Fotó: European Union
Az uniós tagállamok külügyminisztereinek keddi tanácskozóján egyre terjedelmesebb vita alakult ki nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról az orosz hadsereg ellen Oroszország területén – jelentette ki Josep Borrell kedden Brüsszelben a találkozót lezáró sajtótájékoztatóján.
2024. május 27., 21:022024. május 27., 21:02
„Egyre inkább fontolóra vesszük, hogy Ukrajnának ellen kell állnia az orosz területről indított támadásoknak” – hangsúlyozta, hozzátéve hogy néhány tagállam már fel is oldotta ezeket a korlátozásokat.
Felhívta a figyelmet, hogy miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök béketárgyalásokról beszél, hadserege újabb offenzívát indít Harkiv ellen, civilekkel teli épületeket bombáznak, és megpróbálják aláásni a közelgő svájci békecsúcsot.
A főképviselő felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok vezetői már politikai jóváhagyást adtak az ukrán segítségnyújtási alaphoz, „amely már elindult, de még mindig nem működőképes.” „Nem hagyhatjuk, hogy az Európai Unió Ukrajnának nyújtott katonai támogatását olyan döntések ejtsék túszul, amelyeknek semmi közük ehhez a konkrét kérdéshez, különösen a helyzet sürgősségére való tekintettel” – húzta alá.
Mint mondta, már így is nagy a késedelem Ukrajna fegyverrel való ellátása terén, amit a tagállamok közötti nézeteltérés okoz. „Megértem, hogy vannak aggályok, de a döntés blokkolásának arányosnak kell lennie a szóban forgó kérdéssel. Ebben az esetben az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás az egyik legfontosabb kötelezettségvállalás, amelyet teljesítenünk kell” – jelentette ki.
– hangoztatta.
Újságírói kérdésre válaszolva Borrell emlékeztetett, hogy az Európai Békefenntartási Eszközhöz való magyar hozzájárulás nem használható fel katonai támogatás nyújtására Ukrajnának. „Ebben már megállapodtunk. De a szabályaink szerint, amennyire most értelmezzük ezeket a szabályokat, egyhangúságra van szükség ahhoz a tagállamok között, hogy a hét függőben lévő jogi aktust jóváhagyjuk” – emelte ki.
Ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy
„Nagyon messze vagyunk attól, hogy ilyen hatáskörrel rendelkezzünk” – jelentette ki.
A gázai helyzetről szólva a főképviselő nyomatékosan elítélte, hogy Izrael légicsapást mért egy rafahi menekülttáborra, ahol több tucat ember vesztette életét. Beszámolt arról, hogy a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy össze kell hívni az EU-Izrael Társulási Tanácsot a gázai helyzet megvitatására. A tanácskozása arról is szól majd, hogyan tervezi végrehajtani Izrael a Nemzetközi Bíróság végzését, miszerint le kell állítania a rafahi offenzívát.
Borrell elmondta, hogy kedden eredményes tanácskozást folytattak Szaúd-Arábia, Jordánia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Katar külügyminiszterével és az Arab Liga főtitkárával, akik bemutatták béketervüket, és a többi között egy, a kétállami megoldásról szóló nemzetközi konferencia megszervezését javasolták.
Arról is beszámolt, hogy a külügyminiszterek jóváhagyták 2005-ben indított és 2007-ben felfüggesztett EUBAM rafahi polgári misszió újrakezdését, amelynek keretében európai uniós alkalmazottak rész vettek a személy- és áruforgalom ellenőrzésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek egyik legsúlyosabb következményének Baka András, akit kedden választott köztársasági elnökké az Országgyűlés.
Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén köztársasági elnökké választotta a Tisza által jelölt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
Oroszország további ballisztikus rakétákat kapott Phenjanból, és további észak-koreai csapatok érkezésére készül – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti beszédében.
Donald Trump amerikai elnök új feltételt szabott az Iránnal folytatandó tárgyalásokra: kijelentette, hogy mostantól kártérítést követel az országtól a múltbeli jogsértésekért.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!