
Az izraeli és a török média, illetve az al-Dzsazíra arab hírtelevízió is beszámolt a hat hajóból álló karaván elleni izraeli ostromról. Eleinte két, majd tíz halottról szóltak a tudósítások, míg egy izraeli televízió szerint 14-16 fő között mozog a halottak száma.
A 10-es izraeli csatorna szerint a halottak száma tíznél is magasabb lehet, mivel a hajók fedélzetére felkapaszkodott izraeli kommandósok akciója folytatódik, és a fedélzeten lévők szembeszegülnek a katonákkal. A hajók utasai állítólag késekkel és fejszékkel rontottak neki a hajókat megszálló kommandósoknak. Más hírek szerint az akciónak vége már, az izraeli kommandósok ellenőrzésük alá vonták a flottillát, és a hajó egy részét Asdod kikötőjébe kísérik. Hét sebesültek haifai kórházba visznek.
Az izraeli hatóságok ideiglenesen cenzúrát vezettek be az akcióról szóló sajtóbeszámolókra. Benjámin Ben-Eliézer izraeli kereskedelmi és ipari miniszter az izraeli katonai rádiónak nyilatkozva sajnálatát fejezte ki a halottak miatt. „A látvány bizonyosan nem kellemes. Csak sajnálkozásomat tudom kifejezni a veszteségek miatt” – mondta.
A hajókaraván elleni ostromról az al-Dzsazíra a flottilla zászlóshajója, egy török hajó fedélzetéről számolt be telefonos jelentésében arról, hogy az izraeli haditengerészet tüzet nyitott a hajóra, majd kommandósok foglalták el azt, megsebesítve a kapitányt. A kommandósok helikopterről ostromolták meg a hajót, és a fedélzetén tüzet nyitottak. A török NTV tévécsatorna ugyancsak beszámolt arról, hogy az izraeli haditengerészet megcsáklyázta a segélyeket szállító hajókat, azt követően, hogy tüzet nyitott, amelyben többen megsebesültek.
Az izraeli támadás a hajnali órákban történt, amikor a flottilla még meglehetősen messze volt az izraeli partoktól.
Videófelvételek a támadásról (csak erős idegzetűeknek!):
A támadás hírére tüntetők megpróbálták megostromolni hétfő reggel Izrael isztambuli konzulátusát. A CNN Turk és az NTV televízió jelentése szerint a tüntetők összetűztek a diplomáciai külképviseletet védő török rendőrökkel, és kövekkel dobálják a konzulátust.
A tengeri incidens miatt a török külügyminisztérium azonnal bekérette Izrael nagykövetét.
Izrael előre figyelmeztetett, hogy mindenáron, akár erő alkalmazásával is, de megakadályozza a hajók kikötését a gázai partoknál. Izrael közölte, hogy ha a flottilla nem szakítja meg útját és nem fordul vissza, lefoglalja a hajókat, az aktivistákat Asdod kikötőjébe szállítja, majd kihallgatásuk után kitoloncolja őket. Törökország arra kérte Izraelt, hogy engedje át a palesztinbarát és török emberi jogok által szervezett, humanitárius segélyt szállító karavánt.
Izrael álláspontja szerint a Hamász palesztin radikális mozgalom által irányított Gázai övezetben nincs „humanitárius válsághelyzet”, ezért nem indokolt a nemzetközi segélyakció. Arra viszont hajlandóak az izraeli hatóságok, hogy Asdod kikötőjében engedélyezzék a hajók rakományának kirakodását, átnézését, majd ENSZ-járműveken történő továbbítását a Gázai övezetbe.
Catherine Ashton, az Európai Unió külügyminisztere vasárnap önmérsékletre és konstruktív megoldás keresésére szólította fel a feleket. Egyúttal elfogadhatatlannak és politikai szempontból kontraproduktívnak minősítette a Gázai övezet Izrael általi blokádját, amely három éve áll fenn.
Hétfő délután Brüsszelben a 27 EU-tagország nagykövetei rendkívüli tanácskozáson vitatják meg a hétfő hajnalban történteket - jelentette be az Európai Bizottság.
Több ezer ember tiltakozik Isztambul leghíresebb terén a támadás ellen. A tömeg „Halál Izraelre!” és „Török katonák, menjetek Gázába!” felkiáltásokkal tüntet a világot megrázó esemény ellen. Korábban 200 ember tiltakozott az isztambuli izraeli nagykövetség előtt műanyagpalackokat dobálva. Törökország figyelmeztette Izraelt, hogy a tengeri rajtaütésnek helyrehozhatatlan következményei lesznek a két ország kapcsolatára nézve.
