
Jöhet na béke? Az ENSZ BT megszavazta az amerikai tervezetet, amely nyomán lassan normalizálódhat Gáza helyzete
Fotó: Az Egyesült Államok külügyminisztériuma
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
2025. november 18., 10:592025. november 18., 10:59
A 15 tagú tanács 13-0 arányban szavazott a Gáza jövőjéről szóló határozat mellett, Oroszország és Kína tartózkodott, de nem élt vétójogával a határozat megakadályozására.
Az Egyesült Államok erőteljesen lobbizott a határozat elfogadásáért, amelyet Trump egy hosszú közösségimédia-bejegyzésben dicsért.
„Gratulálok a világnak az ENSZ Biztonsági Tanácsának hihetetlen szavazásához, amely néhány perccel ezelőtt elismerte és jóváhagyta a BÉKÉTANÁCSOT, amelynek elnöki tisztét én fogom betölteni, és amelynek tagjai a világ leghatalmasabb és legtekintélyesebb vezetői lesznek” – írta Trump hétfőn.
A CNN által tanulmányozott tervezet szerint
Trump hétfőn kijelentette, hogy „a Tanács tagjainak névsorát és még sok más izgalmas bejelentést a következő hetekben fogják közzétenni”.
Egyes diplomáciai források szerint a határozat elősegíti, hogy az országok részt vehessenek az ISF-ben, mivel az mostantól az ENSZ támogatását élvezi.
Michael Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hétfőn kijelentette, hogy
„egységes parancsnokság alatt” fog Gázába vonulni, hogy „biztosítsa Gáza utcáinak biztonságát, felügyelje a demilitarizációt,
megvédje a civileket és biztonságos folyosókon keresztül kísérje a segélyeket”.
Amerikai tisztségviselők, köztük Marco Rubio külügyminiszter, elismerték, hogy „nemzetközi mandátumra” van szükség a terv támogatásához. A szavazás előtt Waltz figyelmeztetett, hogy „a határozat ellen szavazni azt jelenti, hogy vissza akarunk térni a háborúhoz”.
Bár a határozatot elfogadták, sok kérdés marad nyitva a végrehajtásával kapcsolatban, mivel a tervezet homályos a sorrendet és a részleteket illetően.
Nyugati diplomáciai források a CNN-nek azt mondták, hogy
Kritika érte, hogy nem tartalmaz egyértelmű ütemtervet a palesztin hatóságoknak történő hatalomátadásra, csak annyit mond, hogy ez akkor történik meg, ha a palesztin hatóságok „kielégítően végrehajtották reformprogramjukat”. A határozat 2027 végéig ad felhatalmazást a Béketanácsnak és más felhatalmazott „nemzetközi polgári és biztonsági jelenlétnek.
A határozat kimondja, hogy a Béketanács felügyeli a Hamász és más frakciók lefegyverzését – ami Izrael egyik legfontosabb követelése – és Gáza újjáépítését.
„Miután a (Palesztin Hatóság) reformprogramját maradéktalanul végrehajtották és Gáza újjáépítése előrehaladt, végre megteremtődhetnek a feltételek a palesztin önrendelkezés és államalapítás hiteles útjához” – áll a tervezetben.
„Az Egyesült Államok párbeszédet kezdeményez Izrael és a palesztinok között, hogy megállapodjanak a békés és virágzó együttélés politikai perspektívájáról” – áll a tervezetben.
Oroszország képviselője, aki egyike volt az ENSZ Biztonsági Tanácsa két tartózkodó tagjának, fontosnak tartotta, hogy a határozat ne váljon „a kétállami megoldás halálos ítéletévé”.
A határozat felszólítja az ENSZ tagállamait és a nemzetközi szervezeteket, hogy működjenek együtt a testülettel, „hogy személyzettel, felszereléssel és pénzügyi forrásokkal járuljanak hozzá működő szervezeteihez és az ISF-hez, technikai segítséget nyújtsanak működő szervezeteinek és az ISF-nek, és teljes mértékben elismerjék cselekvéseit és dokumentumait”.
A hétfői szavazás után a Hamász kijelentette, hog „feladatok és szerepek kiosztása bármely stabilizációs erőnek a Gázai övezetben, beleértve az ellenállás lefegyverzését, megfosztja azt semlegességétől, és a konfliktus részesévé teszi”.
Waltz a határozat elfogadását követően kijelentette, hogy a Béketnács „koordinálni fogja a humanitárius segítségnyújtást, elősegíti Gáza fejlődését, és támogatni fogja a palesztinok technokrata bizottságát, amely Gáza közszolgálatának és közigazgatásának napi működéséért felelős, miközben a Palesztin Hatóság teljes mértékben végrehajtja reformprogramját”.
Az amerikai tisztségviselők nem részletezték, hogy ez a reformprogram pontosan hogyan fog kinézni.
A Hamász harcosai nem szívesen adnák át könnyűfegyvereiket, hogy megvédjék magukat a Gázában bosszút állni kívánó más csoportoktól.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap ismételten kijelentette, hogy „Gázát demilitarizáljuk, és a Hamászt lefegyverezzük – akár könnyű, akár nehéz úton”.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
A német kancellár felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze meg a fiatal ukrán férfiak Németországba áramlását. Friedrich Merz szerint a hadköteles ukrán férfiaknak otthon kellene maradniuk, és megvédeniük a hazájukat.
Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Az Egyesült Államok a globális terrorszervezetek szankciós listájára vett négy európai Antifa-csoportot, közte a Budapesten is 2023-ban támadást elkövető Antifa Ostot – jelentette be csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter.
Az ukrán Enerhoatom állami atomenergia-monopólium köré épülő nagy korrupciós ügy gyanúsítottjai kapcsolatban állnak egy orosz tisztségviselővel, és pénzt utalhattak Oroszországba.
„Európa továbbra is támogatni fogja Ukrajna ellenállását, ami az elmúlt két hétben még sürgetőbbé vált, mivel Oroszország ismét támadásba lendült, a teljes ukrán energiarendszert célozva” – jelentette ki Ursula von der Leyen csütörtökön Brüsszelben.
szóljon hozzá!