
Képünk illusztráció
Fotó: Abedin Taherkenareh/EPA/Agerpres
A közel-keleti háború 44. napján sem körvonalazódik áttörés: az Egyesült Államok és Irán iszlámábádi tárgyalásai megállapodás nélkül értek véget, miközben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a Teherán elleni hadművelet még korántsem zárult le.
2026. április 12., 14:142026. április 12., 14:14
A pakisztáni fővárosban 21 órán át tartó egyeztetések után JD Vance amerikai alelnök közölte: noha érdemi tárgyalásokat folytattak az iráni küldöttséggel, nem sikerült egyezségre jutni. Elmondása szerint
Az amerikai álláspont szerint a nukleáris kérdés továbbra is a tárgyalások központi eleme, és ezen a ponton nem történt elmozdulás. Vance ugyanakkor arra is utalt, hogy távozása még nem feltétlenül jelenti a diplomáciai folyamat végét:
Teherán ezzel szemben azt állítja, hogy a tárgyalások kudarcát az amerikai fél „ésszerűtlen követelései” okozták. Az iráni állami média és a Fars, illetve Tasnim hírügynökségek szerint az iráni delegáció több kezdeményezést is tett, de Washington olyan feltételeket támasztott, amelyeket Irán nem fogadhatott el – részletezte a Digi24 cikke.
Különösen érzékeny ponttá vált a Hormuzi-szoros ügye, amelyet Teherán láthatóan egyik legerősebb alkueszközének tekint. Az iráni álláspont szerint a szoros ellenőrzése stratégiai jelentőségű, és erről nem mond le komoly ellenszolgáltatás nélkül. A háttérben az is nehezíti a helyzetet, hogy Donald Trump az elmúlt napokban egymásnak részben ellentmondó kijelentéseket tett a szoros fontosságáról, ami tovább növeli a bizonytalanságot a tárgyalások körül.
A kudarcba fulladt egyeztetések után több nemzetközi szereplő is a párbeszéd folytatására szólított fel. Pakisztán, amely a találkozónak otthont adott, azt hangsúlyozta, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, és a feleknek tiszteletben kell tartaniuk a kéthetes tűzszünetet. Hasonló álláspontra helyezkedett Ausztrália is, amely szerint most a fegyvernyugvás megőrzése és a tárgyalások újraindítása a legfontosabb. Több elemző ugyanakkor úgy látja: a nyilvános kemény üzenetek ellenére elképzelhető, hogy a háttérben tovább zajlanak az egyeztetések.
Az izraeli kormányfő azt állította, hogy országa súlyos károkat okozott az iráni nukleáris és rakétaprogramnak, és hangsúlyozta: Izrael továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy Teherán ne juthasson atomfegyverhez. Szavai szerint a hadműveletek nemcsak Irán, hanem az iráni támogatású fegyveres csoportok – köztük a Hezbollah és a Hamász – ellen is folytatódnak.
A libanoni egészségügyi minisztérium eközben arról számolt be, hogy a konfliktus kezdete óta az áldozatok száma már meghaladta a kétezret, a sebesülteké pedig a hatezret. Bejrútban és az ország déli részén a lakosság egyre kétségbeesettebben várja a harcok leállítását, miközben a humanitárius helyzet tovább romlik.
A CENTCOM bejelentette, hogy megkezdte a Hormuzi-szoros aknamentesítését, és új, biztonságos hajózási útvonal kijelölésén dolgozik. Washington szerint ezzel a nemzetközi kereskedelem szabad mozgását akarják biztosítani, miközben Irán továbbra is nyomásgyakorló eszközként tekint a szorosra.
A mostani fejlemények alapján tehát sem diplomáciai, sem katonai értelemben nem látszik közeli rendezés. Az amerikai–iráni tárgyalások ugyan egyelőre nem vezettek eredményre, de egyik fél sem zárta le végleg a párbeszéd lehetőségét. Közben Izrael nyíltan jelzi, hogy folytatni kívánja a nyomásgyakorlást, Libanonban és a térség más pontjain pedig továbbra is súlyos a helyzet. A következő napok legfontosabb kérdése az lehet, hogy a felek visszatalálnak-e a tárgyalóasztalhoz, vagy a mostani kudarc újabb katonai eszkalációhoz vezet.

Irán Iszlám Forradalmi Gárdája (IRGC) csütörtökön azt állította, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom jelentősen lelassult, majd leállt, miután – állításuk szerint – Izrael megsértette a libanoni tűzszünetet.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.
szóljon hozzá!