Bírál. Andrzej Duda lengyel államfő kritizálta Bukarestet az elnökválasztás körüli botrányok miatt
Fotó: Facebook/Andrzej Duda
A romániai elnökválasztás törlése „nem felel meg az európai demokratikus normáknak” – jelentette ki Andrzej Duda leköszönő lengyel konzervatív elnök, akinek országában májusban szintén elnökválasztást tartanak.
2025. március 13., 12:342025. március 13., 12:34
2025. március 13., 13:142025. március 13., 13:14
Duda a Financial Times-ban csütörtökön megjelent interjújában bírálta a romániai elnökválasztás érvénytelenítését, mondván, aggódik, hogy ugyanez megtörténhet Lengyelországban is.
Arra a kérdésre, hogy a Trump-adminisztráció befolyásolhatja-e a májusi lengyel elnökválasztást, Duda azt mondta, hogy „meg van győződve arról, hogy a lengyelek maguk döntenek”, de
„Kétségtelen, hogy Lengyelországban jelenleg egy nagyon komoly alkotmányos válsággal állunk szemben” – mondta Duda, aki szemben áll Donald Tusk miniszterelnök kormányával.
– tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, a román alkotmánybíróság eltiltotta a szélsőjobboldali jelöltet, Călin Georgescut a megismételt választáson való indulástól, miután megsemmisítette az első fordulóban aratott győzelmét, az állítások szerint ugyanis egy Moszkva által befolyásolt illegális kampányból profitált – emlékeztet az FT.
A lengyel elnök azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy szemet hunyt Lengyelország intézményi konfliktusa felett, miután „számos intézkedést” tett annak érdekében, hogy Tusk 2023-ban visszatérjen a hatalomba.
– mondta Tusk, utalva az EPP politikai családjára.
Andrzej Duda a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártból származik, amely nyolc éven át volt hatalmon 2023-ig, amikor politikai ellenfelei, a Donald Tusk jelenlegi miniszterelnök, az Európai Tanács korábbi elnöke által vezetett centrista-liberálisok kerültek hatalomra.
Duda Amerikának nukleáris fegyvereket kellene telepítenie Lengyelországba
Andrzej Duda lengyel elnök szerint az Egyesült Államoknak nukleáris fegyvereket kellene telepítenie Lengyelországba.
Duda a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap online kiadásán csütörtökön megjelent interjúban úgy fogalmazott: a NATO 1999-ben kelet felé terjesztette ki a határait, 26 év elteltével pedig a NATO-infrastruktúrát is keletre kellene áthelyezni.
„Az idő még csak nem is most jött el erre, nagyobb biztonságot jelentene, ha ezek a fegyverek már itt lennének” – tette hozzá a lengyel államfő.
Andrzej Duda felidézte az interjúban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2023-ban bejelentette hadszíntéri nukleáris fegyverek Fehéroroszországba telepítését. Oroszország habozás nélkül hozta meg ezt a döntést, és senkitől nem kért engedélyt – fogalmazott a lengyel elnök. Az államfő az amerikai nukleáris fegyverek lengyelországi telepítésének lehetséges alternatívájaként idézte fel Emmanuel Macron francia elnök minapi javaslatát, amely szerint a francia nukleáris védőernyőt ki lehetne terjeszteni az európai szövetségesek területe fölé.
Macron március eleji televíziós beszédében jelezte, hogy stratégiai vitát kíván indítani a francia nukleáris védőernyő kiterjesztéséről egész Európára.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nukleáris fegyverek bevetéséről szóló döntés akkor is a francia elnök hatáskörében maradna, ha az elképzelés megvalósul.
Duda kijelentette: nem tart attól, hogy Donald Trump visszalépne az amerikai katonák lengyelországi állomásoztatása melletti elkötelezettségétől, amelyet az amerikai elnök kettejük múlt havi washingtoni találkozóján is hangoztatott.
A lengyel elnök szerint nem megalapozottak azok az aggályok, hogy az Egyesült Államok felszámolná lengyelországi katonai jelenlétét, mivel Washingtonnak „stratégiai érdekei” fűződnek Lengyelországhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!