
Az ENSZ-testület tizenkét órán át tanácskozott zárt ajtók mögött a hétfői izraeli támadás ügyében teendő intézkedésekről. A rendkívüli ülés után kiadott nyilatkozatban a BT követelte Izraeltől a segélyflottilla hajóinak és a fedélzetükön tartózkodó, őrizetbe vett utasoknak az azonnali szabadon engedését. A nyilatkozat jogilag nem kötelező érvényű, de a 15 tagú testület egyhangú jóváhagyásával született meg.
Izrael hétfő hajnalban nemzetközi vizeken megrohamozott hat, segélyszállítmánnyal megrakott hajót, amely a Gázai övezetbe tartott. Az incidensben a flottilla legalább kilenc nemzetközi aktivistája vesztette életét, és több tucatnyian megsebesültek, köztük izraeli katonák is.
A BT állásfoglalásában leszögezte: „a gázai helyzet tarthatatlan”. A testület szerint „szükséges lenne biztosítani az áruk és a személyek folyamatos áramlását a térségbe, valamint a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan szállítását és elosztását”. A dokumentumban visszafogottságra szólították fel a feleket, illetve azt kérték, hogy tartózkodjanak az egyoldalú és provokatív lépésektől.
Diplomáciai források szerint az állásfoglalásról tanácskozó ülésen nézeteltérés alakult ki a nyilatkozat szövegét megfogalmazó Törökország és az Izraelt hagyományosan támogató Egyesült Államok között, ami késleltette a nyilatkozat elfogadását.
Képmutatónak nevezte Izrael az ENSZ Biztonsági Tanácsának állásfoglalását a gázai segélyflottilla elleni izraeli támadásról. A nemzetközi szervezet ítélete „elhamarkodott, és még csak nem is szánt kellő időt arra, hogy a történtek minden elemét alaposan megvizsgálja” – mondta Jigal Palmor, az izraeli külügyminisztérium szóvivője az EFE spanyol hírügynökségnek. „Ez a bírálat tulajdonképp egy automatikus cselekvés, ami egyedül a televízióban látott képsorokra támaszkodik, nem pedig a tények pontos ismeretére” – mondta Palmor.
Izrael londoni nagykövete kedden beismerte, hogy „nem volt sikeres” a Gázai övezetbe tartó önkéntes segélyflottilla elleni, kilenc emberéletet követelő izraeli katonai művelet. „Nyilvánvaló, nem kerülgetem a forró kását, ez nem volt sikeres – jelentette ki Ron Prozor a BBC4 rádióban arra a kérdésre válaszolva, használt vagy ártott az akció Izraelnek. – Meg kell mondani, hogy a művelet nem volt túl sikeres, és tragikus az emberéletekben bekövetkezett veszteség, de ne felejtsük el, hogy a hajó fedélzetén rettenetesen viselkedtek.”
Prozor szerint a flottillát több ízben is figyelmeztették – hiába –, mielőtt a katonák megrohamozták a hajókat. Hozzátette, hogy az egyik hajón tartózkodó „aktivisták” késekkel és fémrudakkal fenyegették a kommandósokat. A kommandósok „valóban mindent megtettek, hogy elkerüljék a provokációt, és az aktivisták változtatták meg az eredetileg humanitáriusnak gondolt probléma jellegét” – szögezte le a nagykövet. Hangsúlyozva, hogy semmilyen erőszak sem történt a flottilla öt másik hajóján, Prozor kijelentette: Izrael „hadban áll” a gázai terroristákkal, és próbálja megvédeni magát.
Eközben egy izraeli katonai forrás közölte: az izraeli haditengerészet készen áll arra, hogy feltartóztasson egy újabb hajót, amely segélyszállítmánnyal a fedélzetén a Gázai övezet felé tart.
A Szabad Gáza mozgalom tulajdonában álló MV Rachel Corrie nevű hajó várhatóan szerdán éri el a gázai vizeket. A rádióban név nélkül megszólaltatott izraeli hadnagy azt mondta, arra számítanak, hogy gond nélkül átveszik a hatalmat a hajó felett.
