Hálátlanság? Románia nincs azon NATO-országok között, amelyeknek Ukrajna köszönetet mondott a háborúban nyújtott támogatásért

Albániának, Belgiumnak, Horvátországnak, Görögországnak, Magyarországnak, Izlandnak, Montenegrónak, Észak-Macedóniának, Portugáliának, Romániának, Szlovéniának és Törökországnak. Bár Bulgária szintén nem szerepel az ukrán hadsereg köszönetlistáján, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter ehelyett egy külön bejegyzésben személyesen mondott köszönetet az országnak.

Az ukrán külügyminisztérium Twitter-fiókja megemlíti Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnökének, valamint Belgium, Ausztria, Észak-Macedónia, Észak-Macedónia, Szlovákia, Görögország és Grúzia vezetőinek Ukrajna-napi gratulációját is.

Románia kihagyása a köszönetlistáról már csak azért is furcsa, mert számos forrás is azt állítja: Bukarest komoly katonai támogatást nyújt Kijevnek.

A PentagonLeaks – a titkos amerikai katonai dokumentumok kiszivárgása körüli botrány – szerint ugyanakkor

Ezek szerint Románia részt vesz az ukrán katonák stratégiai vagy harci kiképzésében, az ukrán katonák gyógyításában, a nyugatról Ukrajnába irányuló felszerelések átadásában, a frontról érkező hírszerzési információk megfigyelésében. Románia fegyverek és katonai felszerelések adományozója is – áll a dokumentumokban.

Emellett – mint arról beszámoltunk – augusztus elején az Oryx holland portál képekkel alátámasztott összeállítást közölt, hogy Románia több rakétavetőt, páncélozott személyszállító járművet, tarackot, géppuskákat, lőszert és üzemanyagot is küldött Ukrajnának.

A nyílt forrásokat nyomon követő, hollandiai székhelyű védelmi elemzőportál szerint Románia nagyon diszkréten, de a jelek szerint hatékonyan különböző fegyverrendszereket és nagy mennyiségű lőszert küldött Ukrajnának.

Ezek hasonlóak az orosz Gradokhoz, de a brassói teherautógyárban gyártott DAC platformokra szerelték őket. Megjegyzendő, hogy a 40 löveges reaktív rakétavető, az APR-40 mind a 40 rakétát 16 másodperc alatt képes egy sorozatban kilőni, a maximális lőtávolság 20 kilométer. Ezek 2023 májusa előtt érkeznek Ukrajnába, miután a román védelmi minisztérium készleteiben a sokkal modernebb HIMARS-ok váltották fel őket.

Ugyanebben az időszakban 152 milliméteres vontatott tarackok jutottak el az ukránokhoz lőszerrel együtt. Fél évvel korábban a TAB-71 M kétéltű páncélozott járművek, a szovjet BTR-60 licencelt változatai érkeztek Ukrajnába. A TAB-71 hasonló a szovjet modellhez, de nem azonos azzal. A fő különbség a továbbfejlesztettlöveg torony, így a géppuska közel 90°-os függőleges tüzelési szöge lehetővé teszi a légi célpontok elleni hatékony bevetést. A TAB-71 a BTR-60-asnál több nappali célzótávcsővel rendelkezik, valamint a torony bal oldalán egy jellegzetes távcsővel, a LOTA-val, azaz a földi és légvédelmi céltávcsővel. Másrészt az ukránok tavaly év vége előtt 12,7 milliméteres DsKM nehézgéppuskákat is kaptak.

A lőszerek a gyanú szerint 2022 októbere és 2023 júliusa között jutottak el az ukránokhoz.

Ugyanakkor Románia politikája már a háború tavaly februári kitörése óta az, hogy nem beszél az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról. A bukaresti hatóságok következetesen kerülik, hogy nyilvánosan pontos adatokat közöljenek arról, hogy az ország milyen katonai segítséget nyújt Kijevnek, illetve arról, hogy egyáltalán nyújt-e támogatás.

Gyakorlatilag Ukrajnával szomszédos állam vagyunk, és nekünk van a leghosszabb határunk vele. Ezért elsősorban Románia és állampolgárai biztonságát kell figyelembe vennünk, másodsorban pedig azt is, hogy a lehető leghatékonyabban kell segítenünk Ukrajnának” – mondta Bogdan Aurescu akkori román külügyminiszter idén áprilisban.

Még tavaly az orosz külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta Romániát, hogy katonai segélyt küld Ukrajnának. Ekkor hangzott el először ilyen nyíltan és nyilvánosan a katonai segély küldáse, bár már korábban is megjelentek a közösségi médiában videók arról, hogy az ukrán fegyveres erők román gyártmányú lövedékeket használnak.