
A szakértő szerint a kiélezett nukleáris verseny drámaian megnövelte annak kockázatát, a második világháború óta először fordul elő, hogy dühből vetnek be nukleáris fegyvereket
Fotó: 123RF
Az ukrajnai háború és a világ biztonsági helyzetének általános romlása miatt az atomfegyverrel rendelkező államok növelik nukleáris arzenáljaikat – tudatta hétfőn közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
2023. június 12., 13:522023. június 12., 13:52
A SIPRI éves jelentésében azt írta, hogy nukleáris robbanófejek globális készlete 2022 eleje és 2023 eleje között csaknem 200-zal, becslések szerint 12 512-re csökkent. Ezzel szemben a működőképes nukleáris fegyverek száma 86-tal, becslések szerint 9576-ra emelkedett. „Úgy tűnik, hogy a működőképes robbanófejek globális csökkenése megtorpant, és számuk ismét emelkedik” – írták a SIPRI kutatói.
„Ugyanakkor mind az Egyesült Államokban, mind Oroszországban kiterjedt és költséges programok vannak folyamatban nukleáris robbanófejeik, rakéta-, repülőgép- és tengeralattjáró hordozórendszereik, valamint nukleáris fegyvergyártó létesítményeik cseréjére és modernizálására” – állapította meg a SIPRI.
A nukleáris fegyverek globális száma évtizedek óta folyamatosan csökken.
Ez azt jelenti, hogy a kutatóközpont nemcsak a becsült teljes készleteket, hanem a bevethető arzenálokat is vizsgálja. A SIPRI szerint kilenc államnak van nukleáris fegyvere:
Izrael sosem ismerte el nyilvánosan, hogy rendelkezik atomfegyverrel.
„A legtöbb atomfegyverrel rendelkező állam retorikája egyre durvul, sőt egyesek kifejezett vagy hallgatólagos fenyegetéseket is megfogalmaznak a nukleáris fegyverek lehetséges használatával kapcsolatban” – mondta Matt Korda, a SIPRI munkatársa.
– tette hozzá. A nukleáris diplomácia jelentősen visszaszorult azóta, hogy 2022 februárjában megkezdődött Oroszország támadása Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023 februárjában felfüggesztette az Új START leszerelési szerződést – az egyetlen jelentős nukleáris fegyverzetellenőrzési szerződést, amely még érvényben volt az Egyesült Államok és Oroszország között.
Emellett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás felélesztéséről szóló tárgyalásokat beárnyékolja az utóbbi által az ukrajnai orosz erőknek nyújtott katonai támogatás és az országban kialakult politikai helyzet. A megállapodás felélesztése jelenleg egyre valószínűtlenebbnek tűnik – értékelte a SIPRI.
az összes robbanófej közel 90 százalékát ez a két ország birtokolja. Kína már régóta a harmadik helyre lépett előre.
„Kína megkezdte nukleáris arzenáljának jelentős bővítését” – magyarázta a SIPRI egy másik munkatársa, Hans M. Kristensen. Úgy vélekedett, „ezt egyre nehezebb összeegyeztetni Kínának azzal a deklarált céljával, miszerint csak a nemzetbiztonság fenntartásához szükséges minimális nukleáris ereje van”.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!