
Bírál. Andrzej Duda lengyel államfő kritizálta Bukarestet az elnökválasztás körüli botrányok miatt
Fotó: Facebook/Andrzej Duda
A romániai elnökválasztás törlése „nem felel meg az európai demokratikus normáknak” – jelentette ki Andrzej Duda leköszönő lengyel konzervatív elnök, akinek országában májusban szintén elnökválasztást tartanak.
2025. március 13., 12:342025. március 13., 12:34
2025. március 13., 13:142025. március 13., 13:14
Duda a Financial Times-ban csütörtökön megjelent interjújában bírálta a romániai elnökválasztás érvénytelenítését, mondván, aggódik, hogy ugyanez megtörténhet Lengyelországban is.
Arra a kérdésre, hogy a Trump-adminisztráció befolyásolhatja-e a májusi lengyel elnökválasztást, Duda azt mondta, hogy „meg van győződve arról, hogy a lengyelek maguk döntenek”, de
„Kétségtelen, hogy Lengyelországban jelenleg egy nagyon komoly alkotmányos válsággal állunk szemben” – mondta Duda, aki szemben áll Donald Tusk miniszterelnök kormányával.
– tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, a román alkotmánybíróság eltiltotta a szélsőjobboldali jelöltet, Călin Georgescut a megismételt választáson való indulástól, miután megsemmisítette az első fordulóban aratott győzelmét, az állítások szerint ugyanis egy Moszkva által befolyásolt illegális kampányból profitált – emlékeztet az FT.
A lengyel elnök azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy szemet hunyt Lengyelország intézményi konfliktusa felett, miután „számos intézkedést” tett annak érdekében, hogy Tusk 2023-ban visszatérjen a hatalomba.
– mondta Tusk, utalva az EPP politikai családjára.
Andrzej Duda a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártból származik, amely nyolc éven át volt hatalmon 2023-ig, amikor politikai ellenfelei, a Donald Tusk jelenlegi miniszterelnök, az Európai Tanács korábbi elnöke által vezetett centrista-liberálisok kerültek hatalomra.
Duda Amerikának nukleáris fegyvereket kellene telepítenie Lengyelországba
Andrzej Duda lengyel elnök szerint az Egyesült Államoknak nukleáris fegyvereket kellene telepítenie Lengyelországba.
Duda a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap online kiadásán csütörtökön megjelent interjúban úgy fogalmazott: a NATO 1999-ben kelet felé terjesztette ki a határait, 26 év elteltével pedig a NATO-infrastruktúrát is keletre kellene áthelyezni.
„Az idő még csak nem is most jött el erre, nagyobb biztonságot jelentene, ha ezek a fegyverek már itt lennének” – tette hozzá a lengyel államfő.
Andrzej Duda felidézte az interjúban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2023-ban bejelentette hadszíntéri nukleáris fegyverek Fehéroroszországba telepítését. Oroszország habozás nélkül hozta meg ezt a döntést, és senkitől nem kért engedélyt – fogalmazott a lengyel elnök. Az államfő az amerikai nukleáris fegyverek lengyelországi telepítésének lehetséges alternatívájaként idézte fel Emmanuel Macron francia elnök minapi javaslatát, amely szerint a francia nukleáris védőernyőt ki lehetne terjeszteni az európai szövetségesek területe fölé.
Macron március eleji televíziós beszédében jelezte, hogy stratégiai vitát kíván indítani a francia nukleáris védőernyő kiterjesztéséről egész Európára.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nukleáris fegyverek bevetéséről szóló döntés akkor is a francia elnök hatáskörében maradna, ha az elképzelés megvalósul.
Duda kijelentette: nem tart attól, hogy Donald Trump visszalépne az amerikai katonák lengyelországi állomásoztatása melletti elkötelezettségétől, amelyet az amerikai elnök kettejük múlt havi washingtoni találkozóján is hangoztatott.
A lengyel elnök szerint nem megalapozottak azok az aggályok, hogy az Egyesült Államok felszámolná lengyelországi katonai jelenlétét, mivel Washingtonnak „stratégiai érdekei” fűződnek Lengyelországhoz.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
szóljon hozzá!