Bírál. Andrzej Duda lengyel államfő kritizálta Bukarestet az elnökválasztás körüli botrányok miatt
Fotó: Facebook/Andrzej Duda
A romániai elnökválasztás törlése „nem felel meg az európai demokratikus normáknak” – jelentette ki Andrzej Duda leköszönő lengyel konzervatív elnök, akinek országában májusban szintén elnökválasztást tartanak.
2025. március 13., 12:342025. március 13., 12:34
2025. március 13., 13:142025. március 13., 13:14
Duda a Financial Times-ban csütörtökön megjelent interjújában bírálta a romániai elnökválasztás érvénytelenítését, mondván, aggódik, hogy ugyanez megtörténhet Lengyelországban is.
Arra a kérdésre, hogy a Trump-adminisztráció befolyásolhatja-e a májusi lengyel elnökválasztást, Duda azt mondta, hogy „meg van győződve arról, hogy a lengyelek maguk döntenek”, de
„Kétségtelen, hogy Lengyelországban jelenleg egy nagyon komoly alkotmányos válsággal állunk szemben” – mondta Duda, aki szemben áll Donald Tusk miniszterelnök kormányával.
– tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, a román alkotmánybíróság eltiltotta a szélsőjobboldali jelöltet, Călin Georgescut a megismételt választáson való indulástól, miután megsemmisítette az első fordulóban aratott győzelmét, az állítások szerint ugyanis egy Moszkva által befolyásolt illegális kampányból profitált – emlékeztet az FT.
A lengyel elnök azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy szemet hunyt Lengyelország intézményi konfliktusa felett, miután „számos intézkedést” tett annak érdekében, hogy Tusk 2023-ban visszatérjen a hatalomba.
– mondta Tusk, utalva az EPP politikai családjára.
Andrzej Duda a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártból származik, amely nyolc éven át volt hatalmon 2023-ig, amikor politikai ellenfelei, a Donald Tusk jelenlegi miniszterelnök, az Európai Tanács korábbi elnöke által vezetett centrista-liberálisok kerültek hatalomra.
Duda Amerikának nukleáris fegyvereket kellene telepítenie Lengyelországba
Andrzej Duda lengyel elnök szerint az Egyesült Államoknak nukleáris fegyvereket kellene telepítenie Lengyelországba.
Duda a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap online kiadásán csütörtökön megjelent interjúban úgy fogalmazott: a NATO 1999-ben kelet felé terjesztette ki a határait, 26 év elteltével pedig a NATO-infrastruktúrát is keletre kellene áthelyezni.
„Az idő még csak nem is most jött el erre, nagyobb biztonságot jelentene, ha ezek a fegyverek már itt lennének” – tette hozzá a lengyel államfő.
Andrzej Duda felidézte az interjúban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2023-ban bejelentette hadszíntéri nukleáris fegyverek Fehéroroszországba telepítését. Oroszország habozás nélkül hozta meg ezt a döntést, és senkitől nem kért engedélyt – fogalmazott a lengyel elnök. Az államfő az amerikai nukleáris fegyverek lengyelországi telepítésének lehetséges alternatívájaként idézte fel Emmanuel Macron francia elnök minapi javaslatát, amely szerint a francia nukleáris védőernyőt ki lehetne terjeszteni az európai szövetségesek területe fölé.
Macron március eleji televíziós beszédében jelezte, hogy stratégiai vitát kíván indítani a francia nukleáris védőernyő kiterjesztéséről egész Európára.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nukleáris fegyverek bevetéséről szóló döntés akkor is a francia elnök hatáskörében maradna, ha az elképzelés megvalósul.
Duda kijelentette: nem tart attól, hogy Donald Trump visszalépne az amerikai katonák lengyelországi állomásoztatása melletti elkötelezettségétől, amelyet az amerikai elnök kettejük múlt havi washingtoni találkozóján is hangoztatott.
A lengyel elnök szerint nem megalapozottak azok az aggályok, hogy az Egyesült Államok felszámolná lengyelországi katonai jelenlétét, mivel Washingtonnak „stratégiai érdekei” fűződnek Lengyelországhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!