Fotó: Presidency.ro
Köszönetet mondott Romániának Volodimir Zelenszkij az országnak nyújtott támogatásokért és az együttműködés fokozásáért.
2024. január 10., 10:282024. január 10., 10:28
Az ukrán elnök kedd esti beszédében arról tájékoztatta honfitársait, hogy kedden három európai vezetővel, köztük Klaus Iohannis román elnökkel folytatott telefonbeszélgetést.
„Megköszöntem Romániának a már elért együttműködési szintet. Rendkívül jó eredményeket értünk el a Duna-régióban, a fekete-tengeri együttműködésben és általában a kapcsolatainkban. Nagyra értékeljük Románia támogatását az Európai Unió felé való előrelépésünkben.
Ma Iohannis elnök úrral a védelem területén is megvitattam néhány ígéretes kérdést abban a témában, hogyan erősíthetjük meg közös pozícióinkat. Különösen az F-16-os pilótáink képzéséről tárgyaltunk” – mondta Zelenszkij.
Eközben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Moszkvában a Belgorod elleni katonai csapásokat kommentálva azt mondta:
„Katonáink továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a veszélyt előbb minimalizálják, majd teljesen megszüntessék. A különleges hadművelet emiatt folytatódik” – mondta.
„Inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy területünket és polgári objektumainkat, köztük Belgorod város központját a szilveszter előtti napon folyamatosan olyan lövedékekkel és rakétákkal lőtték, amelyeket Németországban, Franciaországban, Olaszországban, az Amerikai Egyesült Államokban és más országokban bocsátottak ki. Erről ne feledkezzünk meg!”
Orosz beszámolók szerint az ukrán erők december 30-án Belgorod központját lőtték két kazettás rakétával és cseh gyártmányú sorozatvetők reaktív lövedékeivel. A támadás következtében 25 ember, köztük öt gyermek, életét vesztette és több mint százan megsebesültek. Több mint 800 lakás és 132 magánház sérült meg akkor, de azóta a környéket többször ismét támadták Ukrajnából.
Olga Medvegyeva, a belgorodi régió belpolitikai kormányzóhelyettese elmondta, hogy az azonos nevű székvárosból és környékéről korábban 380 embert telepítettek át biztonságosabb területekre, akiket kedden még 80-an követtek.
Egy másik kormányzóhelyettes, Andrej Milekin korábban összeállított jelentése szerint hét orosz régió üdülőtáboraiban mintegy kétezer férőhelyet készítenek elő a belgorodi iskolások elhelyezésére a meghosszabbított téli szünetben.
Közben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy, az orosz hadsereg parancsnokaival kedden megtartott online konferencián kijelentette:
A tárcavezető szerint az ukrán hadsereg tavaly több mint 215 ezer embert és 28 ezer haditechnikai eszközt veszített. Megfogalmazása szerint az orosz hadsereg módszeresen csökkenti az ukrán fegyveres erők harcképességét.
„Nyugati kurátorainak sugalmazására a kijevi rezsim továbbra is mészárszékre küldi katonáit, és igyekszik megtalálni minden lehetőséget arra, hogy feltöltse az ukrán hadsereg sorait. Ez nyilvánvalóan nem változtat a helyzeten az érintkezési vonal mentén, csak meghosszabbítja a katonai konfliktust” – fogalmazott.
Az ígérte, hogy az orosz hadsereget és a haditengerészetet továbbra is a legfejlettebb fegyverekkel fogják felszerelni, beleértve a mesterséges intelligencián és új fizikai elveken alapuló eszközöket.
Mint mondta, az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai „különleges hadműveletben” részt vevő csapatok átfogó ellátására fog összpontosítani,
növelni fogja az ellátást a legkeresettebb eszközökből, biztosítani fogja a drónok minden típusának sorozatgyártását, az egészen kicsi méretűektől a nehéz csapásmérő pilóta nélküli repülőgépekig.
