„Hoszni Mubarak, Omar Szuleimán, mindketten az amerikaiak ügynökei vagytok” – kiabálták a tiltakozók vasárnap Kairóban, miután az elnök (harmincévi országlása során először) alelnököt nevezett ki az eddigi hírszerzőfőnök személyében. Az 1981-ben meggyilkolt Anvar Szadat államfő idején Mubarak volt az alelnök. „Mubarak, Mubarak, vár a gép” – skandálták még a tüntetők.
A kedd óta tartó kormányellenes tüntetéseken több mint százötven ember vesztette életét, a sebesültek száma pedig kétezer körül mozog – közölték rendőrségi és egészségügyi források szombat éjjel. A hatóságok hivatalos adatokat nem tettek közzé, így a valós számok nagyon mások is lehetnek, tekintettel az utcákon kialakult zűrzavarra.
Szombaton rendőrök 17 tüntetőt lőttek agyon a Kairótól 140 kilométerre délre fekvő Ben-Szuef városban, ahol két rendőrőrsöt próbáltak megrohamozni a lázongók. Nyolc további embert Kairóban lőttek le, amikor egy börtön foglyai megpróbáltak kitörni. Kairóban, Szuezben és Alexandriában a pénteki összecsapások 68 ember életét követelték. A tiltakozó mozgalom első három napján heten vesztették az életüket.
| Hoszni Mubarak államfő |
Több ezer elítélt szökött meg legalább négy egyiptomi börtönből, köztük a Kairótól száz kilométerrel északra fekvő Vádi-en-Nátrún börtönéből – közölték biztonsági források vasárnap, a Hoszni Mubarak elnök rendszere elleni lázongások hatodik napján.
A foglyok, köztük sok, évek óta fogva tartott iszlamista, valamint köztörvényes bűnözők vasárnapra virradó éjjel törtek ki a fegyintézetekből, miután fellázadtak, tüzet okoztak, és lefegyverezték az őrséget – tették hozzá név nélkül nyilatkozó források. Mint mondták, számos fogoly meghalt vagy megsebesült a kitörés közben, de pontos számot nem tudtak vagy nem akartak közölni.
A legfőbb egyiptomi iszlamista mozgalom, a Muzulmán Testvériség később közölte, hogy 34 tagja van a szökött rabok között. Heten közülük a vezetőséghez tartoznak. A mozgalom egyik vezetője a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy az őröket helybeli tüntetők és a rabok hozzátartozói fegyverezték le.
A belpolitikai válság közepette Egyiptom vasárnap lezárta gázai övezeti határát, egy palesztin határvédelmi illetékes szerint több napra. Gázai hírek szerint három, Egyiptomban bebörtönzött palesztin a zavargások alatt megszökött börtönéből, és csempészalagutakon át visszatért a Hamász iszlamista szervezet uralta övezetbe. Hamász-tisztségviselők közölték, hogy a szervezet vezetői elhalasztották tervezett útjukat Egyiptomon keresztül Szíriába, ahol egy új javaslatot vitattak volna meg az évek óta fogva tartott Gilád Salit izraeli katona ügyében.
Egyiptomban vasárnaptól betiltották az al-Dzsazíra katari székhelyű arab hírtelevízió tevékenységét, amely részletesen beszámolt a zavargásokról. A kairói tájékoztatási minisztérium közlése szerint a távozó miniszter utasítására bevonták a tévécsatorna egyiptomi működési engedélyét, munkatársaitól pedig visszavonták az akkreditációs kártyákat – jelentette a Mena egyiptomi hírügynökség.
Néhány perccel e jelentés után – a döntés ismeretében – az al-Dzsazíra folytatta egyiptomi működését. A hírtelevízió szerint a hatóságok lépésükkel „el akarják hallgattatni az egyiptomi népet”.
Az al-Arabíja hírtelevízió közben azt jelentette, hogy Kairó belvárosában katonák őrzik a belügyminisztérium kiürített épületét, amelyet tüntetők próbáltak megtámadni az elmúlt napok demonstrációi idején.
