Bírál. Andrzej Duda lengyel államfő kritizálta Bukarestet az elnökválasztás körüli botrányok miatt
Fotó: Facebook/Andrzej Duda
A romániai elnökválasztás törlése „nem felel meg az európai demokratikus normáknak” – jelentette ki Andrzej Duda leköszönő lengyel konzervatív elnök, akinek országában májusban szintén elnökválasztást tartanak.
2025. március 13., 12:342025. március 13., 12:34
2025. március 13., 13:142025. március 13., 13:14
Duda a Financial Times-ban csütörtökön megjelent interjújában bírálta a romániai elnökválasztás érvénytelenítését, mondván, aggódik, hogy ugyanez megtörténhet Lengyelországban is.
Arra a kérdésre, hogy a Trump-adminisztráció befolyásolhatja-e a májusi lengyel elnökválasztást, Duda azt mondta, hogy „meg van győződve arról, hogy a lengyelek maguk döntenek”, de
„Kétségtelen, hogy Lengyelországban jelenleg egy nagyon komoly alkotmányos válsággal állunk szemben” – mondta Duda, aki szemben áll Donald Tusk miniszterelnök kormányával.
– tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, a román alkotmánybíróság eltiltotta a szélsőjobboldali jelöltet, Călin Georgescut a megismételt választáson való indulástól, miután megsemmisítette az első fordulóban aratott győzelmét, az állítások szerint ugyanis egy Moszkva által befolyásolt illegális kampányból profitált – emlékeztet az FT.
A lengyel elnök azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy szemet hunyt Lengyelország intézményi konfliktusa felett, miután „számos intézkedést” tett annak érdekében, hogy Tusk 2023-ban visszatérjen a hatalomba.
– mondta Tusk, utalva az EPP politikai családjára.
Andrzej Duda a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártból származik, amely nyolc éven át volt hatalmon 2023-ig, amikor politikai ellenfelei, a Donald Tusk jelenlegi miniszterelnök, az Európai Tanács korábbi elnöke által vezetett centrista-liberálisok kerültek hatalomra.
Duda Amerikának nukleáris fegyvereket kellene telepítenie Lengyelországba
Andrzej Duda lengyel elnök szerint az Egyesült Államoknak nukleáris fegyvereket kellene telepítenie Lengyelországba.
Duda a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap online kiadásán csütörtökön megjelent interjúban úgy fogalmazott: a NATO 1999-ben kelet felé terjesztette ki a határait, 26 év elteltével pedig a NATO-infrastruktúrát is keletre kellene áthelyezni.
„Az idő még csak nem is most jött el erre, nagyobb biztonságot jelentene, ha ezek a fegyverek már itt lennének” – tette hozzá a lengyel államfő.
Andrzej Duda felidézte az interjúban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2023-ban bejelentette hadszíntéri nukleáris fegyverek Fehéroroszországba telepítését. Oroszország habozás nélkül hozta meg ezt a döntést, és senkitől nem kért engedélyt – fogalmazott a lengyel elnök. Az államfő az amerikai nukleáris fegyverek lengyelországi telepítésének lehetséges alternatívájaként idézte fel Emmanuel Macron francia elnök minapi javaslatát, amely szerint a francia nukleáris védőernyőt ki lehetne terjeszteni az európai szövetségesek területe fölé.
Macron március eleji televíziós beszédében jelezte, hogy stratégiai vitát kíván indítani a francia nukleáris védőernyő kiterjesztéséről egész Európára.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nukleáris fegyverek bevetéséről szóló döntés akkor is a francia elnök hatáskörében maradna, ha az elképzelés megvalósul.
Duda kijelentette: nem tart attól, hogy Donald Trump visszalépne az amerikai katonák lengyelországi állomásoztatása melletti elkötelezettségétől, amelyet az amerikai elnök kettejük múlt havi washingtoni találkozóján is hangoztatott.
A lengyel elnök szerint nem megalapozottak azok az aggályok, hogy az Egyesült Államok felszámolná lengyelországi katonai jelenlétét, mivel Washingtonnak „stratégiai érdekei” fűződnek Lengyelországhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!