
A szakértő szerint a kiélezett nukleáris verseny drámaian megnövelte annak kockázatát, a második világháború óta először fordul elő, hogy dühből vetnek be nukleáris fegyvereket
Fotó: 123RF
Az ukrajnai háború és a világ biztonsági helyzetének általános romlása miatt az atomfegyverrel rendelkező államok növelik nukleáris arzenáljaikat – tudatta hétfőn közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
2023. június 12., 13:522023. június 12., 13:52
A SIPRI éves jelentésében azt írta, hogy nukleáris robbanófejek globális készlete 2022 eleje és 2023 eleje között csaknem 200-zal, becslések szerint 12 512-re csökkent. Ezzel szemben a működőképes nukleáris fegyverek száma 86-tal, becslések szerint 9576-ra emelkedett. „Úgy tűnik, hogy a működőképes robbanófejek globális csökkenése megtorpant, és számuk ismét emelkedik” – írták a SIPRI kutatói.
„Ugyanakkor mind az Egyesült Államokban, mind Oroszországban kiterjedt és költséges programok vannak folyamatban nukleáris robbanófejeik, rakéta-, repülőgép- és tengeralattjáró hordozórendszereik, valamint nukleáris fegyvergyártó létesítményeik cseréjére és modernizálására” – állapította meg a SIPRI.
A nukleáris fegyverek globális száma évtizedek óta folyamatosan csökken.
Ez azt jelenti, hogy a kutatóközpont nemcsak a becsült teljes készleteket, hanem a bevethető arzenálokat is vizsgálja. A SIPRI szerint kilenc államnak van nukleáris fegyvere:
Izrael sosem ismerte el nyilvánosan, hogy rendelkezik atomfegyverrel.
„A legtöbb atomfegyverrel rendelkező állam retorikája egyre durvul, sőt egyesek kifejezett vagy hallgatólagos fenyegetéseket is megfogalmaznak a nukleáris fegyverek lehetséges használatával kapcsolatban” – mondta Matt Korda, a SIPRI munkatársa.
– tette hozzá. A nukleáris diplomácia jelentősen visszaszorult azóta, hogy 2022 februárjában megkezdődött Oroszország támadása Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023 februárjában felfüggesztette az Új START leszerelési szerződést – az egyetlen jelentős nukleáris fegyverzetellenőrzési szerződést, amely még érvényben volt az Egyesült Államok és Oroszország között.
Emellett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás felélesztéséről szóló tárgyalásokat beárnyékolja az utóbbi által az ukrajnai orosz erőknek nyújtott katonai támogatás és az országban kialakult politikai helyzet. A megállapodás felélesztése jelenleg egyre valószínűtlenebbnek tűnik – értékelte a SIPRI.
az összes robbanófej közel 90 százalékát ez a két ország birtokolja. Kína már régóta a harmadik helyre lépett előre.
„Kína megkezdte nukleáris arzenáljának jelentős bővítését” – magyarázta a SIPRI egy másik munkatársa, Hans M. Kristensen. Úgy vélekedett, „ezt egyre nehezebb összeegyeztetni Kínának azzal a deklarált céljával, miszerint csak a nemzetbiztonság fenntartásához szükséges minimális nukleáris ereje van”.
Ritka és beszédes pillanatnak számított Teheránban, amikor Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője először ismerte el nyilvánosan: az országot hetek óta megrázó tüntetések során emberek ezrei vesztették életüket.
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
szóljon hozzá!