Megindulnak? A lengyel vezérkari főnök szerint az oroszok háborúra készülnek országa ellen
Fotó: Facebook/Минобороны России
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
2025. november 18., 12:352025. november 18., 12:35
„(Oroszország) megkezdte a háborúra való felkészülés időszakát.
– nyilatkozta Kukula a lengyel közszolgálati rádiónak.
Kukula nyilatkozata alig néhány órával azelőtt hangzott el, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy a Varsó és Lublin közötti vasútvonalat „példátlan szabotázs” során felrobbantották. A vasútvonal Ukrajnát köti össze a nyugati segélyszállítmányokkal.
Bár Lengyelország hivatalosan nem nevezte meg a robbantás gyanúsítottját, Varsó riasztást adott ki a Lengyelországot célzó szabotázs- és kémtevékenységek számának növekedése miatt, amelyek közül számos esetben orosz vagy belorusz titkosszolgálatok állnak a háttérben.
„Aki háborúban volt, az tudja, hogy amit ma tapasztalunk, az nem valódi háború, hanem valójában háború előtti helyzet – vagy amit mi hibrid háborúnak nevezünk” – mondta Kukula a robbanások előtt.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
A NATO és Moszkva közötti feszültség fokozódott, mióta a szövetségesek Kijev mellé álltak Oroszország 2022-es, Ukrajna elleni teljes körű inváziója után.
Nyugati tisztségviselők Moszkva egyre fokozódó hibrid műveleteire hívják fel a figyelmet Európában, beleértve a drónok behatolásait, a szabotázsokat és a kibertámadásokat.
Martin Jäger, a német hírszerzés vezetője október 13-án azt mondta a német törvényhozóknak, hogy
Amikor arra kérték, hogy reagáljon Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter legutóbbi megjegyzésére, amelyben a jelenlegi globális helyzetet a második világháború előestéjét jelentő 1939-hez és a hidegháború csúcspontját jelentő 1981-hez hasonlította, Kukula azt mondta, hogy a megjegyzés „nagyon jó összehasonlítás, mert a valóságban ma minden a mi hozzáállásunktól függ – attól, hogy sikerül-e visszatartanunk az ellenfelet, vagy éppen ellenkezőleg, agresszióra ösztönözzük-e. ”
„Őszintén szólva, mi mindig háború előtti időszakban vagyunk; még a hidegháború is ilyen időszak volt. Az a kérdés, hogyan kezeljük ezt a háború előtti időszakot, hogyan építsünk ki hatékony elrettentő politikát, amely nagyrészt védelmi képességeinken, de a polgárok hozzáállásán is alapul” – tette hozzá a lengyel tábornok.
A behatolások a szövetséges védelem megerősítését teszik szükségessé, míg egyes NATO-tagok szükség esetén az orosz repülőgépek lelövését szorgalmazták.
Közben az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által az uniós vezetőknek küldött hétfői levélből a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál ismertetése szerint kiderül:
Von der Leyen a levélben figyelmeztetett: Ukrajna még akkor is jelentős finanszírozási hiánnyal szembesül majd, ha a harcok az említett időpontig lezárulnak, és az EU, valamint nemzetközi partnerei teljesítik korábbi támogatási vállalásaikat.
„Ukrajna finanszírozási hiánya jelentős. Az IMF előrejelzései szerint – feltéve, hogy a háború 2026 végén véget ér, és figyelembe véve az EU, a tagállamok és a nemzetközi partnerek által ígért támogatásokat – Ukrajna továbbra is hatalmas hiánnyal fog szembesülni, amelyet új finanszírozás nélkül nem lehet áthidalni” – írta von der Leyen.
Az Európai Bizottság elnöke rámutatott, hogy az új támogatási konstrukciónak négy alapfeltételnek kell megfelelnie:
a finanszírozás nem járhat újabb költségvetési teherrel Ukrajna számára; a csomagnak elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodjon az ország változó gazdasági és védelmi szükségleteihez; valamint biztosítani kell a támogatás terheinek méltányos megosztását a nemzetközi partnerek között.
Az Európai Bizottság becslése szerint Ukrajnának 2026-ban több mint 71 milliárd euró külső forrásra lesz szüksége, ebből több mint 51 milliárd eurót katonai célokra fordítanának. A levél kitér arra is, hogy a zárolt orosz állami vagyonok felhasználása továbbra is lehetséges opció Kijev támogatására, ám az erről szóló végleges döntést 2025 decemberében hozhatják meg az uniós vezetők.
Orbán Viktor: Aranybudin nem húzzuk le a pénzünket!
