
Az ENSZ-testület tizenkét órán át tanácskozott zárt ajtók mögött a hétfői izraeli támadás ügyében teendő intézkedésekről. A rendkívüli ülés után kiadott nyilatkozatban a BT követelte Izraeltől a segélyflottilla hajóinak és a fedélzetükön tartózkodó, őrizetbe vett utasoknak az azonnali szabadon engedését. A nyilatkozat jogilag nem kötelező érvényű, de a 15 tagú testület egyhangú jóváhagyásával született meg.
Izrael hétfő hajnalban nemzetközi vizeken megrohamozott hat, segélyszállítmánnyal megrakott hajót, amely a Gázai övezetbe tartott. Az incidensben a flottilla legalább kilenc nemzetközi aktivistája vesztette életét, és több tucatnyian megsebesültek, köztük izraeli katonák is.
A BT állásfoglalásában leszögezte: „a gázai helyzet tarthatatlan”. A testület szerint „szükséges lenne biztosítani az áruk és a személyek folyamatos áramlását a térségbe, valamint a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan szállítását és elosztását”. A dokumentumban visszafogottságra szólították fel a feleket, illetve azt kérték, hogy tartózkodjanak az egyoldalú és provokatív lépésektől.
Diplomáciai források szerint az állásfoglalásról tanácskozó ülésen nézeteltérés alakult ki a nyilatkozat szövegét megfogalmazó Törökország és az Izraelt hagyományosan támogató Egyesült Államok között, ami késleltette a nyilatkozat elfogadását.
Képmutatónak nevezte Izrael az ENSZ Biztonsági Tanácsának állásfoglalását a gázai segélyflottilla elleni izraeli támadásról. A nemzetközi szervezet ítélete „elhamarkodott, és még csak nem is szánt kellő időt arra, hogy a történtek minden elemét alaposan megvizsgálja” – mondta Jigal Palmor, az izraeli külügyminisztérium szóvivője az EFE spanyol hírügynökségnek. „Ez a bírálat tulajdonképp egy automatikus cselekvés, ami egyedül a televízióban látott képsorokra támaszkodik, nem pedig a tények pontos ismeretére” – mondta Palmor.
Izrael londoni nagykövete kedden beismerte, hogy „nem volt sikeres” a Gázai övezetbe tartó önkéntes segélyflottilla elleni, kilenc emberéletet követelő izraeli katonai művelet. „Nyilvánvaló, nem kerülgetem a forró kását, ez nem volt sikeres – jelentette ki Ron Prozor a BBC4 rádióban arra a kérdésre válaszolva, használt vagy ártott az akció Izraelnek. – Meg kell mondani, hogy a művelet nem volt túl sikeres, és tragikus az emberéletekben bekövetkezett veszteség, de ne felejtsük el, hogy a hajó fedélzetén rettenetesen viselkedtek.”
Prozor szerint a flottillát több ízben is figyelmeztették – hiába –, mielőtt a katonák megrohamozták a hajókat. Hozzátette, hogy az egyik hajón tartózkodó „aktivisták” késekkel és fémrudakkal fenyegették a kommandósokat. A kommandósok „valóban mindent megtettek, hogy elkerüljék a provokációt, és az aktivisták változtatták meg az eredetileg humanitáriusnak gondolt probléma jellegét” – szögezte le a nagykövet. Hangsúlyozva, hogy semmilyen erőszak sem történt a flottilla öt másik hajóján, Prozor kijelentette: Izrael „hadban áll” a gázai terroristákkal, és próbálja megvédeni magát.
Eközben egy izraeli katonai forrás közölte: az izraeli haditengerészet készen áll arra, hogy feltartóztasson egy újabb hajót, amely segélyszállítmánnyal a fedélzetén a Gázai övezet felé tart.
A Szabad Gáza mozgalom tulajdonában álló MV Rachel Corrie nevű hajó várhatóan szerdán éri el a gázai vizeket. A rádióban név nélkül megszólaltatott izraeli hadnagy azt mondta, arra számítanak, hogy gond nélkül átveszik a hatalmat a hajó felett.
