Galicia, Baszkföld: nyelv és politika

Mert azt hiszi, a szerző tévedett. Pedig nem. Annak ellenére, hogy a Helyesírási tanácsadó szótár csak egyet említ, az elsőt.

A Spanyol–magyar szótárban (Akadémiai Kiadó, Bpest, 1992., 434.) viszont ez áll: Galicia földr. 1. Galícia (Kelet-Európában), 2. Galicia (Spanyolországban). Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára című munkájában (Akadémiai Kiadó, Bpest, 1988. I., 494.) ezt írja: Galicia ’Spanyolország északnyugati része’ […]. Vesd össze spanyol Galicia. Ennek forrása a latin Gallaecia ~ Callaecia. Galícia ’történelmi terület Ukrajnában és Lengyelországban a Kárpátoktól északra’. Végső forrása az óorosz (latin betűvel) Galics ’a Dnyeszter menti Halics (mai ukrán [latin betűvel] Gálics), középkori tartományi székhely).

Honnan eredhet a gálickő?

Két névről van szó tehát, melyek két, egymástól legalább háromezer kilométerre fekvő tartományt jelölnek. Minthogy más-más nyelvből származnak, magától értetődő, hogy eredetük sem azonos. Az Északkeleti-Kárpátok előterében fekvő óorosz, egy ideig lengyel, ma nagyobbrészt ukrán Galícia a magyar történelemben is nemegyszer szereplő, legutóbb szomorú emlékű vidék, tartomány, ahol nagy- vagy dédapáink az első világháború véres ütközeteiben – Przemyslnél, Kolomeánál vagy másutt – megsebesültek, elestek, fogságba kerültek.

Halics vagy Gácsország – másképp Lodoméria – a székhelyéről, a Dnyeszter menti Halics – az óorosz h g-vé alakulása nyomán a későbbi ukrán Galics – városáról kapta a nevét. Ez a személynévként is használt óorosz ’csóka’ jelentésű galica madárnévből vagy az ősszláv gala ’kopár hely’ -ica képzős származékából való. A régi magyar Gácsország, Gács, Halics város, illetőleg tartománynév ugyancsak az óorosz Galics-ra megy vissza.

Ezzel szemben az északnyugat-spanyolországi Galicia – és az észak-portugáliai Galiza – az ott élt ókori, valószínűleg kelta népesség nevéből való. Sztrabón és Ptolemaiosz kallaikoi (kiejtése [kalléki]), a rómaiak callaeci [kalléci] nevű népet említenek az Ibériai-félsziget északnyugati sarkában. E népnév később gallaeci, a tartomány neve pedig előbb Callaecia, azután Gallaecia, Galaecia, végül az ott lakó nép, a galego nyelvében, majd a spanyolban is Galicia, portugálul Galiza lett. A kallaikoiről nem tudni pontosan, hogy ez egyetlen, az itt lakó törzsek közül kiemelkedő, vezető szerepet játszó nép vagy törzs neve vagy valamennyiük gyűjtőneve volt. Mindenesetre magából a névből arra lehet következtetni, hogy akkoriban kelták is éltek errefelé. Ennél többet azonban a történelemtudomány nem tud. Mellékesen megemlíthetjük, hogy a magyar gálickő előtagja valószínűleg Galicia nevéből való.

A Krónika nemrég ezt a nyelvet említi. A magyarban azonban sem galíciai, sem galiciai nyelv nem létezik. Mint ahogy például dániai, norvégiai, szerbiai nyelv sem. Az angolban, franciában van ugyan galician, s aki ebből merít, azt hiheti, hogy ezt magyarul is így írják, mondják. Nyelvünk szerint azonban az északnyugat-ibériai Galicia lakói a galegók, akik galegóul beszélnek. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, az ELTE portugál tanszékén a portugál mellett galegót is tanítanak. Franco idején a hivatalos vélemény a galegót a katalánnal együtt az általunk inkább spanyolnak mondott kasztíliai egyik nyelvjárásává fokozta le. Ami nyilvánvalóan nem igaz.

Vannak nyelvészek, akik azt állítják, hogy a galego a portugál egyik tájszólása. Ez, kis túlzással, olyan lenne, mintha azt mondanók, hogy a mai olaszországi egyházi latin az olasz, az izlandi pedig a norvég tájszólása. Holott a latin, az izlandi az ősibb, az ősibb vonásokat megőrzött nyelv. Akár a galego. Ha azt mondanók, hogy a portugál a galego tájszólása, jóval közelebb lennénk az igazsághoz. De még ez sem lenne teljesen az. Mégpedig azért nem, mert a portugál a galegóval együtt közös tőről, Galiciából való.