Közösségi oldalán reagált Ursula von der Leyen levelére Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
A bejegyzést az Aranybudin nem húzzuk le a pénzünket! Megjegyzéssel vezette fel, arra utalva, hogy az energetikai ügyekkel kapcsolatos ukrajnai korrupciós ügy fő gyanúsítottja, Volodimir Zelenszkij barátja és üzlettársa, Timur Mindics lakásában dollárkötegek mellett aranyból készült vécécsészét is találtak.
A miniszterelnök a Facebook-oldalára feltöltött videóban arról beszél, hogy kapott egy levelet Ursula von der Leyentől, amiben még több pénzt kért Ukrajnának.
„Ebben a levélben pénzt kér tőlünk, pénzt kér a tagállamoktól. Próbálom megfékezni az első reflexeimet, hogy udvarias levelet írjak, mert mégiscsak megdöbbentő dolog, hogy miközben kiderül, hogy Ukrajnában egy háborús maffia elteszi az európai emberek pénzét, a Jóisten tudja, hogy hova, aközben ahelyett, hogy ellenőrzést rendelnénk el, esetleg felfüggesztenénk a további kifizetéseket, azt javasolja a Bizottság elnök asszonya, hogy küldjünk még több pénzt. Ez olyan, mintha úgy akarnánk leszoktatni egy alkoholistát az ivásról, hogy küldünk neki még egy láda vodkát” – fogalmazott Orbán Viktor.
Kiterjedt befolyásszerzési hálózat részeként manipuláltak magas rangú tisztségviselőket a nagy léptékű ukrajnai energiaügyi korrupciós ügy gyanúsítottjai – állították az ügyészek a kedd
Egyébként
„Amint ez a felkészülés befejeződik és létrejönnek a csúcstalálkozó feltételei, reméljük, hogy meg is fog valósulni” – mondta.
„Jelenleg aligha lehet megjósolni, hogy mikor alakulnak ki ezek a feltételek. Bár természetesen mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy ezek a feltételek minél hamarabb létrejöjjenek”
– tette hozzá.
A Kreml szóvivője szerint
Mint fogalmazott, minél hamarabb létrejön a csúcs, annál jobb.
Peszkov szerint „militarista és háborúpárti retorika” mind gyakrabban hallható Európában. Azt hangoztatta, hogy Oroszországban nincsenek támogatói a NATO-val való konfrontációnak. „De kénytelenek vagyunk intézkedéseket hozni érdekeink védelme érdekében” – nyilatkozott.
Az ukrajnai háborúra kitérve azt mondta, hogy Oroszország „rendszeresen válaszol az infrastruktúrát, beleértve az energetikai infrastruktúrát érő ukrán támadásokra”. Közölte, hogy
Beszámolója értelmében Moszkva és Kijev szakértői csoportok szintjén együttműködik a fogolycsere kérdésében.
„A tárgyalások folytatódnak, de konkrétumokat most nem fogok közölni” – nyilatkozott.
Kilátásba helyezte, hogy Moszkva „rendkívül negatívan” fog hozzáállni, ha az Egyesült Államok elfogadja az Oroszországgal együttműködő országokkal szemben bevezetendő szankciókról szóló törvényjavaslatot.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a RIA Novosztyi hírügynökségnek kommentálta Boris Pistorius német védelmi miniszter kijelentését, miszerint a NATO és Oroszország közötti háború 2029 előtt kezdődhet.
„Most már nincs kétség afelől, hogy ki az agresszor” – mondta a szóvivő.
Volodimir Zelenszkij és Emmanuel Macron szándéknyilatkozatot írt alá száz Rafale vadászrepülőgép vásárlásáról
Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök általuk „történelminek” nevezett szándéknyilatkozatot írt alá hétfőn Párizsban arról, hogy Ukrajna száz Rafale típusú francia szuperszonikus vadászrepülőgépet vásárol.
A francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint a megállapodás „tízéves időtávra” szól, s a jövőben lehetséges szerződéseket irányoz elő ukrán fegyverzetbeszerzésre új francia védelmi felszerelésekből: „körülbelül száz Rafale-t, a hozzájuk tartozó fegyverzettel együtt”, valamint más fegyverekből, köztük a fejlesztés alatt álló, új generációs SAMP-T légvédelmi rendszerből, radarrendszerekből és drónokból.
Ez a megállapodás „egy új időtávban helyezkedik el a Kijev nyugati szövetségesei által eddig elrendelt fegyverzetátadásokhoz képest, amelyek célja az ukrán erők segítése volt a 2022 februárjában indult orosz invázió visszaszorításában” – mondta a francia elnök ukrán kollégájával közös sajtótájékoztatóján a francia elnöki hivatalban. Ez az idősáv „az ukrán hadsereg jövőbeli újjáépítésének” ideje, hogy „képes legyen elrettenteni minden újabb behatolást”, amint megszületik a béke vagy a tűzszünet – tette hozzá.
„Ez egy történelmi megállapodás, és nagyra értékeljük Franciaország támogatását” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
A drónokkal és irányított bombákkal kapcsolatban Macron „az év végéig és az elkövetkező három évben történő gyártási kötelezettségekről” beszélt. A Rafale-ok esetében hosszabb határidők várhatók a szerződések tárgyalási idejéből, a gyártásból és a pilóták képzéséből adódóan.
A finanszírozás egyelőre nem tisztázott, Franciaország saját költségvetési hozzájárulását és az európai mechanizmusokat is igénybe kívánja venni. A francia elnök egyébként újra felvetette a „közös adósság” lehetőségét, vagyis azt, hogy az Európai Unió „előre látható és stabil pénzügyi támogatást tudjon nyújtani Ukrajnának hosszú távon”.
„Minden készen áll a békéhez. Csak Oroszország nem hajlandó rá” – mondta Macron, elítélve „az energetikai infrastruktúra elleni támadások fokozódását”, ami „további bizonyítéka ennek az agresszivitásnak és cinizmusnak”.
Az ukrán korrupciós botrányra utalva Macron „bizalmát” fejezte ki, hogy Zelenszkij végrehajtja az ukrán EU-csatlakozáshoz szükséges „mélyreható reformokat”, „különösen a jogállamiság, az átláthatóság, a kormányzás és a korrupció elleni küzdelem terén”.
A francia elnök délelőtt a Párizstól délnyugatra található villacoublay-i katonai bázison fogadta ukrán kollégáját, ahol a gyártók bemutatták a francia hadsereg eszközeit a 2022 óta Oroszországgal háborúban álló ország vezetőjének.
Macron ezt követően munkaebéden hivatalában látta vendégül az ukrán elnököt, de még ez előtt közös sajtótájékoztatójukon bejelentették a szándéknyilatkozat aláírását a francia védelmi felszerelések Ukrajna általi beszerzésével kapcsolatos együttműködésről.
Az ukrán elnök már a múlt hónapban aláírt egy szándéknyilatkozatot 100-150 svéd Gripen vadászrepülőgép megvásárlásáról.
Franciaország már szállított Mirage vadászgépeket Kijevnek, de mindeddig nem volt szó arról, hogy Ukrajna a Rafale-t is, a francia harci vadászbombázók zászlóshajóját is megvásárolja.
Az ukrán elnöknek is bemutatott újgenerációs SAMP-T légvédelmi rendszert 2027-től kapja meg Franciaország, és a hagyományos SAMP-T-hez képest, amelynek egy példánya már telepítve van Ukrajnában is, kiterjedtebb rakétabefogó képességekkel rendelkezik.
A villacoublay-i látogatás után Macron és Zelenszkij a Párizstól nyugatra fekvő Valérien-hegyre látogatott az „ukrajnai multinacionális erő” vezérkarához, amelyet Párizs és London azért készít elő, hogy a tűzszüneti megállapodás és Kijevnek nyújtandó „biztonsági garanciák” keretében bevethető legyen.
Az Ukrajna megsegítése érdekében cselekvésre kész országok koalíciója által létrehozott, a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint 35 országot, köztük Ukrajnát is magában foglaló vezérkar már működőképes és a tűzszünet másnapján képes erőt bevetni.
Az Ukrajnának szánt biztonsági garanciák, amelyeket a koalíció hónapok óta dolgoz ki, magukban foglalják a kijevi hadsereg támogatását, valamint szárazföldi, tengeri és légi komponenseket. De megvalósításuk továbbra is egy esetleges tűzszünettől függ.
Délután az Elysée-palotában a két vezető részt vett egy „francia–ukrán drónfórumon”.
Kijev idén több mint 4,5 milliót tervez bevetni a drónokból, amelyek a fronton az ellenséges felszerelés megsemmisítésének hetven százalékáért felelősek.
Ez az ukrán vezető kilencedik látogatása Franciaországban az Oroszországgal folytatott háború 2022. februári kezdete óta, s éppen akkor történik, amikor országa számára a fronton a helyzet egyre nehezebb, a tél küszöbén.
Hőerőművet támadtak az ukránok
Orosz Telegram-csatornák szerint az ukrán hadsereg keddre virradóra támadást indított egy orosz ellenőrzés alatt álló hőerőmű ellen a megszállt Donyeck megyében.
