
Az ENSZ-testület tizenkét órán át tanácskozott zárt ajtók mögött a hétfői izraeli támadás ügyében teendő intézkedésekről. A rendkívüli ülés után kiadott nyilatkozatban a BT követelte Izraeltől a segélyflottilla hajóinak és a fedélzetükön tartózkodó, őrizetbe vett utasoknak az azonnali szabadon engedését. A nyilatkozat jogilag nem kötelező érvényű, de a 15 tagú testület egyhangú jóváhagyásával született meg.
Izrael hétfő hajnalban nemzetközi vizeken megrohamozott hat, segélyszállítmánnyal megrakott hajót, amely a Gázai övezetbe tartott. Az incidensben a flottilla legalább kilenc nemzetközi aktivistája vesztette életét, és több tucatnyian megsebesültek, köztük izraeli katonák is.
A BT állásfoglalásában leszögezte: „a gázai helyzet tarthatatlan”. A testület szerint „szükséges lenne biztosítani az áruk és a személyek folyamatos áramlását a térségbe, valamint a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan szállítását és elosztását”. A dokumentumban visszafogottságra szólították fel a feleket, illetve azt kérték, hogy tartózkodjanak az egyoldalú és provokatív lépésektől.
Diplomáciai források szerint az állásfoglalásról tanácskozó ülésen nézeteltérés alakult ki a nyilatkozat szövegét megfogalmazó Törökország és az Izraelt hagyományosan támogató Egyesült Államok között, ami késleltette a nyilatkozat elfogadását.
Képmutatónak nevezte Izrael az ENSZ Biztonsági Tanácsának állásfoglalását a gázai segélyflottilla elleni izraeli támadásról. A nemzetközi szervezet ítélete „elhamarkodott, és még csak nem is szánt kellő időt arra, hogy a történtek minden elemét alaposan megvizsgálja” – mondta Jigal Palmor, az izraeli külügyminisztérium szóvivője az EFE spanyol hírügynökségnek. „Ez a bírálat tulajdonképp egy automatikus cselekvés, ami egyedül a televízióban látott képsorokra támaszkodik, nem pedig a tények pontos ismeretére” – mondta Palmor.
Izrael londoni nagykövete kedden beismerte, hogy „nem volt sikeres” a Gázai övezetbe tartó önkéntes segélyflottilla elleni, kilenc emberéletet követelő izraeli katonai művelet. „Nyilvánvaló, nem kerülgetem a forró kását, ez nem volt sikeres – jelentette ki Ron Prozor a BBC4 rádióban arra a kérdésre válaszolva, használt vagy ártott az akció Izraelnek. – Meg kell mondani, hogy a művelet nem volt túl sikeres, és tragikus az emberéletekben bekövetkezett veszteség, de ne felejtsük el, hogy a hajó fedélzetén rettenetesen viselkedtek.”
Prozor szerint a flottillát több ízben is figyelmeztették – hiába –, mielőtt a katonák megrohamozták a hajókat. Hozzátette, hogy az egyik hajón tartózkodó „aktivisták” késekkel és fémrudakkal fenyegették a kommandósokat. A kommandósok „valóban mindent megtettek, hogy elkerüljék a provokációt, és az aktivisták változtatták meg az eredetileg humanitáriusnak gondolt probléma jellegét” – szögezte le a nagykövet. Hangsúlyozva, hogy semmilyen erőszak sem történt a flottilla öt másik hajóján, Prozor kijelentette: Izrael „hadban áll” a gázai terroristákkal, és próbálja megvédeni magát.
Eközben egy izraeli katonai forrás közölte: az izraeli haditengerészet készen áll arra, hogy feltartóztasson egy újabb hajót, amely segélyszállítmánnyal a fedélzetén a Gázai övezet felé tart.
A Szabad Gáza mozgalom tulajdonában álló MV Rachel Corrie nevű hajó várhatóan szerdán éri el a gázai vizeket. A rádióban név nélkül megszólaltatott izraeli hadnagy azt mondta, arra számítanak, hogy gond nélkül átveszik a hatalmat a hajó felett.
