Fotó: Orosz védelmi minisztérium
A kedden, január másodikán Ukrajnát ért masszív rakétatámadás 620 millió dollárba került Oroszországnak a Forbes magazin számításai szerint, amelyek az ukrán légierő adatain alapulnak.
2024. január 03., 20:102024. január 03., 20:10
Az előzetes adatok szerint január 2-án éjjel és reggel az orosz csapatok összesen 99 különböző típusú rakétát és támadó drónt vetettek be Ukrajna ellen. Az első hullámban az ellenség Sahíd-136/131 drónokkal támadott, de mind a 35 drónt megsemmisítették.
A délelőtt folyamán az orosz hadsereg stratégiai repülőgépeket vetett be: Tu-95MS bombázókat, amelyek legalább 70 X-101/X-555/X-55 manőverező rakétát indítottak. Emellett íz X-47M2 Kindzsal levegő-levegő rakétát is kilőtt MiG-31K vadászgépekről, és három Kalibr manőverező robotrepülőgépet, 12 Iszkander-M/S-300/S-400 rakétát és 4 X-31P radarelhárító rakétát is elindított.
Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka elmondta, hogy az ukrán védők megsemmisítettek 10 X-47M2 Kindzsal levegő-levegő rakétából 10-et, 70 X-101/X-555/X-55 manőverező robotrepülőgépből 59-et és a háromból három Kalibr rakétát.
– írja a kiadvány.
A számításhoz a következő becsléseket használták: az X-101 rakéta ára 13 millió dollár, a Kalibr rakétáé 6,5 millió dollár, az Iszkander rakétáé 3 millió dollár, az Oniksz rakétáé 1,25 millió dollár, az X-22 rakétáé 1 millió dollár, a Tocska-U rakétáé 0,3 millió dollár, az X-55 rakétáé 2 millió dollár, az X-555 rakétáé 4 millió dollár, az X-47 Kindzsal rakétáé 15 millió dollár, a Sahíd-136 dróné pedig 50 ezer dollár.
Az Ukrenergo szerint
Kijev Podilszki kerületében egy gázvezeték és egy vízvezeték is megsérült. A fővárosban egy rakétatámadás után az internet is megszakadt. A villamosenergia-átviteli útvonalak egy részén szintén nem volt áram. Délben Kijev valamennyi kerületében helyreállt a vízellátás, az Ukrenergo újraindította a fő hálózati berendezések működését a Kijevi régióban, és a kijevi energiaügyi alkalmazottak 4 kerület egyes lakosait visszakapcsolták.
Mint arról beszámoltunk, a legalább öt halálos áldozatot követelő keddi támadások nyomán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyugati fegyverszállítások felgyorsítását sürgette. A támadásokat azt követően hajtották végre, hogy
Egyébként Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kedden az Oroszország és Ukrajna közötti ellenségeskedések azonnali enyhítését sürgette. „Az ellenségeskedések eszkalálódása riasztó, több tucat civil halt meg Ukrajnában és Oroszországban. A nemzetközi humanitárius jog tiltja a válogatás nélküli támadásokat és a polgári létesítmények elleni támadásokat” – közölte az ENSZ emberi jogi hivatala az X közösségi hálózaton, a korábbi Twitteren.
Különben Ivan Kiricsevszkij, a Defense Express katonai tanácsadó cég szakértője az Unian ukrán hírügynökség kedd esti beszámolója szerint meglehetősen sötét jövőképet vázolt fel ukrán szempontból az orosz katonai képességek kapcsán. Szerinte Oroszországnak még mindig elegendő erőforrása lehet ahhoz, hogy legalább tavaszig szinten tartsák a támadások eddigi ütemét, és akár száz rakétát is képesek lehetnek egyszerre kilőni.
Belgorodot és Szevasztopolt támadták az ukránok
Orosz tisztségviselők szerint szerdára virradóra meghiúsítottak egy ukrán támadást a határ menti Belgorod és a Krímben található Szevasztopol ellen. Az illetékesek szerint szerint egy tucat rakétát lőttek le, mielőtt azok elérhették volna Belgorodot, ahol szombaton 25 ember vesztette életét. Ukrajna nem kommentálta a történteket. A támadások azután történtek, hogy Oroszország kedden eddigi legnagyobb légi bombázását hajtotta végre Ukrajna ellen.
Előző nap Belgorodban egy ember meghalt, öt pedig megsebesült egy ukrán támadásban. Lövések hallatszottak az éjszaka folyamán Szevasztopolban – az Oroszország által megszállt Krím legnagyobb városában – is, ahol egy rakétát lőttek le a kikötő felett – közölte a Moszkva által beiktatott kormányzó, Mihail Razvozsajev a Telegramon. Áldozatokról vagy károkról nem érkezett jelentés.
Törökország nem engedi át az Ukrajnának szánt brit hadihajókat
Törökország kedden közölte, hogy nem engedi át a felségvizein az Ukrajnának szánt brit aknaszedő hajókat, mivel ez sértene egy, a tengerszorosokon háborús időben való átvonulásról rendelkező tengerjogi egyezményt.
Nagy-Britannia decemberben jelentette be, hogy átadja a Királyi Haditengerészet két aknaszedő hajóját az ukrán haditengerészetnek, hogy erősítse az Oroszországgal vívott háborúban az ukrán tengeri hadműveleteket.
A NATO-tagállam Törökország tájékoztatta a szövetségeseket, hogy addig nem engedélyezi a hajók áthaladását a Boszporuszon és a Dardanellákon, amíg tart az ukrajnai háború – közölte a török elnöki hivatal.
Amikor Oroszország 2022-ben elindította az Ukrajna elleni inváziót, Ankara alkalmazta az 1936-ben megkötött, Törökország számára a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosokon áthaladó hadihajók és ellátóhajók feletti ellenőrzési jogok kizárólagosságát biztosító Montreux-i Egyezményt, ténylegesen lezárva az utat a harcoló felek hadihajói előtt. Az egyezmény csak a hazai bázisukra visszatérő hajók esetében tesz kivételt. Törökország pártatlanul és pontosan alkalmazta a Montreux-i Egyezményt, hogy megakadályozzon egy fekete-tengeri eszkalációt – hangsúlyozta a török elnökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás