Bírál. Andrzej Duda lengyel államfő kritizálta Bukarestet az elnökválasztás körüli botrányok miatt
Fotó: Facebook/Andrzej Duda
A romániai elnökválasztás törlése „nem felel meg az európai demokratikus normáknak” – jelentette ki Andrzej Duda leköszönő lengyel konzervatív elnök, akinek országában májusban szintén elnökválasztást tartanak.
2025. március 13., 12:342025. március 13., 12:34
2025. március 13., 13:142025. március 13., 13:14
Duda a Financial Times-ban csütörtökön megjelent interjújában bírálta a romániai elnökválasztás érvénytelenítését, mondván, aggódik, hogy ugyanez megtörténhet Lengyelországban is.
Arra a kérdésre, hogy a Trump-adminisztráció befolyásolhatja-e a májusi lengyel elnökválasztást, Duda azt mondta, hogy „meg van győződve arról, hogy a lengyelek maguk döntenek”, de
„Kétségtelen, hogy Lengyelországban jelenleg egy nagyon komoly alkotmányos válsággal állunk szemben” – mondta Duda, aki szemben áll Donald Tusk miniszterelnök kormányával.
– tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, a román alkotmánybíróság eltiltotta a szélsőjobboldali jelöltet, Călin Georgescut a megismételt választáson való indulástól, miután megsemmisítette az első fordulóban aratott győzelmét, az állítások szerint ugyanis egy Moszkva által befolyásolt illegális kampányból profitált – emlékeztet az FT.
A lengyel elnök azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy szemet hunyt Lengyelország intézményi konfliktusa felett, miután „számos intézkedést” tett annak érdekében, hogy Tusk 2023-ban visszatérjen a hatalomba.
– mondta Tusk, utalva az EPP politikai családjára.
Andrzej Duda a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártból származik, amely nyolc éven át volt hatalmon 2023-ig, amikor politikai ellenfelei, a Donald Tusk jelenlegi miniszterelnök, az Európai Tanács korábbi elnöke által vezetett centrista-liberálisok kerültek hatalomra.
Duda Amerikának nukleáris fegyvereket kellene telepítenie Lengyelországba
Andrzej Duda lengyel elnök szerint az Egyesült Államoknak nukleáris fegyvereket kellene telepítenie Lengyelországba.
Duda a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap online kiadásán csütörtökön megjelent interjúban úgy fogalmazott: a NATO 1999-ben kelet felé terjesztette ki a határait, 26 év elteltével pedig a NATO-infrastruktúrát is keletre kellene áthelyezni.
„Az idő még csak nem is most jött el erre, nagyobb biztonságot jelentene, ha ezek a fegyverek már itt lennének” – tette hozzá a lengyel államfő.
Andrzej Duda felidézte az interjúban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2023-ban bejelentette hadszíntéri nukleáris fegyverek Fehéroroszországba telepítését. Oroszország habozás nélkül hozta meg ezt a döntést, és senkitől nem kért engedélyt – fogalmazott a lengyel elnök. Az államfő az amerikai nukleáris fegyverek lengyelországi telepítésének lehetséges alternatívájaként idézte fel Emmanuel Macron francia elnök minapi javaslatát, amely szerint a francia nukleáris védőernyőt ki lehetne terjeszteni az európai szövetségesek területe fölé.
Macron március eleji televíziós beszédében jelezte, hogy stratégiai vitát kíván indítani a francia nukleáris védőernyő kiterjesztéséről egész Európára.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nukleáris fegyverek bevetéséről szóló döntés akkor is a francia elnök hatáskörében maradna, ha az elképzelés megvalósul.
Duda kijelentette: nem tart attól, hogy Donald Trump visszalépne az amerikai katonák lengyelországi állomásoztatása melletti elkötelezettségétől, amelyet az amerikai elnök kettejük múlt havi washingtoni találkozóján is hangoztatott.
A lengyel elnök szerint nem megalapozottak azok az aggályok, hogy az Egyesült Államok felszámolná lengyelországi katonai jelenlétét, mivel Washingtonnak „stratégiai érdekei” fűződnek Lengyelországhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!