
Képünk illusztráció
Fotó: Abedin Taherkenareh/EPA/Agerpres
A közel-keleti háború 44. napján sem körvonalazódik áttörés: az Egyesült Államok és Irán iszlámábádi tárgyalásai megállapodás nélkül értek véget, miközben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a Teherán elleni hadművelet még korántsem zárult le.
2026. április 12., 14:142026. április 12., 14:14
A pakisztáni fővárosban 21 órán át tartó egyeztetések után JD Vance amerikai alelnök közölte: noha érdemi tárgyalásokat folytattak az iráni küldöttséggel, nem sikerült egyezségre jutni. Elmondása szerint
Az amerikai álláspont szerint a nukleáris kérdés továbbra is a tárgyalások központi eleme, és ezen a ponton nem történt elmozdulás. Vance ugyanakkor arra is utalt, hogy távozása még nem feltétlenül jelenti a diplomáciai folyamat végét:
Teherán ezzel szemben azt állítja, hogy a tárgyalások kudarcát az amerikai fél „ésszerűtlen követelései” okozták. Az iráni állami média és a Fars, illetve Tasnim hírügynökségek szerint az iráni delegáció több kezdeményezést is tett, de Washington olyan feltételeket támasztott, amelyeket Irán nem fogadhatott el – részletezte a Digi24 cikke.
Különösen érzékeny ponttá vált a Hormuzi-szoros ügye, amelyet Teherán láthatóan egyik legerősebb alkueszközének tekint. Az iráni álláspont szerint a szoros ellenőrzése stratégiai jelentőségű, és erről nem mond le komoly ellenszolgáltatás nélkül. A háttérben az is nehezíti a helyzetet, hogy Donald Trump az elmúlt napokban egymásnak részben ellentmondó kijelentéseket tett a szoros fontosságáról, ami tovább növeli a bizonytalanságot a tárgyalások körül.
A kudarcba fulladt egyeztetések után több nemzetközi szereplő is a párbeszéd folytatására szólított fel. Pakisztán, amely a találkozónak otthont adott, azt hangsúlyozta, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, és a feleknek tiszteletben kell tartaniuk a kéthetes tűzszünetet. Hasonló álláspontra helyezkedett Ausztrália is, amely szerint most a fegyvernyugvás megőrzése és a tárgyalások újraindítása a legfontosabb. Több elemző ugyanakkor úgy látja: a nyilvános kemény üzenetek ellenére elképzelhető, hogy a háttérben tovább zajlanak az egyeztetések.
Az izraeli kormányfő azt állította, hogy országa súlyos károkat okozott az iráni nukleáris és rakétaprogramnak, és hangsúlyozta: Izrael továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy Teherán ne juthasson atomfegyverhez. Szavai szerint a hadműveletek nemcsak Irán, hanem az iráni támogatású fegyveres csoportok – köztük a Hezbollah és a Hamász – ellen is folytatódnak.
A libanoni egészségügyi minisztérium eközben arról számolt be, hogy a konfliktus kezdete óta az áldozatok száma már meghaladta a kétezret, a sebesülteké pedig a hatezret. Bejrútban és az ország déli részén a lakosság egyre kétségbeesettebben várja a harcok leállítását, miközben a humanitárius helyzet tovább romlik.
A CENTCOM bejelentette, hogy megkezdte a Hormuzi-szoros aknamentesítését, és új, biztonságos hajózási útvonal kijelölésén dolgozik. Washington szerint ezzel a nemzetközi kereskedelem szabad mozgását akarják biztosítani, miközben Irán továbbra is nyomásgyakorló eszközként tekint a szorosra.
A mostani fejlemények alapján tehát sem diplomáciai, sem katonai értelemben nem látszik közeli rendezés. Az amerikai–iráni tárgyalások ugyan egyelőre nem vezettek eredményre, de egyik fél sem zárta le végleg a párbeszéd lehetőségét. Közben Izrael nyíltan jelzi, hogy folytatni kívánja a nyomásgyakorlást, Libanonban és a térség más pontjain pedig továbbra is súlyos a helyzet. A következő napok legfontosabb kérdése az lehet, hogy a felek visszatalálnak-e a tárgyalóasztalhoz, vagy a mostani kudarc újabb katonai eszkalációhoz vezet.

Irán Iszlám Forradalmi Gárdája (IRGC) csütörtökön azt állította, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom jelentősen lelassult, majd leállt, miután – állításuk szerint – Izrael megsértette a libanoni tűzszünetet.
Sorsdöntő választás a mai, a valaha volt parlamenti választások közül ennek a legnagyobb a tétje – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Dunakeszin, miután kora reggel leadta szavazatát.
A mai nap, a választás napja, a függetlenség és a demokrácia ünnepe – közölte Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében.
Magyar Péter leadta szavazatát Budapest 4-es számú egyéni választókerületében, majd rövid sajtótájékoztatón értékelte a választás jelentőségét. Magyar Péter szerint, ha a voksolás rendben zajlik, pártja győzhet.
Budapest 4-es számú egyéni választókerületében adta le szavazatát Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A kormányfő a szavazás után újságírók kérdéseire válaszolva úgy fogalmazott: „Azért vagyok itt, hogy győzzek.”
Vasárnap reggel hat órakor – romániai idő szerint hét órakor – megkezdődött a voksolás az ország 10 047 szavazókörében az országgyűlésiképviselő-választáson. Este hét óráig mintegy 7,5 millió választópolgárt várnak a szavazókörökben az urnákhoz.
Mindenhol győzni fogunk, mindenkit meglepünk vele, még saját magunkat is – jelentette ki Orbán Viktor szombaton Budapesten. Ezzel egy időben Magyar Péter Debrecenben arról beszélt, hogy a Tisza Párt nyeri meg az országgyűlési választásokat.
Újabb három magyar áldozata van az ukrajnai háborúnak, ami újfent megerősíti, hogy Magyarországnak a jövőben is minden béketörekvést támogatnia kell – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton.
Elrendelte a Kecskeméti Járásbíróság egy hónapra annak a román állampolgárnak a letartóztatását, aki a gyanú szerint szombaton császártöltési otthonában megölt egy férfit – közölte a Kecskeméti Törvényszék sajtóosztálya az MTI-vel.
Irán egyelőre nem képes újra megnyitni a Hormuzi-szorost a hajóforgalom előtt, mivel nem tudja felkutatni és eltávolítani az összes tengeri aknát, amelyet a háború során telepített – nyilatkozták amerikai tisztségviselők a The New York Timesnak.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező csaknem 497 ezer választópolgár közül 254 ezren már leadtak levélszavazatot a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat reggeli adatai szerint.
szóljon hozzá!