Halottja is van a Kijev elleni újabb orosz támadásnak – Zelenszkij kitart amellett, hogy semmilyen ukrán területről nem mond le

A beszámolók szerint Oroszország Kalibr rakétákkal és iráni gyártmányú Sahed drónokkal támadta az ukrajnai városokat, köztük Lemberget (Lvov) is, ahol több helyszínen is arra panaszkodtak, hogy a légiriadók idején zárva voltak az óvóhelyek.

Egyébként szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vilniusi sajtótájékoztatóján kijelentette: Ukrajna nem mond le azon területek iránti igényeiről, amelyeket sajátjának tart, cserébe a NATO-tagság perspektívájáért.

„Azt kell mondanom, sosem cserélnénk semmilyen státuszra semekkora területünket, még akkor sem, ha egy faluról volna szó, amelynek egyetlen lakója egy apóka volna” – válaszolt Zelenszkij a Politico című hírportál azt firtató kérdésére, hogy egyes nyugati országok előkészíthetnek-e egy olyan forgatókönyvet, „amely szerint Ukrajna NATO-tagságának kérdését felhasználhatják az Oroszországgal való tárgyalásokon”.

Álláspontomat nagyon jól ismerik a partnereim” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Zelenszkij mindemellett a Politico egy másik kérdésére is válaszolt, miszerint az Egyesült Államok és Németország állítólag miért ellenezték a vilniusi NATO-csúcs zárónyilatkozatába felvenni Ukrajna lehetséges csatlakozásának ütemtervét. Az ukrán elnök ezzel kapcsolatban kifejezte azon meggyőződését, hogy sem Olaf Scholz német kancellár, sem Joe Biden amerikai elnök nem fog „árulást” elkövetni ebben a kérdésben.

Nem sokkal korábban az ukrán elnök elismerte, hogy hazája csak az ukrajnai háborút követően csatlakozhat az észak-atlanti szövetséghez. Úgy tudni, mindenekelőtt Berlin és Washington ellenezte Moszkvára tekintettel egy időtávlatban világosan meghatározott ütemterv rögzítését a zárónyilatkozatban.

Eközben kisebb konfliktus alakult ki, miután kiderült:

Rishi Sunak brit miniszterelnök alig burkoltan visszautasította miniszterének kijelentéseit.

Wallace a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió és több más brit médiatársaság szerdai beszámolója szerint a vilniusi NATO-csúcson, újságíróknak nyilatkozva fakadt ki.
A Sky News riporterének azon kérdésére, hogy nem gyengíti-e a fronton szolgáló ukrán alakulatok morálját az a tény, hogy a nyugati szövetség jelenleg nem hajlandó konkrét menetrendet felvázolni Ukrajna NATO-csatlakozására, a brit védelmi miniszter kijelentette: nem hiszi, hogy ez így lenne.

Ukrajna nemes célokért harcol, és „saját védelme mellett a mi szabadságunkat is védi”, de „néha amerikai törvényhozókat és más országok kétkedő politikusait” kell meggyőzni arról, hogy megéri a segítségnyújtás – hangsúlyozta a brit védelmi miniszter.

Hallani olyan „morgolódásokat” amerikai kongresszusi tagoktól, hogy „adtunk (Ukrajnának) 83 milliárd vagy akármennyi dollárt ... és hát ugye nem vagyunk az Amazon” – fogalmazott Wallace.

Hozzátette: már tavaly nyáron ő is megmondta az ukránoknak, hogy Nagy-Britannia „nem online házhozszállító szolgálat”, amikor fegyverszállításokról van szó.

„Tizenegy órát autóztam (Kijevbe), csak azért, hogy a kezembe nyomjanak egy listát – és akkor megmondtam, hogy én nem az Amazon vagyok” – idézte a Sky News a brit védelmi minisztert.

Ben Wallace kijelentette azt is, hogy

Rishi Sunak brit miniszterelnök ugyanakkor szerda esti vilniusi sajtóértekezletén brit médiabeszámolók szerint kijelentette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számos alkalommal – nem utolsósorban a londoni parlamentben néhány hónapja tartott „rendkívül megindító” beszédében – kifejezte háláját mindazért, amit a nyugati szövetségesek Ukrajnáért tesznek.

Sunak hozzátette:

Nagy-Britannia az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója, és eddig több milliárd font értékben adott át hadfelszereléseket, köztük – a nyugati szövetségesek közül elsőként – harckocsikat, valamint önjáró lövegeket és légvédelmi rendszereket, emellett átfogó kiképzési programokat is indított az ukrán fegyveres erők számára.