Fotó: Facebook/azeri védelmi minisztérium
Azerbajdzsán visszaszerezte az ellenőrzést a szakadár hegyi-karabahi régió felett egy kétnapos katonai akció során, és megkezdte a tárgyalásokat az ott élő örmény lakosság képviselőivel a terület Azerbajdzsánba történő reintegrációjáról – jelentette ki Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén.
2023. szeptember 22., 13:432023. szeptember 22., 13:43
2023. szeptember 22., 13:502023. szeptember 22., 13:50
Bayramov megerősítette országa eltökéltségét, hogy a Hegyi-Karabahban élőknek „minden jogot és szabadságot” garantálnak az ország alkotmányával és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel összhangban, beleértve az etnikai kisebbségek számára nyújtott biztosítékokat is.
Elmondta, hogy folytatódnak a tárgyalások a hegyi-karabahi örmények képviselőivel az azerbajdzsáni Yevlaxban.
A bakui kormány kedd reggel jelentette be, hogy „terrorelhárító” műveletet indított a főként örmények lakta, azeri területen található, szakadár dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban. Nikol Pasinján örmény kormányfő szerint viszont etnikai tisztogatásról van szó, és leszögezte, hogy az azeri vádakkal ellentétben az örmény hadsereg nincs jelen Hegyi-Karabahban. Szerdán tűzszüneti megállapodás jött létre, amelyet követően a bakui kormány megkezdte a tárgyalásokat az örmény szakadárokkal.
Azerbajdzsán csütörtökön tervezetet adott át Örményországnak egy békemegállapodásról.
Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter, aki Franciaországgal együtt a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte,
amelyet Baku szerinte a világszervezet közgyűlésének őszi ülésszakára időzített.
„Szó szerint Hegyi-Karabah egész területét, beleértve Sztepanakertet és más településeket is, intenzív és válogatás nélküli támadás érte, rakéták, nehéztüzérség, tiltott kazettás bombák, harci drónok és repülőgépek bevetésével” – mondta Mirzoján.
Az örmény külügyminiszter szerint a támadás célpontja a létfontosságú infrastruktúra volt: elektromos alállomások, telefonkábelek és internethálózatok.
Állítása szerint megszűnt az áram- és telefonszolgáltatás, így az emberek nem tudnak kapcsolatba lépni egymással, és „azerbajdzsáni csapatok ellenőrzik a Hegyi-Karabahba vezető főbb utakat, ami lehetetlenné teszi a helyszíni látogatást és az információszerzést”.
„Az azerbajdzsáni közösségi média tele van felhívásokkal, hogy keressék meg az eltűnt gyerekeket és nőket, erőszakolják meg, darabolják fel, és etessék meg őket kutyákkal” – mondta Mirzoján a tanácsnak.
Szavai szerint az azerbajdzsáni agresszió „barbársága” és a civil lakosság elleni szándékos támadások „az utolsó állomása ennek a tragédiának, amelynek célja Hegyi-Karabah lakossága távozásának kikényszerítése”.
– mondta az örmény külügyminiszter.
Az azeri külügyminiszter kategorikusan tagadta az etnikai tisztogatás vádját. Ceyhun Bayramov elmondta, hogy a hegyi-karabahi vezetők a csütörtöki tárgyalások során humanitárius segélyt kértek, beleértve az iskolák, kórházak és más létesítmények számára szükséges élelmiszert és üzemanyagot, melyeket a kormányzat hamarosan biztosít számukra.
Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete, Dmitrij Poljanszkij elmondta a tanácsnak, hogy „fokozatos ütemtervet kell kidolgozni Hegyi-Karabah lakosságának Azerbajdzsán alkotmányos rendjébe történő integrációjára, egyértelmű garanciákkal a jogaikra és biztonságukra vonatkozóan”.
Közölte, hogy az orosz békefenntartók támogatni fogják ezeket az erőfeszítéseket, hozzátéve, hogy „a hegyi-karabahi örmények biztonsága és jogai kulcsfontosságúak”.
Eközben az örmény belügyminisztérium azt közölte:
A tiltakozók több utcát lezártak, de a forgalom a belvárosban zavartalan. Az őrizetbe vettek között van Andranik Tevanján ellenzéki vezető, aki csütörtökön az utcák eltorlaszolására szólította fel a tüntetőket.
Jerevánban a Hegyi-Karabah ellen január 19-én indított azerbajdzsáni hadművelet után kezdődtek a tiltakozások, a tüntetők a kormányépület elé vonultak,
20-án az azerbajdzsáni védelmi minisztérium bejelentette, hogy az orosz békefenntartók közvetítésével tűzszüneti megállapodás jött létre az azeri hadsereg és az ellene harcoló hegyi-karabahi örmény fegyveres alakulatok között.
Szeptember 21-én az azerbajdzsáni Yevlax városban találkozó jött létre Baku és a hegyi-karabahi örmény lakosság képviselői között a „terület reintegrációjának megvitatására”.
Baku amnesztiát ígér a tűzszünetet betartó szakadároknak Hegyi-Karabahban
Azerbajdzsán amnesztiát tervez adni a fegyvereiket letevő, tűzszünetet betartó hegyi-karabahi örmény alakulatok tagjainak, bár több fegyveres csoport az ellenállás folytatását tervezi – közölte az azeri elnök tanácsadója pénteken.
Hikmet Hajiyev az amnesztiával kapcsolatos fejleményekről a Reuters hírügynökségnek adott televíziós interjúban számolt be.
„Még a volt katonáknak és a harcosoknak is – ha minősíthetjük őket így – amnesztiát tervezünk adni, vagy legalábbis javasolni” – mondta az elnöki tanácsadó.
Hajiyev szerint több fegyveres csoport nyilvánosan kijelentette, hogy nem fogadják el Baku tűzszüneti feltételeit, és folytatják az ellenállást. Kisebb csoportok az erdőkbe vonultak vissza, de a bakui vezetés nem ezt tartja a legnagyobb nemzetbiztonsági kihívásnak – tette hozzá.
A tanácsadó kiemelte, hogy a hegyi-karabahi örmények jogait azerbajdzsáni integrációjuk részeként tiszteletben tartják, valamint humanitárius támogatást és olaj- és benzinszállítmányokat is küldenek a szakadár területekre, három rakomány már pénteken megérkezik a térségbe.
A hegyi-karabahi örmények csütörtökön közölték, hogy bizonyos garanciákra van szükségük, mielőtt letennék a fegyvert az azeri ellenőrzés alá visszakerült szakadár régióban.
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök szerdán úgy fogalmazott, hogy „vasökle a történelembe űzte” az örmény etnikai szeparatista Karabah eszméjét, és a régió mostantól egy „földi paradicsomban” fog élni Azerbajdzsán részeként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!