
Fotó: Twitter
Bár számos híradás szerint katonai eszközöket is küldött, Románia nem szerepel azon országok listáján, amelyeknek Ukrajna köszönetet mondott az Oroszországgal vívott háborúban nyújtott segítségéért az ukrán védelmi minisztérium Twitter-fiókján Ukrajna nemzeti ünnepe, augusztus 24. alkalmából indított kampányban.
2023. augusztus 25., 19:432023. augusztus 25., 19:43
„Ukrajna függetlenségének napja alkalmából köszönetmaratont kezdeményeztünk a hazánkat segítő barátoknak és partnereknek” – olvasható az ukrán védelmi minisztérium Twitter/X-fiókján közzétett közleményben. „Az ukrán nép mindig hálás lesz ezért a támogatásért” – fogalmaznak a Digi 24 szerint.
Ukrajna a következő NATO-országoknak mondott köszönetet az Oroszország elleni háborúban nyújtott katonai és humanitárius segítségért: Nagy-Britannia, USA, Kanada, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Olaszország, Dánia, Norvégia, Németország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Finnország. Köszönetet mondtak a szövetségen kívüli országoknak is, mint például Ausztráliának, Japánnak és Svédországnak.
Albániának, Belgiumnak, Horvátországnak, Görögországnak, Magyarországnak, Izlandnak, Montenegrónak, Észak-Macedóniának, Portugáliának, Romániának, Szlovéniának és Törökországnak. Bár Bulgária szintén nem szerepel az ukrán hadsereg köszönetlistáján, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter ehelyett egy külön bejegyzésben személyesen mondott köszönetet az országnak.
Az ukrán külügyminisztérium Twitter-fiókja megemlíti Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnökének, valamint Belgium, Ausztria, Észak-Macedónia, Észak-Macedónia, Szlovákia, Görögország és Grúzia vezetőinek Ukrajna-napi gratulációját is.
Románia kihagyása a köszönetlistáról már csak azért is furcsa, mert számos forrás is azt állítja: Bukarest komoly katonai támogatást nyújt Kijevnek.
A PentagonLeaks – a titkos amerikai katonai dokumentumok kiszivárgása körüli botrány – szerint ugyanakkor
Ezek szerint Románia részt vesz az ukrán katonák stratégiai vagy harci kiképzésében, az ukrán katonák gyógyításában, a nyugatról Ukrajnába irányuló felszerelések átadásában, a frontról érkező hírszerzési információk megfigyelésében. Románia fegyverek és katonai felszerelések adományozója is – áll a dokumentumokban.
Emellett – mint arról beszámoltunk – augusztus elején az Oryx holland portál képekkel alátámasztott összeállítást közölt, hogy Románia több rakétavetőt, páncélozott személyszállító járművet, tarackot, géppuskákat, lőszert és üzemanyagot is küldött Ukrajnának.
A nyílt forrásokat nyomon követő, hollandiai székhelyű védelmi elemzőportál szerint Románia nagyon diszkréten, de a jelek szerint hatékonyan különböző fegyverrendszereket és nagy mennyiségű lőszert küldött Ukrajnának.
Ezek hasonlóak az orosz Gradokhoz, de a brassói teherautógyárban gyártott DAC platformokra szerelték őket. Megjegyzendő, hogy a 40 löveges reaktív rakétavető, az APR-40 mind a 40 rakétát 16 másodperc alatt képes egy sorozatban kilőni, a maximális lőtávolság 20 kilométer. Ezek 2023 májusa előtt érkeznek Ukrajnába, miután a román védelmi minisztérium készleteiben a sokkal modernebb HIMARS-ok váltották fel őket.
Ugyanebben az időszakban 152 milliméteres vontatott tarackok jutottak el az ukránokhoz lőszerrel együtt. Fél évvel korábban a TAB-71 M kétéltű páncélozott járművek, a szovjet BTR-60 licencelt változatai érkeztek Ukrajnába. A TAB-71 hasonló a szovjet modellhez, de nem azonos azzal. A fő különbség a továbbfejlesztettlöveg torony, így a géppuska közel 90°-os függőleges tüzelési szöge lehetővé teszi a légi célpontok elleni hatékony bevetést. A TAB-71 a BTR-60-asnál több nappali célzótávcsővel rendelkezik, valamint a torony bal oldalán egy jellegzetes távcsővel, a LOTA-val, azaz a földi és légvédelmi céltávcsővel. Másrészt az ukránok tavaly év vége előtt 12,7 milliméteres DsKM nehézgéppuskákat is kaptak.
A lőszerek a gyanú szerint 2022 októbere és 2023 júliusa között jutottak el az ukránokhoz.
Ugyanakkor Románia politikája már a háború tavaly februári kitörése óta az, hogy nem beszél az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról. A bukaresti hatóságok következetesen kerülik, hogy nyilvánosan pontos adatokat közöljenek arról, hogy az ország milyen katonai segítséget nyújt Kijevnek, illetve arról, hogy egyáltalán nyújt-e támogatás.
Gyakorlatilag Ukrajnával szomszédos állam vagyunk, és nekünk van a leghosszabb határunk vele. Ezért elsősorban Románia és állampolgárai biztonságát kell figyelembe vennünk, másodsorban pedig azt is, hogy a lehető leghatékonyabban kell segítenünk Ukrajnának” – mondta Bogdan Aurescu akkori román külügyminiszter idén áprilisban.
Még tavaly az orosz külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta Romániát, hogy katonai segélyt küld Ukrajnának. Ekkor hangzott el először ilyen nyíltan és nyilvánosan a katonai segély küldáse, bár már korábban is megjelentek a közösségi médiában videók arról, hogy az ukrán fegyveres erők román gyártmányú lövedékeket használnak.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
szóljon hozzá!