„Éjjel eldöntöttük, hogy keddre szervezünk egy megmozdulást, amelyen a remények szerint egymillió ember vesz majd részt” – mondta Íd Muhammad szervező. A tiltakozó menetet az „Április 6.” nevű ifjúsági mozgalom javasolta. A sztrájk a szuezi munkások ötlete volt, akik késő vasárnap szólították fel az egyiptomiakat a munka beszüntetésére. Hozzájuk várhatóan többen is csatlakoznak majd, hogy nagyobb nyomatékot adjanak követeléseiknek.
Szuez, Kairó és Alexandria az elmúlt hat napban véres zavargások színhelye volt. A három nagyvárosban kijárási tilalom van érvényben.
A kairói megmozdulások középpontjában, a Tahrír (Felszabadulás) téren a kijárási tilalom ellenére éjszaka is folytatódott a tiltakozás, s hétfő reggel több mint ezer ember „tartotta a frontot”. A rendőrök igazoltatták, de nem fordították vissza a tiltakozókat. Eközben népi bizottságok felügyelték, hogy ne vegyüljenek a tüntetők közé a biztonsági erők, akik zavart kelthetnének soraikban, s megbonthatnák egységüket. Nem messze – feljebbvalóik vigyázó szeme előtt – néhány katona dörzsölt bőszen egy Mubarak-ellenes firkákkal teleírt tankot.
A 82 éves elnök kormányváltással és hangzatos reformígéretekkel próbálja megőrizni hatalmát. Az új miniszterelnök, Ahmed Safík azt a feladatot kapta, hogy – a demokratikus átalakulást előmozdítva – kezdjen párbeszédet az ellenzékkel, állítsa helyre a bizalmat, és indítson harcot a korrupció ellen. Mubarak célja, hogy – az emberek akaratának megfelelően – egyre szélesebb körű részvételt biztosítsanak a pártoknak a politikai életben egy szabad, demokratikus társadalom létrejötte érdekében.
A tüntetők vasárnap Mohamed el-Baradeit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatóját bízták meg azzal, hogy tárgyaljon a rezsimmel. A tiltakozókat vezető férfi „új korszakot” ígért híveinek.
Az egyiptomi népfelkelés január 25-én kezdődött, 11 nappal azután, hogy a „jázminos forradalom” menekülésre kényszerítette Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban legalább 125-en meghaltak, a sebesültek száma több ezerre tehető. Az Amnesty International és a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet óvta a kormányt a túlkapásoktól, illetve a tüntetők elleni éles töltények használatától.
Közben számos ország kezdte meg vagy készíti elő állampolgárainak kimenekítését Egyiptomból. Törökország a hétfőre virradó éjjel 1144 polgárát hozta haza Kairóból és Alexandriából a Turkish Airlines által bérelt öt repülőgépen – közölte hétfőn Mehmet Ersoy, a rendkívüli helyzetek török hivatalának elnöke az Anadolu hírügynökséggel. Hozzátette, hogy előzőleg, szombaton és vasárnap 330 török állampolgárt vittek haza az észak-afrikai országból.
Várhatóan rövidesen megérkezik a ciprusi Larnaca repterére az első bérelt repülőgép, amely amerikai állampolgárokat hoz Egyiptomból – közölték az Egyesült Államok nicosiai nagykövetségén. A gép a kairói repülőtéren tapasztalható torlódások miatt a tervezettnél később ér a szigetre. A nagykövetségen nem közölték az utasok számát és azt sem, hány repülőgép érkezik még amerikaiakkal a hétfői nap folyamán.
Görögország két C-130-as szállító-repülőgépet küld az Egyiptomban tartózkodó görögök elszállítására – közölte a görög külügyi szóvivő, de nem tudta megmondani, hogy ez mikor történik meg. „A gépek indulásra készek. Kapcsolatban állunk az ottani hatóságokkal. De odarepülni csak akkor tudunk, ha az alexandriai leszállás biztosítva van” – mondta.
Az orosz Lukoil és Novatek cégek hétfő közölték, hogy hazaszállítják dolgozóikat Egyiptomból. A Lukoil olajvállalat vasárnap 15 dolgozóját költöztette családostól Dubajba, ahonnan kedden hazatérnek Oroszországba. A Novatek gázkitermelő cég hétfőn evakuálja Egyiptomban dolgozó alkalmazottait.
Hétfőn 140 német állampolgár hagyta el Kairó városát a repülőtér irányában. Elszállításukat biztonsági okokból a kairói német nagykövetség szervezte meg – közölte a dpa hírügynökség ottani tudósítója. Frankfurtból reggel elindult a Lufthansa légitársaság egy Jumbo-Jet különgépe, amely délután indul vissza Egyiptomból – elsősorban diplomaták hozzátartozóival és az egyiptomi fővárosban dolgozó németekkel.
Ausztrália is különjáratot bérel állampolgárainak evakuálására az arab országból: a Qantas légitársaság egy Boeing-747-es gépe megy kimenekíteni az ausztrálokat – közölte Julia Gillard miniszterelnök. Hivatalos adatok szerint körülbelül 1100 ausztrál tartózkodik Egyiptomban, de a tényleges szám jóval magasabb lehet, mert az ország népszerű turistahely az ausztrálok körében. A Qantas járata szerdán száll fel, és Londonba vagy Frankfurtba viszi majd utasait.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.