
Fotó: Agerpres
2010. június 18., 11:092010. június 18., 11:09
„A kisebbségi önkormányzatok nem öncélúan jönnének létre, az lesz a feladatuk, hogy a kisebbségeket érintő kérdésekben ne lehessen megkerülni magukat a kisebbségeket” – magyarázta a politikus. Szlovákiában szerinte teljesen új alapra kell helyezni a kisebbségi jogok meghatározását, amit azzal lehet elérni, hogy el kell ismerni az ún. majorizáció tilalmának elvét (a többség nem szavazhatja le a kisebbséget). Ez vétójogot adna a kisebbségeknek bizonyos meghatározott, őket érintő területeken, a kisebbségi nyelvek használatában, az oktatásügyben és a kultúra területén.
A kisebbségek kultúrájának finanszírozásáról szóló jogszabály javaslata pedig egy új, központi államigazgatási szerv felállításával számol, amely biztosítaná a kisebbségi kultúra támogatását, a kisebbségi kulturális intézményrendszer fenntartását.
Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője legalább olyan fontosnak tartja a szlovák–magyar intézményesített párbeszéd megkezdését, mint a kisebbségi törvények elfogadását. „Itt az ideje a szlovák–magyar viszony rendezésének, hiszen tudjuk, hogy e nélkül nem lesz nyugalom az országban, nem lehet megvalósítani az ugyancsak fontos gazdasági és regionális fejlesztési feladatokat” – fejtette ki Petőcz.
Bugár Béla pártelnök biztos abban, hogy a Híd képviselői kiállnak a nemzeti kisebbségek mellett, és méltóan fogják képviselni a magyarság érdekeit is. A szombati választások eredményeképpen a Hídnak 14 mandátuma lesz a 150 tagú szlovák parlamentben. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) bukása után több olyan vélemény is napvilágot látott, miszerint a tavaly nyáron alakult Híd parlamenti képviselői, akik közül hét magyar és hét szlovák nemzetiségű, nem vállalják majd fel a magyar érdekek védelmét. Bugár ezt alaptalannak tartja. Szerinte pártja nem zárkózik el a Fidesszel való együttműködés elől, de miután a nagyobbik magyar kormánypárt a választások előtt egyértelműen az MKP-t támogatta, elvárja, hogy az első lépést a Fidesz tegye meg.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.