| Mohammed el-Baradei egyiptomi ellenzéki vezető sürgető szükségszerűségnek minősítette Hoszni Mubarak elnök lemondását, és elégtelennek mondta a vezetésben szombaton véghez vitt személycseréket. „Eljött az ideje, hogy Mubarak lemondjon, mert ha nem, Egyiptom összeomlik” – jelentette ki az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak szombat este adott nyilatkozatában, miután két tábornok lett az ország alelnöke és kormányfője. Az ellenzéki aktivista – aki korábban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetőjeként vált világszerte ismertté – egy éve követel reformokat Egyiptomban, és most azt javasolta, hogy alakuljon meg a nemzeti megmentés kormánya, és írjanak ki szabad választásokat. „Ha nem teszik, a tüntetések folytatódni fognak” – jósolta, de borúlátóan hozzátette azt is, hogy „nem hiszi, hogy Mubarak megértette az üzenetet”. |
A változtatások folyamatának elindítására és a polgári személyek elleni erőszak elkerülésére szólította fel Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt Nicolas Sarkozy, Angela Merkel és David Cameron. A francia államfő, a német kancellár és a brit miniszterelnök szombaton közös közleményben fejezte ki mély aggodalmát az egyiptomi események miatt. Fontosnak nevezték, hogy a Mubarak által megígért politikai, gazdasági és társadalmi reformokat gyorsan és teljes mértékbe megvalósítsák.
| Párizsban szombat délután több százan tüntettek Egyiptom nagykövetsége előtt, Mubarak lemondását és demokráciát követelve. A rendőrség mintegy 120 embert állított elő személyazonosságának ellenőrzésére, miután a tüntetők elindultak a közeli Champs-Elysées felé. A tüntetők között számos tunéziai, algériai és marokkói bevándorló volt, ők támogatásukról akarták biztosítani az egyiptomiakat. Tüntettek szombaton Egyiptom washingtoni és londoni nagykövetsége előtt is. A brit belügyminisztérium közölte, hogy ellenőrzi azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Mubarak két fia családostul együtt Londonba érkezett szombaton. |
„Az egyiptomi népnek jogosak a követelései, egy jobb és igazságosabb jövőre vágyik. Felszólítjuk Mubarak elnököt, hogy indítsa el a reformfolyamatot, amely elvezet egy szélesebb alapon nyugvó kormány megalakításához, valamint a szabad és igazságos választások megtartásához” – áll a három európai politikus közleményében.
Hangsúlyozták azt is, hogy az egyiptomi hatóságoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat és demokratikus szabadságokat, ideértve a vélemény-nyilvánítás és a kommunikáció szabadságát, valamint a gyülekezési jogot. Arra kérték az egyiptomi elnököt, hogy kerülje el minden áron a fegyvertelen civilek elleni erőszakot, a tüntetőket pedig arra szólították fel, hogy békésen demonstráljanak.
Nicolas Sarkozy szombaton telefonon beszélt Mubarakkal, de az eszmecsere tartalmáról semmit nem árult el a francia köztársasági elnöki hivatal.
Jeannette Bougrab francia ifjúságügyi államtitkár szombaton egyenesen úgy fogalmazott, hogy Mubaraknak le kell mondania, mert a hatalomra jutása óta eltelt közel 30 év alatt „elhasználódott”, lejárt az ideje, s Egyiptomban is meg kell kezdődnie a demokráciába vezető átmenetnek.
Barack Obama amerikai elnök szombaton ismét visszafogottságra intette Egyiptom vezetését. Obama és nemzetbiztonsági tanácsadója, Tom Donilon, Joe Biden alelnök, valamint magas rangú külügyi és biztonsági vezetők egy órán át tanácskoztak azt követően, hogy előzőleg Hillary Clinton külügyminiszter vezetésével – de Obama nélkül – áttekintették a helyzetet. Obama ismét azt kérte Mubaraktól, hogy tegyen konkrét lépéseket, amelyekkel előmozdítja a politikai reformokat.
Külföldiek ezrei várakoznak vasárnap Kairó nemzetközi repülőterén, hogy minél gyorsabban elutazhassanak az országból a tüntetések, káosz és fosztogatások elől. A reptéri hatóságok képviselője közölte az egyiptomi tévében, hogy igyekeznek fenntartani a légi kikötő normális működését.
Törökország repülőgépeket küld Egyiptomba állampolgárai kimenekítésére – idézett kairói török követségi illetékeseket az Anadolu hírügynökség, akik szerint az evakuálások napokig tarthatnak. Japán arra kérte vasárnap Egyiptomot, hogy segítsen mintegy ötszáz japán turista hazatérésében, akik az EgyptAir járatainak törlése miatt rekedtek a kairói repülőtéren.