Vecdi Könül török védelmi miniszter hétfőn úgy döntött, korábban tér haza egy Macedóniában zajló regionális NATO-konferenciáról, miután kiderült, hogy az izraeli támadás legtöbb áldozata török állampolgárságú.
Az egyiptomi külügyminisztérium közleményben ítélte el az izraeli műveletet. Kairó már korábban is felhívta a figyelmet a Gázai övezet jogellenes izraeli blokádjának veszélyeire, és most újból felszólította a zsidó államot, hogy vessen véget a terület lezárásának.
Jordánia is elítélte a civilek elleni „visszataszító bűncselekményt”, az ország fővárosában, Ammanban mintegy 2 ezer ember tiltakozik.
Az ENSZ álláspontja szerint az izraeli blokád a gázai lakosság (másfél millió palesztin) kollektív büntetésével ér fel, és ezért a nemzetközi jog értelmében megengedhetetlen. A blokád jelentős mértékben akadályozza a másfél évvel ezelőtti izraeli katonai offenzíva során elpusztult gázai infrastruktúra újjáépítését – hangsúlyozza a világszervezet.
Hétfő délutánra összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését, hogy megvitassák a Gázai-övezetbe tartó nemzetközi segélyflottilla elleni izraeli fellépést – közölték diplomaták.
Az tanácskozás pontos időpontját még nem tűzték ki. További részletek sem ismeretesek.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár vizsgálatot sürgetett. „Létfontosságú, hogy teljes vizsgálatot folytassanak le annak megállapítására, pontosan hogyan történt a vérontás. Úgy vélem, Izraelnek sürgősen teljes magyarázatot kell adnia” – szögezte le a világszervezet főtitkára az ugandai fővárosban, Kampalában tartott sajtóértekezletén.
A washingtoni Fehér Ház a Gázai övezetbe tartó önkéntes segélyflottilla és az izraeli haditengerészet közötti összecsapás körülményeinek megismerésén munkálkodik – közölte hétfőn William Burton fehér házi szóvivő. A Fehér Ház sajnálkozását fejezte ki az emberéletben történt veszteségek és sebesülések miatt.
Nicolas Sarkozy francia elnök elítélte az aránytalan erőalkalmazást, és vizsgálatot követelt a flottilla elleni támadás ügyében – tudatta közleményben az Elysée-palota.
William Hague brit külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki az elveszett emberéletek miatt, és felszólította Izraelt, hogy nemzetközi kötelességeit tiszteletben tartva járjon el.
Mélységes megdöbbenésének adott hangot Németország a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító flottilla elleni izraeli támadás miatt. Guido Westerwelle külügyminiszter hétfőn telefonon hívta fel izraeli kollégáját, Avigdor Liebermant, akitől azonnali, átfogó és pártatlan vizsgálatot követelt. A külügyminiszter szerint ez egyaránt vonatkozik a támadás körülményeire, továbbá azokra az állításokra is, hogy a flottilla fegyvert is szállított volna. Westerwelle közölte, hogy a fedélzeten tartózkodók között hat német állampolgár – közöttük két parlamenti képviselő – is volt. Sorsuk egyelőre ismeretlen.
Az orosz külügyminisztérium közleményében a nemzetközi jog „agresszív megsértésének” nevezte a civilek elleni, minden jogi alapot nélkülöző izraeli támadást, és az eset tisztázására szólított fel.
A közel-keleti kvartettet képviselő Tony Blair is megrökönyödését fejezte ki a „tragikus emberi veszteségeket” követelő művelettel kapcsolatban. Blair szerint egy jobb megoldásra van szükség, amely segítségével egyszerre tudják segíteni a Gázai övezet lakóit, közben azonban elkerülik a helyzet nehézségéből fakadó veszélyeket és tragédiákat.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök támogatja a hadsereg fellépését a blokád alatt lévő Gázai övezetbe segélyt szállító flottilla ellen. A kormányfő irodája hétfőn arról tájékoztatott, hogy a kanadai látogatáson tartózkodó Netanjahu egy telefonbeszélgetés során több magas rangú izraeli diplomáciai és biztonsági tisztségviselőt is biztosított róla: a katonai művelet az ő teljes támogatását élvezi.
Az izraeli miniszterelnöki hivatal egyébként bejelentette, hogy Netanjahu lemondta keddre tervezett washingtoni látogatását, mert a gázai segélyflottillát ért izraeli támadás ügyével akar foglalkozni.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.