A NATO külügyminiszterei hivatalosan meghívták Montenegrót, hogy csatlakozzon 29. tagként az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.
2015. december 02., 17:532015. december 02., 17:53
„Gratulálunk Montenegrónak” – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tagországok külügyminiszterei előtt a szövetség brüsszeli székházában. „Ez egy csodálatos szövetség kezdete” – tette hozzá.
Stoltenberg elmondta, hogy a döntéssel megkezdődhetnek a tárgyalások az egykori jugoszláv tagköztársaság belépéséről. „Ez csak az út kezdete. Montenegrónak folytatnia kell az intenzív reformokat, például a korrupció elleni harc terén, továbbá meg kell erősítenie a NATO-csatlakozás folyamatának társadalmi támogatottságát” – fogalmazott a főtitkár.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán bírálta a NATO döntését, és közölte: az orosz válaszlépéseket von maga után, mivel Moszkva szavatolni kívánja saját biztonságát és az erőegyensúlyt.
A hidegháború vége óta a NATO Egyesült Államok vezette katonai tömbje Oroszország tiltakozása ellenére 12 új taggal bővült, elsősorban a közép- és kelet-európai volt szocialista országok csatlakozásával. A szövetséghez legutóbb, 2009-ben Horvátország és Albánia csatlakozott.
Stoltenberg kedden este Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője társaságában arról is tájékoztatott, hogy a NATO és az Európai Unió képviselői tárgyalnak az Európát érintő déli és keleti fenyegetettség enyhítése érdekében. Elmondták, hogy a biztonsági kérdésekben közös és halaszthatatlan döntésekre van szükség. Egyik lehetséges megoldás – mint utaltak rá – az úgynevezett hibrid hadviselés lehet.
A Jens Stoltenberg említette hibrid hadviselés lehetősége a civil és a katonai erők összehangolt használatát jelenti, amelynek részletei még kidolgozásra várnak. A hárompilléres hadviselés egyik eleme a stratégiai kommunikáció, amelynek lényege a civil és a katonai kommunikáció erősítése, második az energiatárolási lehetőségek kibővítése, amely arra irányul, hogy csökkentse az érintett országok energia-kiszolgáltatottságát, valamint a kiber-védelem kibővítése.
Stoltenberg azt is közölte, hogy a NATO teljes mértékben elkötelezett a szíriai konfliktus megoldása iránt, és békés párbeszédre szólítja fel Törökország és Oroszország vezetőit a két ország közti ellentétek mihamarabbi rendezése érdekében. A külügyi tárcák vezetői megbeszélést folytattak a török–orosz konfliktusról, és az a vélemény alakult ki, hogy Törökországnak joga van megvédeni területi integritását és légterét. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a diplomáciai megoldás felé kell terelni a feleket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
A német kancellár felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze meg a fiatal ukrán férfiak Németországba áramlását. Friedrich Merz szerint a hadköteles ukrán férfiaknak otthon kellene maradniuk, és megvédeniük a hazájukat.
Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Az Egyesült Államok a globális terrorszervezetek szankciós listájára vett négy európai Antifa-csoportot, közte a Budapesten is 2023-ban támadást elkövető Antifa Ostot – jelentette be csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter.
Az ukrán Enerhoatom állami atomenergia-monopólium köré épülő nagy korrupciós ügy gyanúsítottjai kapcsolatban állnak egy orosz tisztségviselővel, és pénzt utalhattak Oroszországba.
„Európa továbbra is támogatni fogja Ukrajna ellenállását, ami az elmúlt két hétben még sürgetőbbé vált, mivel Oroszország ismét támadásba lendült, a teljes ukrán energiarendszert célozva” – jelentette ki Ursula von der Leyen csütörtökön Brüsszelben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!