
Fotó: Orosz védelmi minisztérium
A kedden, január másodikán Ukrajnát ért masszív rakétatámadás 620 millió dollárba került Oroszországnak a Forbes magazin számításai szerint, amelyek az ukrán légierő adatain alapulnak.
2024. január 03., 20:102024. január 03., 20:10
Az előzetes adatok szerint január 2-án éjjel és reggel az orosz csapatok összesen 99 különböző típusú rakétát és támadó drónt vetettek be Ukrajna ellen. Az első hullámban az ellenség Sahíd-136/131 drónokkal támadott, de mind a 35 drónt megsemmisítették.
A délelőtt folyamán az orosz hadsereg stratégiai repülőgépeket vetett be: Tu-95MS bombázókat, amelyek legalább 70 X-101/X-555/X-55 manőverező rakétát indítottak. Emellett íz X-47M2 Kindzsal levegő-levegő rakétát is kilőtt MiG-31K vadászgépekről, és három Kalibr manőverező robotrepülőgépet, 12 Iszkander-M/S-300/S-400 rakétát és 4 X-31P radarelhárító rakétát is elindított.
Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka elmondta, hogy az ukrán védők megsemmisítettek 10 X-47M2 Kindzsal levegő-levegő rakétából 10-et, 70 X-101/X-555/X-55 manőverező robotrepülőgépből 59-et és a háromból három Kalibr rakétát.
– írja a kiadvány.
A számításhoz a következő becsléseket használták: az X-101 rakéta ára 13 millió dollár, a Kalibr rakétáé 6,5 millió dollár, az Iszkander rakétáé 3 millió dollár, az Oniksz rakétáé 1,25 millió dollár, az X-22 rakétáé 1 millió dollár, a Tocska-U rakétáé 0,3 millió dollár, az X-55 rakétáé 2 millió dollár, az X-555 rakétáé 4 millió dollár, az X-47 Kindzsal rakétáé 15 millió dollár, a Sahíd-136 dróné pedig 50 ezer dollár.
Az Ukrenergo szerint
Kijev Podilszki kerületében egy gázvezeték és egy vízvezeték is megsérült. A fővárosban egy rakétatámadás után az internet is megszakadt. A villamosenergia-átviteli útvonalak egy részén szintén nem volt áram. Délben Kijev valamennyi kerületében helyreállt a vízellátás, az Ukrenergo újraindította a fő hálózati berendezések működését a Kijevi régióban, és a kijevi energiaügyi alkalmazottak 4 kerület egyes lakosait visszakapcsolták.
Mint arról beszámoltunk, a legalább öt halálos áldozatot követelő keddi támadások nyomán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyugati fegyverszállítások felgyorsítását sürgette. A támadásokat azt követően hajtották végre, hogy
Egyébként Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kedden az Oroszország és Ukrajna közötti ellenségeskedések azonnali enyhítését sürgette. „Az ellenségeskedések eszkalálódása riasztó, több tucat civil halt meg Ukrajnában és Oroszországban. A nemzetközi humanitárius jog tiltja a válogatás nélküli támadásokat és a polgári létesítmények elleni támadásokat” – közölte az ENSZ emberi jogi hivatala az X közösségi hálózaton, a korábbi Twitteren.
Különben Ivan Kiricsevszkij, a Defense Express katonai tanácsadó cég szakértője az Unian ukrán hírügynökség kedd esti beszámolója szerint meglehetősen sötét jövőképet vázolt fel ukrán szempontból az orosz katonai képességek kapcsán. Szerinte Oroszországnak még mindig elegendő erőforrása lehet ahhoz, hogy legalább tavaszig szinten tartsák a támadások eddigi ütemét, és akár száz rakétát is képesek lehetnek egyszerre kilőni.
Belgorodot és Szevasztopolt támadták az ukránok
Orosz tisztségviselők szerint szerdára virradóra meghiúsítottak egy ukrán támadást a határ menti Belgorod és a Krímben található Szevasztopol ellen. Az illetékesek szerint szerint egy tucat rakétát lőttek le, mielőtt azok elérhették volna Belgorodot, ahol szombaton 25 ember vesztette életét. Ukrajna nem kommentálta a történteket. A támadások azután történtek, hogy Oroszország kedden eddigi legnagyobb légi bombázását hajtotta végre Ukrajna ellen.
Előző nap Belgorodban egy ember meghalt, öt pedig megsebesült egy ukrán támadásban. Lövések hallatszottak az éjszaka folyamán Szevasztopolban – az Oroszország által megszállt Krím legnagyobb városában – is, ahol egy rakétát lőttek le a kikötő felett – közölte a Moszkva által beiktatott kormányzó, Mihail Razvozsajev a Telegramon. Áldozatokról vagy károkról nem érkezett jelentés.
Törökország nem engedi át az Ukrajnának szánt brit hadihajókat
Törökország kedden közölte, hogy nem engedi át a felségvizein az Ukrajnának szánt brit aknaszedő hajókat, mivel ez sértene egy, a tengerszorosokon háborús időben való átvonulásról rendelkező tengerjogi egyezményt.
Nagy-Britannia decemberben jelentette be, hogy átadja a Királyi Haditengerészet két aknaszedő hajóját az ukrán haditengerészetnek, hogy erősítse az Oroszországgal vívott háborúban az ukrán tengeri hadműveleteket.
A NATO-tagállam Törökország tájékoztatta a szövetségeseket, hogy addig nem engedélyezi a hajók áthaladását a Boszporuszon és a Dardanellákon, amíg tart az ukrajnai háború – közölte a török elnöki hivatal.
Amikor Oroszország 2022-ben elindította az Ukrajna elleni inváziót, Ankara alkalmazta az 1936-ben megkötött, Törökország számára a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosokon áthaladó hadihajók és ellátóhajók feletti ellenőrzési jogok kizárólagosságát biztosító Montreux-i Egyezményt, ténylegesen lezárva az utat a harcoló felek hadihajói előtt. Az egyezmény csak a hazai bázisukra visszatérő hajók esetében tesz kivételt. Törökország pártatlanul és pontosan alkalmazta a Montreux-i Egyezményt, hogy megakadályozzon egy fekete-tengeri eszkalációt – hangsúlyozta a török elnökség.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
1 hozzászólás