Politikusokkal „jóllakott” galegók

Egyébként október végén Spanyolország két területi önkormányzatában, Galiciában és Baszkföldön is tartományi parlamenti választásokat tartottak. A négy tartományból – A Coruńa, Lugo, Ourense, Pontevedra – álló, 2,5 millió lakosú Galicia parlamentjének 75 mandátumából a Néppárt (NP, Partido Popular, PP) 653 934 szavazattal 41-hez, abszolút többséghez jutott; az előző, 2009. évi 38 helynél hárommal többhöz. Mindez az alacsony részvételi aránynak tudható be, a galegók ugyanis „jóllaktak” a politikusok, főleg a néppártiak szövegeivel, és sokan otthon maradtak.

A Néppárt vezetői azzal magyarázzák, hogy az alakulat – a 2005 és 2009 közötti négy év kivételével – megőrizte hagyományos galiciai elsőbbségét és kormányzó szerepét, hogy a galegók megértették Mariano Rajoyt, a madridi néppárti kormány miniszterelnökét. Vagyis a megszorítások szükségességét. Elemzők szerint a Néppárt Galiciára fektette a hangsúlyt, és sikerült is eredményt elérnie. Ebbe beleértendő az is, hogy az elvárásokkal ellentétben a madridi kormány nem a Földközi-tenger partjával párhuzamosan építi a nagy sebességű vasút, az Alta Velocidad vonalát, amely nagyszámú üdülőhelyet érinthetne, hanem a Vizcayai-öböllel párhuzamosan, a Galiciába vezető nagy sebességűbe öli az eurómilliárdokat.

A Néppárt tulajdonképpen a szélsőségek legnagyobb részét kivéve Franco szélsőjobboldali örökségéből, a Falangéból [fálánhé] nőtt ki. Jobboldaliságára, a nemzeti kisebbségekkel szembeni magatartására jellemző, hogy az 1996. évi választások előtt a párt akkori főtitkára, José María Aznar azzal fenyegetőzött, kormányra kerülése után móresre tanítja a katalánokat, amiért tartományukban minden iskolában kötelező a katalán nyelv tanítása. Miután azonban pártja győzött, a kormánytöbbséghez kénytelen volt a katalán Összetartás és Egységgel (Convergencia i Unió, CiU) kormányszövetséget kötni, és kijelentette, megtanul katalánul. Ennek ellenére egy idő múlva a spanyol rádió külföldi adásából törölték a katalán, galego, baszk nyelvű műsort.

Ugyanő volt, aki koholt vád – az ETA (Euskadi ta Askatasuna, Baszkföld és Szabadság) vélt támogatása – alapján betiltotta a Baszkföld függetlenségéért politikai úton küzdő Herri Batasuna, Népi Egység nevű pártot, az alkotmányt pedig úgy módosíttatta, hogy aki a kormánynak ezt a tettét bírálja, törvény elé állítandó, elítélendő és bebörtönzendő. Jellemző a Néppárt galiciai elnökének, Alberto Núnez Feijóonak [nunyesz feihó], az eddigi és most ismét megválasztott galego kormányfőnek is a politikájára, hogy – madridi felettesével, Mariano Rajoy-jal azonos – galego léte ellenére nem kedveli anyanyelvét, csak a spanyolt használja. Ellentétben az egykori, többszörös galego kormányfővel, Manuel Fraga Iribarnéval, aki mindig és mindenütt kizárólag galegóul beszélt.

Baszk önrendelkezés önálló bankkal

Az Északkelet-Spanyolországban fekvő, 2,1 milliós lélekszámú, Bizkaia, Gipuzkoa és Álava tartományokból álló Baszkföldön a mostani volt az első választás az ETA tavaly októberi teljes és végleges fegyverletétele óta. Első helyen 383 565 szavazat begyűjtésével, 27 hely megszerzésével a Baszk Nemzeti Párt (Partido Nacionalista Vasco, PNV) végzett, így a 2009 és 2012 közötti kimaradás után – ekkor a Néppárttal szövetkezett Szocialista Párt volt hatalmon – ismét ő kormányozza Baszkföldet. Második lett, és 21 parlamenti székhez jutott a baszk politikai életbe nagy lendülettel berobbant Baszkföld Magtár (Euskal Herria Bildu, EH Bildu) pártszövetség.

A BM célja nemzeti önrendelkezést és valódi társadalmi átalakulást, baszk bank létrehozásával járható gazdasági fejlődést nyújtani a baszk polgároknak. El akarják érni, hogy a politikai és gazdasági önrendelkezés új gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi modellje, a gazdagság és a társadalmi kirekesztettség elleni harc a társadalom dolgozó többségének érdekét szolgálja. A szerződésbe belefoglalták az erőszak elleni biztosítékok létrehozásának, a demokrácia helyreállításának szükségességét, a baszk nyelv széles körű terjesztését, a nők és férfiak közti egyenlőség megteremtését, a közoktatás védelmét, az ifjúság szerepét a nemzetköziség támogatásában, a faj- és az idegengyűlölet elleni küzdelemben.

Asztalos Lajos