Az izraeli helyettes védelmi miniszter kijelentette: nem fogják engedni, hogy bármilyen, humanitárius segélyt szállító hajó bejusson a Gázai övezet vizeire. „Nem hagyjuk, hogy hajók érkezzenek Gázába, és ellássák azt a területet, amely terroristák bázisává vált, és fenyegeti Izraelt” – mondta Matan Vilnaj a közszolgálati rádióban.
A hétfői kommandós akciót illetően a miniszterhelyettes azt mondta, „nincs kétsége afelől, hogy fel kellett tartóztatniuk a flottillát”. Elismerte, hogy követtek el hibákat „az egyik hajó helyzetének felmérésekor”, és \"le fogják vonni a tanulságokat az esetből”.
A nemzetközi segélyflottilla szervezői közölték, hogy még két további hajó van úton Gáza felé, amelyek várhatóan néhány nap múlva újra kísérletet tesznek az izraeli blokád megtörésére. A Szabad Gáza mozgalmat képviselő Greta Berlin elmondta: a Rachel Corrie jelenleg az olasz partoknál van, a másik hajót pedig egyelőre javítják.
Az izraeli állami rádió jelentése szerint az izraeli hatóságok 480 palesztinbarát aktivistát tartanak fogva, akiket a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes hajókaraván elleni razzia során állítottak elő. Az elfogott aktivisták a dél-izraeli Asdod börtönében vannak.
A rádió híradása szerint a flottilla 45 sebesült – jobbára török állampolgárságú – utasát izraeli kórházakban ápolják. A hétfői izraeli kommandós akcióban megsebesült hat izraeli katona szintén kórházban van.
Többen hazatértek kedden az önkéntes hajókonvoj utasai közül. A német hatóságok közölték, hogy a hajókon tartózkodó német állampolgárok közül öten – köztük két parlamenti képviselő – már visszatértek Berlinbe. Hat másik német állampolgár sorsa egyelőre nem ismeretes. A külügyminisztérium egyik szóvivője elmondta: tájékoztatták Guido Westerwelle külügyminisztert arról, hogy az utasok sértetlenek és jó egészségnek örvendenek. A két képviselő – Inge Hoeger és Annette Groth – az ellenzéki Baloldal tagja.
Az izraeli haditengerészet által elfogott hajók hat görög aktivistája is megérkezett Athénbe az El Al izraeli légitársaság járatával – közölte a görög külügyminisztérium. Az aktivistákat kiutasították Izraelből. Összesen 36 görög állampolgár utazott a hajókon, a többieket az izraeli hatóságok őrizetben tartják.
A görögök elmondása szerint a hajóra felszálló izraeli kommandósok elektromos sokkolókat használtak, és lövések hallatszottak, amikor a kommandósok az előttük haladó török hajó fedélzetére léptek.
A görög hatóságok kapcsolatban állnak a izraeli partnereikkel, hogy elérjék a többi harminc aktivista szabadon engedését – mondta a külügyminisztérium szóvivője. A görög aktivisták két görög hajón utaztak a flottillában, ketten pedig a legnagyobb támadást elszenvedő török zászlóshajón tartózkodtak.
Görögország hétfőn lemondott egy Izraellel tervezett közös légi-haditengerészeti gyakorlatot, és elítélte az „aránytalan erő alkalmazását”.
Több török aktivista is hazaérkezett, köztük egy asszony egyéves kisfiával, aki – tekintettel a kisbabára – inkább a kiutasítást választotta, mint a börtönt. Nilufer Cetin újságíróknak elmondta, hogy a török zászlóshajón utazott, és kabinjuk fürdőszobájában bújtak el a kommandós támadás idején.
Úton van hazafelé egy volt amerikai nagykövet is. A 81 éves Edward Peck a Maryland szövetségi állambeli Chevy Chase-ből szintén a flottillával utazott – közölte felesége, Anne Peck.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.