„Éjjel eldöntöttük, hogy keddre szervezünk egy megmozdulást, amelyen a remények szerint egymillió ember vesz majd részt” – mondta Íd Muhammad szervező. A tiltakozó menetet az „Április 6.” nevű ifjúsági mozgalom javasolta. A sztrájk a szuezi munkások ötlete volt, akik késő vasárnap szólították fel az egyiptomiakat a munka beszüntetésére. Hozzájuk várhatóan többen is csatlakoznak majd, hogy nagyobb nyomatékot adjanak követeléseiknek.
Szuez, Kairó és Alexandria az elmúlt hat napban véres zavargások színhelye volt. A három nagyvárosban kijárási tilalom van érvényben.
A kairói megmozdulások középpontjában, a Tahrír (Felszabadulás) téren a kijárási tilalom ellenére éjszaka is folytatódott a tiltakozás, s hétfő reggel több mint ezer ember „tartotta a frontot”. A rendőrök igazoltatták, de nem fordították vissza a tiltakozókat. Eközben népi bizottságok felügyelték, hogy ne vegyüljenek a tüntetők közé a biztonsági erők, akik zavart kelthetnének soraikban, s megbonthatnák egységüket. Nem messze – feljebbvalóik vigyázó szeme előtt – néhány katona dörzsölt bőszen egy Mubarak-ellenes firkákkal teleírt tankot.
A 82 éves elnök kormányváltással és hangzatos reformígéretekkel próbálja megőrizni hatalmát. Az új miniszterelnök, Ahmed Safík azt a feladatot kapta, hogy – a demokratikus átalakulást előmozdítva – kezdjen párbeszédet az ellenzékkel, állítsa helyre a bizalmat, és indítson harcot a korrupció ellen. Mubarak célja, hogy – az emberek akaratának megfelelően – egyre szélesebb körű részvételt biztosítsanak a pártoknak a politikai életben egy szabad, demokratikus társadalom létrejötte érdekében.
A tüntetők vasárnap Mohamed el-Baradeit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatóját bízták meg azzal, hogy tárgyaljon a rezsimmel. A tiltakozókat vezető férfi „új korszakot” ígért híveinek.
Az egyiptomi népfelkelés január 25-én kezdődött, 11 nappal azután, hogy a „jázminos forradalom” menekülésre kényszerítette Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban legalább 125-en meghaltak, a sebesültek száma több ezerre tehető. Az Amnesty International és a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet óvta a kormányt a túlkapásoktól, illetve a tüntetők elleni éles töltények használatától.
Közben számos ország kezdte meg vagy készíti elő állampolgárainak kimenekítését Egyiptomból. Törökország a hétfőre virradó éjjel 1144 polgárát hozta haza Kairóból és Alexandriából a Turkish Airlines által bérelt öt repülőgépen – közölte hétfőn Mehmet Ersoy, a rendkívüli helyzetek török hivatalának elnöke az Anadolu hírügynökséggel. Hozzátette, hogy előzőleg, szombaton és vasárnap 330 török állampolgárt vittek haza az észak-afrikai országból.
Várhatóan rövidesen megérkezik a ciprusi Larnaca repterére az első bérelt repülőgép, amely amerikai állampolgárokat hoz Egyiptomból – közölték az Egyesült Államok nicosiai nagykövetségén. A gép a kairói repülőtéren tapasztalható torlódások miatt a tervezettnél később ér a szigetre. A nagykövetségen nem közölték az utasok számát és azt sem, hány repülőgép érkezik még amerikaiakkal a hétfői nap folyamán.
Görögország két C-130-as szállító-repülőgépet küld az Egyiptomban tartózkodó görögök elszállítására – közölte a görög külügyi szóvivő, de nem tudta megmondani, hogy ez mikor történik meg. „A gépek indulásra készek. Kapcsolatban állunk az ottani hatóságokkal. De odarepülni csak akkor tudunk, ha az alexandriai leszállás biztosítva van” – mondta.
Az orosz Lukoil és Novatek cégek hétfő közölték, hogy hazaszállítják dolgozóikat Egyiptomból. A Lukoil olajvállalat vasárnap 15 dolgozóját költöztette családostól Dubajba, ahonnan kedden hazatérnek Oroszországba. A Novatek gázkitermelő cég hétfőn evakuálja Egyiptomban dolgozó alkalmazottait.
Hétfőn 140 német állampolgár hagyta el Kairó városát a repülőtér irányában. Elszállításukat biztonsági okokból a kairói német nagykövetség szervezte meg – közölte a dpa hírügynökség ottani tudósítója. Frankfurtból reggel elindult a Lufthansa légitársaság egy Jumbo-Jet különgépe, amely délután indul vissza Egyiptomból – elsősorban diplomaták hozzátartozóival és az egyiptomi fővárosban dolgozó németekkel.
Ausztrália is különjáratot bérel állampolgárainak evakuálására az arab országból: a Qantas légitársaság egy Boeing-747-es gépe megy kimenekíteni az ausztrálokat – közölte Julia Gillard miniszterelnök. Hivatalos adatok szerint körülbelül 1100 ausztrál tartózkodik Egyiptomban, de a tényleges szám jóval magasabb lehet, mert az ország népszerű turistahely az ausztrálok körében. A Qantas járata szerdán száll fel, és Londonba vagy Frankfurtba viszi majd utasait.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.