A közösségi oldalakra feltöltött videók egy nagy robbanást és azt követő tüzet mutatnak a Donyeck megyei Zuhresz megszállt településén található Zujivszka hőerőműnél, miután a célpontot lövedékkel támadták meg.
Az ukrán hadsereg még nem kommentálta a jelentett támadást, és egyelőre nem világos, hogy milyen fegyverekkel támadták meg az erőművet.
Ukrajna rendszeresen támad orosz és orosz megszállás alatt álló területeken található katonai és ipari létesítményeket, elsősorban hazai fejlesztésű drónok segítségével. A Zujivszka erőművet 2014 óta, amikor Oroszország megkezdte invázióját a Donbasz régióban, mind az ukrán, mind az orosz erők támadták.
A keletkezett kár mértékéről és az esetleges áldozatokról egyelőre nincs információ.
Kijev fokozta a támadásokat az orosz olaj-, gáz- és energiainfrastruktúra ellen, amely Moszkva bevételeinek egyik legfontosabb forrása, és amely segít finanszírozni Ukrajna teljes körű megszállását. A nem kormánypárti orosz Novaya Gazeta Europe arról számolt be, hogy az áramkimaradások Oroszországban az elmúlt évben körülbelül harmadával nőttek. Becslések szerint az ukrán drónok támadásai 2025-ben 467 áramkimaradást okoztak.
Az elmúlt hónapokban Moszkva is fokozta az ukrán energiainfrastruktúra elleni támadásokat, hogy Ukrajnát újabb kemény télbe taszítsa.
November 8-án az ukrán városok „az egyik legnagyobb közvetlen ballisztikusrakéta-támadást szenvedték el az energetikai létesítmények ellen” azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját – mondta Szvitlana Hrincsuk akkori energiaügyi miniszter. A támadás miatt az ukrán városoknak, köztük Kijev, több mint 12 órás vészhelyzeti áramszünetet kellett bevezetniük az energetikai helyzet stabilizálása érdekében.
Ukrán légierő: rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajnát az orosz hadsereg, áldozatok is vannak
Az orosz hadsereg négy Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 114 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat keddre virradóra, az eddigi adatok szerint egy ember meghalt, több mint tízen megsebesültek, és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg – közölte az ukrán légierő, valamint a Harkiv és a Dnyipropetrovszk megyei kormányzó.
A légierő parancsnokságának keddi Telegram-jelentése szerint a légvédelem az ország északi, keleti és déli régióiban 101 drónt lelőtt, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével eredeti pályájukról eltérített.
A közlemény szerint 15 helyszínen 13 drón és 4 rakéta célba talált, két esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat.
A Harkiv megyei Beresztyin városát ért rakétatámadásban 11 ember megsebesült, közülük 7-en kórházba kerültek, ahol egyikőjük belehalt a robbanás okozta sebeibe – közölte az Unian hírügynökség Oleh Szinyehubov katonai kormányzó Telegram-csatornájára hivatkozva.
Harkiv megyében korlátozták az elővárosi vonatok közlekedését, néhány járat pedig módosított útvonalon közlekedik a vasúti infrastruktúrában keletkezett károk miatt – jelentette be az Ukrzakjicnicja állam vasúttársaság sajtószolgálata.
Két ember megsebesült a Dnyipro városát ért tömeges dróntámadásokban – tette közzé Vladiszlav Hajvanenko katonai kormányzó a hivatalos Telegram-csatornáján. A jelentés szerint több helyen felcsaptak a lángok, infrastrukturális létesítményekben, hat lakóházban, vállalati és közigazgatási épületekben, üzletekben keletkeztek károk. A támadásban megrongálódott egy benzinkút és több mint két tucat gépjármű.
Találat érte az ukrán közszolgálati televízió és rádió helyi szerkesztőségét is, de a támadás idején a munkatársak nem tartózkodtak az épületben, így a csapásnak nincsenek áldozatai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
A német kancellár felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze meg a fiatal ukrán férfiak Németországba áramlását. Friedrich Merz szerint a hadköteles ukrán férfiaknak otthon kellene maradniuk, és megvédeniük a hazájukat.
Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Az Egyesült Államok a globális terrorszervezetek szankciós listájára vett négy európai Antifa-csoportot, közte a Budapesten is 2023-ban támadást elkövető Antifa Ostot – jelentette be csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter.
Az ukrán Enerhoatom állami atomenergia-monopólium köré épülő nagy korrupciós ügy gyanúsítottjai kapcsolatban állnak egy orosz tisztségviselővel, és pénzt utalhattak Oroszországba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!