Kijelentette, hogy az orosz hadsereg folytatja az Ukrajnában szerzett tapasztalatok hasznosítását, aktívan bevonva az oktatásba a harci ismereteket szerzett kiképzőket. Hangsúlyozta, hogy a „különleges hadművelet” minden résztvevőjének és hozzátartozóiknak egyenlő szociális és egészségügyi garanciákat kell biztosítani.
Az ENSZ becslése szerint Ukrajna lakosságának 40 százaléka szorul humanitárius segélyre
Az ENSZ becslései szerint Ukrajna lakosságának megközelítőleg 40 százaléka, azaz 14,6 millió ember szorul idén humanitárius segélyre az országban Oroszország indította háború hatásai miatt.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) 3,1 milliárd dollárra van szüksége, és több adományt kér – közölte kedden Genfben az OCHA szóvivője.
Ez kevesebb, mint tavaly, amikor az OCHA 3,95 milliárd dollárra becsülte az ukrajnai szükségleteket. Az OCHA adatai szerint azonban eddig a kért összegnek mindössze mintegy 64 százaléka folyt be.
Az adatok szerint az adományozás csökkenőben van.
A szóvivő közölte, hogy az ENSZ immár a jobban rászorulókra összpontosít, és visszafogja a programjait. Ezért is kérnek egyes területeken kevesebb adományt, mint a korábbi években. Az OCHA közlése szerint az ENSZ-nek egymilliárd dollárra van szüksége az Ukrajnával szomszédos, menekülteknek otthont adó országok részére is.
Az ENSZ adatai szerint 6,3 millió ukrán menekült külföldre az Ukrajna elleni háború 2022. februári kezdete óta, és az ország lakosságának egynegyede vált belső menekültté.
Betiltották Olaszországban a Mariupol újjáépítéséről szóló orosz kiállítást
Az olaszországi Modena város helyi hatóságai visszavonták annak az orosz szervezésű kiállításnak az engedélyét, amelyen a szervezők azt kívánják bemutatni a közönségnek, hogy a Donyeck megyei Mariupolban gyors újjáépítés és a város felvirágoztatása zajlik, mióta a települést az orosz hadsereg elfoglalta – számolt be Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő a Facebookon.
Közlése szerint a modenai polgármesteri hivatal az ukrán fél kérésére vonta vissza az engedélyt.
„Őszintén üdvözöljük ezt a döntést. Hálásak vagyunk mind a város polgármesteri hivatalának, mind az olaszországi ukránoknak, akik nem engedték, hogy az olasz társadalmat félrevezessék a mariupoli és általában az ukrajnai orosz bűncselekmények következményeivel kapcsolatban. Arra buzdítjuk a világ többi városát, hogy ne biztosítsanak helyszínt az ilyen orosz provokációknak. Ezzel jelentősen hozzájárulnak Ukrajnának az orosz agresszió feletti győzelméhez” – hangsúlyozta a szóvivő.
A tervezett kiállítás és konferencia miatt – Olaszországban élő ukránok jelzésére – Kijev már a múlt héten hivatalos úton is tiltakozását fejezte ki.
A rendezvényt egy Olaszországban működő orosz kulturális egyesület szervezte, és megnyitóját január 20-ra harangozták be.
Az Ukrajnát közel két éve támadó orosz erők 2022 tavaszán hosszú ideig ostromolták, és ezalatt gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé a stratégiai jelentőségű kikötővárost, majd bevették.
Ukrajna olaszországi nagykövetsége múlt csütörtökön írásban kérte Modena városát, hogy vonja vissza a rendezvény helyszínéül szolgáló terem használatára kiadott engedélyt.
„Rendkívül cinikusnak tartjuk ezt a rendezvényt, amely civil áldozatok ezreinek emlékét sérti. Ez egy orosz propagandarendezvény, amely minden erkölcsi alapot és elvet sért” – fogalmazott Jaroszlav Melnik római ukrán nagykövet abban a levélben, amelyet Gian Carlo Muzzarelli modenai polgármesternek címzett. Modena polgármestere közleményben szögezte le, hogy városa nem támogatja a rendezvényt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!