„Éjjel eldöntöttük, hogy keddre szervezünk egy megmozdulást, amelyen a remények szerint egymillió ember vesz majd részt” – mondta Íd Muhammad szervező. A tiltakozó menetet az „Április 6.” nevű ifjúsági mozgalom javasolta. A sztrájk a szuezi munkások ötlete volt, akik késő vasárnap szólították fel az egyiptomiakat a munka beszüntetésére. Hozzájuk várhatóan többen is csatlakoznak majd, hogy nagyobb nyomatékot adjanak követeléseiknek.
Szuez, Kairó és Alexandria az elmúlt hat napban véres zavargások színhelye volt. A három nagyvárosban kijárási tilalom van érvényben.
A kairói megmozdulások középpontjában, a Tahrír (Felszabadulás) téren a kijárási tilalom ellenére éjszaka is folytatódott a tiltakozás, s hétfő reggel több mint ezer ember „tartotta a frontot”. A rendőrök igazoltatták, de nem fordították vissza a tiltakozókat. Eközben népi bizottságok felügyelték, hogy ne vegyüljenek a tüntetők közé a biztonsági erők, akik zavart kelthetnének soraikban, s megbonthatnák egységüket. Nem messze – feljebbvalóik vigyázó szeme előtt – néhány katona dörzsölt bőszen egy Mubarak-ellenes firkákkal teleírt tankot.
A 82 éves elnök kormányváltással és hangzatos reformígéretekkel próbálja megőrizni hatalmát. Az új miniszterelnök, Ahmed Safík azt a feladatot kapta, hogy – a demokratikus átalakulást előmozdítva – kezdjen párbeszédet az ellenzékkel, állítsa helyre a bizalmat, és indítson harcot a korrupció ellen. Mubarak célja, hogy – az emberek akaratának megfelelően – egyre szélesebb körű részvételt biztosítsanak a pártoknak a politikai életben egy szabad, demokratikus társadalom létrejötte érdekében.
A tüntetők vasárnap Mohamed el-Baradeit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatóját bízták meg azzal, hogy tárgyaljon a rezsimmel. A tiltakozókat vezető férfi „új korszakot” ígért híveinek.
Az egyiptomi népfelkelés január 25-én kezdődött, 11 nappal azután, hogy a „jázminos forradalom” menekülésre kényszerítette Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban legalább 125-en meghaltak, a sebesültek száma több ezerre tehető. Az Amnesty International és a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet óvta a kormányt a túlkapásoktól, illetve a tüntetők elleni éles töltények használatától.
Közben számos ország kezdte meg vagy készíti elő állampolgárainak kimenekítését Egyiptomból. Törökország a hétfőre virradó éjjel 1144 polgárát hozta haza Kairóból és Alexandriából a Turkish Airlines által bérelt öt repülőgépen – közölte hétfőn Mehmet Ersoy, a rendkívüli helyzetek török hivatalának elnöke az Anadolu hírügynökséggel. Hozzátette, hogy előzőleg, szombaton és vasárnap 330 török állampolgárt vittek haza az észak-afrikai országból.
Várhatóan rövidesen megérkezik a ciprusi Larnaca repterére az első bérelt repülőgép, amely amerikai állampolgárokat hoz Egyiptomból – közölték az Egyesült Államok nicosiai nagykövetségén. A gép a kairói repülőtéren tapasztalható torlódások miatt a tervezettnél később ér a szigetre. A nagykövetségen nem közölték az utasok számát és azt sem, hány repülőgép érkezik még amerikaiakkal a hétfői nap folyamán.
Görögország két C-130-as szállító-repülőgépet küld az Egyiptomban tartózkodó görögök elszállítására – közölte a görög külügyi szóvivő, de nem tudta megmondani, hogy ez mikor történik meg. „A gépek indulásra készek. Kapcsolatban állunk az ottani hatóságokkal. De odarepülni csak akkor tudunk, ha az alexandriai leszállás biztosítva van” – mondta.
Az orosz Lukoil és Novatek cégek hétfő közölték, hogy hazaszállítják dolgozóikat Egyiptomból. A Lukoil olajvállalat vasárnap 15 dolgozóját költöztette családostól Dubajba, ahonnan kedden hazatérnek Oroszországba. A Novatek gázkitermelő cég hétfőn evakuálja Egyiptomban dolgozó alkalmazottait.
Hétfőn 140 német állampolgár hagyta el Kairó városát a repülőtér irányában. Elszállításukat biztonsági okokból a kairói német nagykövetség szervezte meg – közölte a dpa hírügynökség ottani tudósítója. Frankfurtból reggel elindult a Lufthansa légitársaság egy Jumbo-Jet különgépe, amely délután indul vissza Egyiptomból – elsősorban diplomaták hozzátartozóival és az egyiptomi fővárosban dolgozó németekkel.
Ausztrália is különjáratot bérel állampolgárainak evakuálására az arab országból: a Qantas légitársaság egy Boeing-747-es gépe megy kimenekíteni az ausztrálokat – közölte Julia Gillard miniszterelnök. Hivatalos adatok szerint körülbelül 1100 ausztrál tartózkodik Egyiptomban, de a tényleges szám jóval magasabb lehet, mert az ország népszerű turistahely az ausztrálok körében. A Qantas járata szerdán száll fel, és Londonba vagy Frankfurtba viszi majd utasait.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.