kapcsolatban megjelent, ellentmondásos állításokat tartalmazó publikációk özönét
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Az európai biztonsági architektúrát nem lehet megvitatni a kontinens országai nélkül, az európaiak bevonására az ukrajnai rendezésről folyó tárgyalásokba csak később lesz szükség – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden újságíróknak.
2025. november 25., 15:182025. november 25., 15:18
2025. november 25., 15:562025. november 25., 15:56
„Természetesen a biztonsági rendszerről Európában – és biztonsági garanciákról egészében véve nehéz biztonsági rendszer nélkül beszélni – az európaiak részvétele nélkül gyakorlatilag lehetetlen vitázni. Valamelyik szakaszban erre természetesen szükséges lesz” – mondta a Biskekbe tartó orosz elnöki különgép fedélzetén. Közölte, hogy nincs mit bejelentenie azzal a sajtójelentéssel kapcsolatban, miszerint Abu-Dzabiban orosz-amerikai tárgyalások folynak az ukrajnai rendezéséről.
Peszkovot a Politico amerikai lapnak arra az állítására reagáltatták, hogy Dan Driscoll, az amerikai kormánynak a szárazföldi erőkért felelős minisztere Egyesült Arab Emírségekben folytat eszmecserét egy 19 pontból álló, rövidített rendezési tervről.
és lehetetlen feladatnak minősítette a sajtóértesülések kommentálását. Megismételte Vlagyimir Putyin államfő kijelentését, miszerint az amerikai javaslat nagyon jó alapot jelenthet a tárgyalásokhoz. Közölte: az orosz vezetés tisztában van vele,
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn kijelentette, hogy megvitatják Donald Trump amerikai elnökkel az ukrajnai háború befejezésére irányuló amerikai javaslattal kapcsolatos „érzékeny kérdéseket”.
„Meglátjuk, hogyan alakulnak tovább a dolgok” – jegyezte meg. Hangsúlyozta:
Kifejezte Oroszország háláját Törökországnak az ukrán rendezés elősegítéséért, és készségéért a tárgyalások folytatására. „Természetesen a török félnek megvannak a saját érdekei, amelyek sokban egybeesnek a mieinkkel” – hangoztatta. A szóvivő hozzátette, hogy éppen ezért Oroszország nem folytat megafondiplomáciát, és
Egyértelműen Oroszországnak áll a zászló az amerikai béketervben rögzített javaslatok alapján, ezek azonban még roppant képlékenyek, és nem tudni, milyen eredményt hoznak a tárgyalások – vélekednek magyarországi biztonságpolitikai szakértők.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája kedden közleményt tett közzé, amelyben azt állította, hogy Nagy-Britannia azért támogatja a harcok folytatását ukrán fegyveres erők „siralmas helyzete” ellenére, mert „háborúból származó bevételek gyakorlatilag megmentik a brit gazdaságot a csődtől”. Az SZVR rámutatott, hogy a korábban problémákkal küszködő hadiipari vállalatok a brit ipar „mozdonyává” váltak, a BAE Systems és a Thales UK több milliárd dollár értékben gyárt katonai célú termékeket Kijev érdekében.
Az orosz kémszolgálat tudni véli: London attól tart, hogy Donald Trump amerikai elnök békefenntartó tevékenysége meghiúsíthatja a jövedelmező terveket, ezért előkészítettek egy, ezt diszkreditáló „biztonsági változatot”. Az SZVR szerint tervek készültek a brit titkosszolgálat volt alkalmazottja, Christopher Steele hamis „dossziéjának” újraélesztésére, hogy ismét a szovjet és az orosz titkosszolgálatokkal való kapcsolattartással vádolják meg Trumpot és családtagjait.
Tömeges dróntámadás érte a dél-oroszországi krasznodari és rosztovi régiót keddre virradó éjjel, civil áldozatokat követelve – közölték a helyi hatóságok. Jurij Szljuszar Rosztov megyei kormányzó három civil haláláról és további nyolc megsebesüléséről számolt be Taganrogból és a Nyeklinovói járásból. Az Azovi-tenger partján fekvő Taganrogban, ahol a támadás miatt rendkívüli állapotot hirdettek ki, megrongálódott több magánház, a műszaki középiskola és egy óvoda épülete, valamint két üzemépület. Venjaminy Kondratyijev, a Karsznodari terület kormányzója szerint a dróntámadásban hat ember sérült meg, közülük négyen Novorosszijszkban. A város több lakóházában károk keletkeztek.
Az orosz védelmi tárca szerint a légvédelem az utóbbi idők egyik legnagyobb ukrán dróntámadását hárította el az éjszaka, 249, pilóta nélküli légi járművet fogott el vagy semmisített meg. A beszámoló szerint 116 drónt tudtak lelőni a Fekete-tenger vizei, 76-ot a Krasznodari terület, 23-at a Krím, 16-ot Rosztov megye, hetet Brjanszk megye, négyet-négyet Kurszk megye és az Azovi-tenger vizei, kettőt Belgorod megye, egyet pedig Lipeck megye légterében.
A „Luhanszki Népköztársaságban” lévő Novoajdarban egy benzinkutat ért légicsapás. Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak a „kijevi rezsim háborús bűnei” ügyében illetékes nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a november 17-23. közötti időszakban ukrán dróntámadásban Oroszország-szerte hét civil vesztette életét, 46 pedig megsebesült. Mirosnyik szerint a Moszkva által orosz területnek tekintett Herszon megye polgári objektumaira ebben az időszakban legkevesebb 1200 lőszert lőttek ki, a legtöbbet, 786-ot az Oleski járásra.
A nagykövet azt mondta, hogy az ukrán hadsereg mind gyakrabban aknásít el civil objektumokat. Beszámolója szerint a donyecki régióban négy, a luhanszkiban három, a belgorodiban és a kurszkiban pedig egy-egy lakos sebesült meg.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) kedden közölte, hogy a kalinyingrádi régió rendőrsége őrizetbe vett egy 17 éves gyanúsítottat, aki az ukrán titkosszolgálatok által koordinált militánsok szervezésében feltehetőleg gyújtóbombás terrortámadást akart elkövetni egy ortodox templomban. A fiatalt szombaton fogták el. Andrej Marocsko katonai szakértő a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy a donyecki régióban lévő Sziverszk körül az ostromgyűrű teljes bezárásából már csak nyolc kilométer hiányzik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!