Fotó: Facebook/azeri védelmi minisztérium
Azerbajdzsán visszaszerezte az ellenőrzést a szakadár hegyi-karabahi régió felett egy kétnapos katonai akció során, és megkezdte a tárgyalásokat az ott élő örmény lakosság képviselőivel a terület Azerbajdzsánba történő reintegrációjáról – jelentette ki Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén.
2023. szeptember 22., 13:432023. szeptember 22., 13:43
2023. szeptember 22., 13:502023. szeptember 22., 13:50
Bayramov megerősítette országa eltökéltségét, hogy a Hegyi-Karabahban élőknek „minden jogot és szabadságot” garantálnak az ország alkotmányával és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel összhangban, beleértve az etnikai kisebbségek számára nyújtott biztosítékokat is.
Elmondta, hogy folytatódnak a tárgyalások a hegyi-karabahi örmények képviselőivel az azerbajdzsáni Yevlaxban.
A bakui kormány kedd reggel jelentette be, hogy „terrorelhárító” műveletet indított a főként örmények lakta, azeri területen található, szakadár dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban. Nikol Pasinján örmény kormányfő szerint viszont etnikai tisztogatásról van szó, és leszögezte, hogy az azeri vádakkal ellentétben az örmény hadsereg nincs jelen Hegyi-Karabahban. Szerdán tűzszüneti megállapodás jött létre, amelyet követően a bakui kormány megkezdte a tárgyalásokat az örmény szakadárokkal.
Azerbajdzsán csütörtökön tervezetet adott át Örményországnak egy békemegállapodásról.
Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter, aki Franciaországgal együtt a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte,
amelyet Baku szerinte a világszervezet közgyűlésének őszi ülésszakára időzített.
„Szó szerint Hegyi-Karabah egész területét, beleértve Sztepanakertet és más településeket is, intenzív és válogatás nélküli támadás érte, rakéták, nehéztüzérség, tiltott kazettás bombák, harci drónok és repülőgépek bevetésével” – mondta Mirzoján.
Az örmény külügyminiszter szerint a támadás célpontja a létfontosságú infrastruktúra volt: elektromos alállomások, telefonkábelek és internethálózatok.
Állítása szerint megszűnt az áram- és telefonszolgáltatás, így az emberek nem tudnak kapcsolatba lépni egymással, és „azerbajdzsáni csapatok ellenőrzik a Hegyi-Karabahba vezető főbb utakat, ami lehetetlenné teszi a helyszíni látogatást és az információszerzést”.
„Az azerbajdzsáni közösségi média tele van felhívásokkal, hogy keressék meg az eltűnt gyerekeket és nőket, erőszakolják meg, darabolják fel, és etessék meg őket kutyákkal” – mondta Mirzoján a tanácsnak.
Szavai szerint az azerbajdzsáni agresszió „barbársága” és a civil lakosság elleni szándékos támadások „az utolsó állomása ennek a tragédiának, amelynek célja Hegyi-Karabah lakossága távozásának kikényszerítése”.
– mondta az örmény külügyminiszter.
Az azeri külügyminiszter kategorikusan tagadta az etnikai tisztogatás vádját. Ceyhun Bayramov elmondta, hogy a hegyi-karabahi vezetők a csütörtöki tárgyalások során humanitárius segélyt kértek, beleértve az iskolák, kórházak és más létesítmények számára szükséges élelmiszert és üzemanyagot, melyeket a kormányzat hamarosan biztosít számukra.
Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete, Dmitrij Poljanszkij elmondta a tanácsnak, hogy „fokozatos ütemtervet kell kidolgozni Hegyi-Karabah lakosságának Azerbajdzsán alkotmányos rendjébe történő integrációjára, egyértelmű garanciákkal a jogaikra és biztonságukra vonatkozóan”.
Közölte, hogy az orosz békefenntartók támogatni fogják ezeket az erőfeszítéseket, hozzátéve, hogy „a hegyi-karabahi örmények biztonsága és jogai kulcsfontosságúak”.
Eközben az örmény belügyminisztérium azt közölte:
A tiltakozók több utcát lezártak, de a forgalom a belvárosban zavartalan. Az őrizetbe vettek között van Andranik Tevanján ellenzéki vezető, aki csütörtökön az utcák eltorlaszolására szólította fel a tüntetőket.
Jerevánban a Hegyi-Karabah ellen január 19-én indított azerbajdzsáni hadművelet után kezdődtek a tiltakozások, a tüntetők a kormányépület elé vonultak,
20-án az azerbajdzsáni védelmi minisztérium bejelentette, hogy az orosz békefenntartók közvetítésével tűzszüneti megállapodás jött létre az azeri hadsereg és az ellene harcoló hegyi-karabahi örmény fegyveres alakulatok között.
Szeptember 21-én az azerbajdzsáni Yevlax városban találkozó jött létre Baku és a hegyi-karabahi örmény lakosság képviselői között a „terület reintegrációjának megvitatására”.
Baku amnesztiát ígér a tűzszünetet betartó szakadároknak Hegyi-Karabahban
Azerbajdzsán amnesztiát tervez adni a fegyvereiket letevő, tűzszünetet betartó hegyi-karabahi örmény alakulatok tagjainak, bár több fegyveres csoport az ellenállás folytatását tervezi – közölte az azeri elnök tanácsadója pénteken.
Hikmet Hajiyev az amnesztiával kapcsolatos fejleményekről a Reuters hírügynökségnek adott televíziós interjúban számolt be.
„Még a volt katonáknak és a harcosoknak is – ha minősíthetjük őket így – amnesztiát tervezünk adni, vagy legalábbis javasolni” – mondta az elnöki tanácsadó.
Hajiyev szerint több fegyveres csoport nyilvánosan kijelentette, hogy nem fogadják el Baku tűzszüneti feltételeit, és folytatják az ellenállást. Kisebb csoportok az erdőkbe vonultak vissza, de a bakui vezetés nem ezt tartja a legnagyobb nemzetbiztonsági kihívásnak – tette hozzá.
A tanácsadó kiemelte, hogy a hegyi-karabahi örmények jogait azerbajdzsáni integrációjuk részeként tiszteletben tartják, valamint humanitárius támogatást és olaj- és benzinszállítmányokat is küldenek a szakadár területekre, három rakomány már pénteken megérkezik a térségbe.
A hegyi-karabahi örmények csütörtökön közölték, hogy bizonyos garanciákra van szükségük, mielőtt letennék a fegyvert az azeri ellenőrzés alá visszakerült szakadár régióban.
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök szerdán úgy fogalmazott, hogy „vasökle a történelembe űzte” az örmény etnikai szeparatista Karabah eszméjét, és a régió mostantól egy „földi paradicsomban” fog élni Azerbajdzsán részeként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!