
Figyelmeztetés. Lavrov szerint közvetlen háborút jelentene a NATO és Oroszország között, ha Ukrajna engedélyt kap arra, hogy nagy hatótávolságú amerikai, francia és brit fegyverekkel csapásokat mérjen tetszőleges célokra Oroszország területén
Fotó: Facebook/Russian Foreign Ministry - МИД России
Oroszország nem akar atomháborút, s nem tartja helyénvalónak az arról szóló vitákat, hogy „mikor kell megnyomni a piros gombot” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sky News Arabia televíziónak adott interjújában.
2024. szeptember 21., 13:562024. szeptember 21., 13:56
Az orosz diplomácia vezetője szerint „senki sem akar atomháborút”.
Lavrov mindemellett kiemelte, hogy
„Megvannak ezek a fegyverek. Mégpedig teljes harckészültségben” – tette hozzá.
Az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy közvetlen háborút jelentene a NATO és Oroszország között, ha Ukrajna engedélyt kap arra, hogy nagy hatótávolságú amerikai, francia és brit fegyverekkel csapásokat mérjen tetszőleges célokra Oroszország területén.
Lavrov egyben megjegyezte, hogy Washingtonban vannak „racionális emberek, akik felfogják ezt”.
Amennyiben azonban nagy hatótávolságú rakétarendszerekről lesz szó, akkor mindenkinek világos, hogy ezeket az ukránok maguk nem fogják tudni üzemeltetni. A célra irányítás, a műholdas adatok, a repülési feladatok, mind olyasvalami, amit csak a gyártó ország szakemberei tudnak elvégezni” – vélekedett Lavrov.
A politikus azt is aláhúzta, hogy Moszkva nem akar semmiféle eszkalációt.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
szóljon hozzá!