Montenegró meghívást kapott a NATO-ba

„Gratulálunk Montenegrónak” – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tagországok külügyminiszterei előtt a szövetség brüsszeli székházában. „Ez egy csodálatos szövetség kezdete” – tette hozzá.

Stoltenberg elmondta, hogy a döntéssel megkezdődhetnek a tárgyalások az egykori jugoszláv tagköztársaság belépéséről. „Ez csak az út kezdete. Montenegrónak folytatnia kell az intenzív reformokat, például a korrupció elleni harc terén, továbbá meg kell erősítenie a NATO-csatlakozás folyamatának társadalmi támogatottságát” – fogalmazott a főtitkár.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán bírálta a NATO döntését, és közölte: az orosz válaszlépéseket von maga után, mivel Moszkva szavatolni kívánja saját biztonságát és az erőegyensúlyt.

A hidegháború vége óta a NATO Egyesült Államok vezette katonai tömbje Oroszország tiltakozása ellenére 12 új taggal bővült, elsősorban a közép- és kelet-európai volt szocialista országok csatlakozásával. A szövetséghez legutóbb, 2009-ben Horvátország és Albánia csatlakozott.

Stoltenberg kedden este Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője társaságában arról is tájékoztatott, hogy a NATO és az Európai Unió képviselői tárgyalnak az Európát érintő déli és keleti fenyegetettség enyhítése érdekében. Elmondták, hogy a biztonsági kérdésekben közös és halaszthatatlan döntésekre van szükség. Egyik lehetséges megoldás – mint utaltak rá – az úgynevezett hibrid hadviselés lehet.

A Jens Stoltenberg említette hibrid hadviselés lehetősége a civil és a katonai erők összehangolt használatát jelenti, amelynek részletei még kidolgozásra várnak. A hárompilléres hadviselés egyik eleme a stratégiai kommunikáció, amelynek lényege a civil és a katonai kommunikáció erősítése, második az energiatárolási lehetőségek kibővítése, amely arra irányul, hogy csökkentse az érintett országok energia-kiszolgáltatottságát, valamint a kiber-védelem kibővítése.

Stoltenberg azt is közölte, hogy a NATO teljes mértékben elkötelezett a szíriai konfliktus megoldása iránt, és békés párbeszédre szólítja fel Törökország és Oroszország vezetőit a két ország közti ellentétek mihamarabbi rendezése érdekében. A külügyi tárcák vezetői megbeszélést folytattak a török–orosz konfliktusról, és az a vélemény alakult ki, hogy Törökországnak joga van megvédeni területi integritását és légterét. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a diplomáciai megoldás felé kell terelni a feleket.