Az izraeli helyettes védelmi miniszter kijelentette: nem fogják engedni, hogy bármilyen, humanitárius segélyt szállító hajó bejusson a Gázai övezet vizeire. „Nem hagyjuk, hogy hajók érkezzenek Gázába, és ellássák azt a területet, amely terroristák bázisává vált, és fenyegeti Izraelt” – mondta Matan Vilnaj a közszolgálati rádióban.
A hétfői kommandós akciót illetően a miniszterhelyettes azt mondta, „nincs kétsége afelől, hogy fel kellett tartóztatniuk a flottillát”. Elismerte, hogy követtek el hibákat „az egyik hajó helyzetének felmérésekor”, és \"le fogják vonni a tanulságokat az esetből”.
A nemzetközi segélyflottilla szervezői közölték, hogy még két további hajó van úton Gáza felé, amelyek várhatóan néhány nap múlva újra kísérletet tesznek az izraeli blokád megtörésére. A Szabad Gáza mozgalmat képviselő Greta Berlin elmondta: a Rachel Corrie jelenleg az olasz partoknál van, a másik hajót pedig egyelőre javítják.
Az izraeli állami rádió jelentése szerint az izraeli hatóságok 480 palesztinbarát aktivistát tartanak fogva, akiket a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes hajókaraván elleni razzia során állítottak elő. Az elfogott aktivisták a dél-izraeli Asdod börtönében vannak.
A rádió híradása szerint a flottilla 45 sebesült – jobbára török állampolgárságú – utasát izraeli kórházakban ápolják. A hétfői izraeli kommandós akcióban megsebesült hat izraeli katona szintén kórházban van.
Többen hazatértek kedden az önkéntes hajókonvoj utasai közül. A német hatóságok közölték, hogy a hajókon tartózkodó német állampolgárok közül öten – köztük két parlamenti képviselő – már visszatértek Berlinbe. Hat másik német állampolgár sorsa egyelőre nem ismeretes. A külügyminisztérium egyik szóvivője elmondta: tájékoztatták Guido Westerwelle külügyminisztert arról, hogy az utasok sértetlenek és jó egészségnek örvendenek. A két képviselő – Inge Hoeger és Annette Groth – az ellenzéki Baloldal tagja.
Az izraeli haditengerészet által elfogott hajók hat görög aktivistája is megérkezett Athénbe az El Al izraeli légitársaság járatával – közölte a görög külügyminisztérium. Az aktivistákat kiutasították Izraelből. Összesen 36 görög állampolgár utazott a hajókon, a többieket az izraeli hatóságok őrizetben tartják.
A görögök elmondása szerint a hajóra felszálló izraeli kommandósok elektromos sokkolókat használtak, és lövések hallatszottak, amikor a kommandósok az előttük haladó török hajó fedélzetére léptek.
A görög hatóságok kapcsolatban állnak a izraeli partnereikkel, hogy elérjék a többi harminc aktivista szabadon engedését – mondta a külügyminisztérium szóvivője. A görög aktivisták két görög hajón utaztak a flottillában, ketten pedig a legnagyobb támadást elszenvedő török zászlóshajón tartózkodtak.
Görögország hétfőn lemondott egy Izraellel tervezett közös légi-haditengerészeti gyakorlatot, és elítélte az „aránytalan erő alkalmazását”.
Több török aktivista is hazaérkezett, köztük egy asszony egyéves kisfiával, aki – tekintettel a kisbabára – inkább a kiutasítást választotta, mint a börtönt. Nilufer Cetin újságíróknak elmondta, hogy a török zászlóshajón utazott, és kabinjuk fürdőszobájában bújtak el a kommandós támadás idején.
Úton van hazafelé egy volt amerikai nagykövet is. A 81 éves Edward Peck a Maryland szövetségi állambeli Chevy Chase-ből szintén a flottillával utazott – közölte felesége, Anne Peck.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.