A kairói amerikai nagykövetség közölte, hogy a washingtoni külügyminisztérium gépeket biztosít a távozni kívánó amerikaiak Európába szállítására. A nagykövetség vasárnap reggel azt javasolta az észak-afrikai arab országban tartózkodó amerikaiaknak, hogy vegyék fontolóra a mielőbbi távozást Egyiptomból, illetve ne utazzanak oda. Ez erélyesebb figyelmeztetés a korábbinál, amely csak a nem nagyon fontos beutazástól vagy ott-tartózkodástól tanácsolta el az amerikai állampolgárokat.
Több arab ország, így Szaúd-Arábia, Libanon, Egyesült Arab Emírségek és Jordánia kiegészítő járatokat indított, hogy kimenekítse állampolgárait, köztük a diplomaták családtagjait. Az Egypt Airlines egyiptomi légitársaság 15 járatát volt kénytelen törölni szombaton, mert nem tudta biztosítani a szükséges személyzetet és kiszolgálást.
A német Lufthansa és Air Berlin, az amerikai Delta, valamint a lengyel LOT törölte kairói járatait. Az olasz Alitalia, a holland székhelyű KLM és a brit British Airways (BA) a kijárási tilalomhoz igazította járataik indítását. A BA azt ígérte, hogy charterjáratot küld az Egyiptomban rekedt utasokért.
A légi közlekedés akadozása azzal fenyeget, hogy leáll a turizmus. Elemzők szerint Egyiptom bruttó hazai termékének több mint 11 százalékát adják a turizmusból származó bevételek. A tavalyi év első kilenc hónapjában több mint 9 milliárd, 2009-ben pedig 10,8 milliárd dollárt hozott az államkasszába a turizmus.
Gazdag egyiptomi és arab üzletemberek sorra hagyják el Egyiptomot családjaikkal együtt. A kairói repülőtér egyik névtelenül nyilatkozó tisztviselője elmondta, hogy szombaton 19 magánrepülőgép szállt fel a fővárosból a gazdasági elithez tartozó több tucat családdal. Az úti cél legtöbb esetben Dubaj volt. A távozók között van Nagib Szavirisz távközlési mogul, az Orascom Telecom elnök-vezérigazgatója és Huszein Szalem szállodatulajdonos, Hoszni Mubarak elnök egyik bizalmasa.
Eközben a kairói repülőtéren utasok ezrei vesztegeltek, mert a menetrend szerinti járatok egy részét törölték, vagy késtek a hatóságok által pénteken elrendelt kijárási tilalom miatt. Délelőtt mintegy kétezren tolongtak a reptéren, a kijárási tilalom közeledtével azonban legalább háromezerre nőtt a várakozók száma.
| Jordániában is tüntettek szombaton a kormány ellen, de a megmozdulás messze nem érte el az egyiptomi arányokat. Ammánban mintegy 200 fős csoport vonult a miniszterelnök irodájához, és azt kiabálta, hogy „a kormány tolvajok bandája”, és hogy „nem akarnak szegénységet, nem akarnak éhezést”. „Ez a kormány lesújtott a szegényekre. A kormány az összes jordániaié kell hogy legyen, nem csak a gazdagoké” – mondta egy vidékről érkezett aktivista. Jordániában súlyos gazdasági gondok vannak, amelyek közül az árak emelkedése az egyik leginkább érezhető. A kormány ártámogatásról, állások teremtéséről és a bérek emeléséről hozott intézkedéseket, de a tüntetők szerint ezek nem eléggé hatásosak. Azt követelik, hogy fordítsák vissza a szabadpiaci reformokat, amelyeket a nehézségekért okolnak. A szudáni fővárosban rendőrök diákokat vertek meg és vettek őrizetbe vasárnap reggel – közölték szemtanúk, miután Kartúmban kormányellenes tüntetés kezdődött – közölte az egyik részvevő a Reuters brit hírügynökséggel. Egy másik szemtanú arról számolt be, hogy a rohamrendőrség legalább két egyetem területén könnyfakasztó gránátokat is bevetett és bekerítette a tüntető diákokat. Ezt követően állig felfegyverzett rendőrök kezdtek járőrözésbe Kartúm főbb útvonalain. A kormánylapok első oldalukon arra szólították fel az embereket, hogy ne menjenek az utcákra. A vasárnapi kartúmi diákmegmozdulást a Facebook közösségi hálózatón továbbított üzenetek kezdeményezték a tunéziai és főként a szomszédos Egyiptomban zajló népfelkelés hatására. A szudáni diákság a kormányt teszi felelőssé a magas fogyasztói árakért és a szabadságjogok csorbításáért, a ezért a kabinet távozását követeli. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
Látogatottsági adatok