Az izraeli helyettes védelmi miniszter kijelentette: nem fogják engedni, hogy bármilyen, humanitárius segélyt szállító hajó bejusson a Gázai övezet vizeire. „Nem hagyjuk, hogy hajók érkezzenek Gázába, és ellássák azt a területet, amely terroristák bázisává vált, és fenyegeti Izraelt” – mondta Matan Vilnaj a közszolgálati rádióban.
A hétfői kommandós akciót illetően a miniszterhelyettes azt mondta, „nincs kétsége afelől, hogy fel kellett tartóztatniuk a flottillát”. Elismerte, hogy követtek el hibákat „az egyik hajó helyzetének felmérésekor”, és \"le fogják vonni a tanulságokat az esetből”.
A nemzetközi segélyflottilla szervezői közölték, hogy még két további hajó van úton Gáza felé, amelyek várhatóan néhány nap múlva újra kísérletet tesznek az izraeli blokád megtörésére. A Szabad Gáza mozgalmat képviselő Greta Berlin elmondta: a Rachel Corrie jelenleg az olasz partoknál van, a másik hajót pedig egyelőre javítják.
Az izraeli állami rádió jelentése szerint az izraeli hatóságok 480 palesztinbarát aktivistát tartanak fogva, akiket a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes hajókaraván elleni razzia során állítottak elő. Az elfogott aktivisták a dél-izraeli Asdod börtönében vannak.
A rádió híradása szerint a flottilla 45 sebesült – jobbára török állampolgárságú – utasát izraeli kórházakban ápolják. A hétfői izraeli kommandós akcióban megsebesült hat izraeli katona szintén kórházban van.
Többen hazatértek kedden az önkéntes hajókonvoj utasai közül. A német hatóságok közölték, hogy a hajókon tartózkodó német állampolgárok közül öten – köztük két parlamenti képviselő – már visszatértek Berlinbe. Hat másik német állampolgár sorsa egyelőre nem ismeretes. A külügyminisztérium egyik szóvivője elmondta: tájékoztatták Guido Westerwelle külügyminisztert arról, hogy az utasok sértetlenek és jó egészségnek örvendenek. A két képviselő – Inge Hoeger és Annette Groth – az ellenzéki Baloldal tagja.
Az izraeli haditengerészet által elfogott hajók hat görög aktivistája is megérkezett Athénbe az El Al izraeli légitársaság járatával – közölte a görög külügyminisztérium. Az aktivistákat kiutasították Izraelből. Összesen 36 görög állampolgár utazott a hajókon, a többieket az izraeli hatóságok őrizetben tartják.
A görögök elmondása szerint a hajóra felszálló izraeli kommandósok elektromos sokkolókat használtak, és lövések hallatszottak, amikor a kommandósok az előttük haladó török hajó fedélzetére léptek.
A görög hatóságok kapcsolatban állnak a izraeli partnereikkel, hogy elérjék a többi harminc aktivista szabadon engedését – mondta a külügyminisztérium szóvivője. A görög aktivisták két görög hajón utaztak a flottillában, ketten pedig a legnagyobb támadást elszenvedő török zászlóshajón tartózkodtak.
Görögország hétfőn lemondott egy Izraellel tervezett közös légi-haditengerészeti gyakorlatot, és elítélte az „aránytalan erő alkalmazását”.
Több török aktivista is hazaérkezett, köztük egy asszony egyéves kisfiával, aki – tekintettel a kisbabára – inkább a kiutasítást választotta, mint a börtönt. Nilufer Cetin újságíróknak elmondta, hogy a török zászlóshajón utazott, és kabinjuk fürdőszobájában bújtak el a kommandós támadás idején.
Úton van hazafelé egy volt amerikai nagykövet is. A 81 éves Edward Peck a Maryland szövetségi állambeli Chevy Chase-ből szintén a flottillával utazott – közölte felesége, Anne Peck.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.