
Történelmi döntést hoztak az EU állam- és kormányfői
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Az Európai Unió 27 állam- és kormányfője csütörtökön este megszavazta, hogy az Európai Bizottság elkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal. Orbán Viktor közölte: Magyarország nem szavazta meg a határozatot, távolmaradt a döntéstől.
2023. december 14., 20:012023. december 14., 20:01
2023. december 14., 20:282023. december 14., 20:28
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közösségi oldalán jelentette be, hogy a testület a csúcsértekezleten úgy határozott, megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Az elnök hozzátette, hogy Grúziát tagjelöltté nyilvánítja, továbbá az EU tárgyalásokat kezd Bosznia-Hercegovinával, amint „eléri a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges szintjét”.
Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcson született határozathozatalt követően közölte: Magyarország továbbra is ellenzi Ukrajna EU-tagságát, ezért távol maradt a döntéstől. „Ukrajna uniós tagsága rossz döntés, Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván részt venni” – jelentette ki a kormányfő a közösségi oldalán közzétett videójában. A miniszterelnök a Brüsszelben zajló uniós csúcstalálkozó szünetében rögzített üzenetében kijelentette: Magyarország álláspontja világos: Ukrajna nem felkészült arra, hogy az Európai Unió megkezdje vele a tárgyalásokat az uniós tagságról.
„Teljesen értelmetlen, irracionális és helytelen döntés ilyen körülmények között megkezdeni Ukrajnával a tárgyalásokat, és Magyarország nem is módosítja az álláspontját” – emelte ki a miniszterelnök. Közölte, ellenben 26 másik ország ragaszkodott ahhoz, hogy ez a döntés megszülessen. „Ezért Magyarország úgy döntött, hogy ha 26-an így döntenek, menjenek a maguk útján” – jelentette ki.
A tárgyalások folytatódnak a költségvetés módosításával – tette hozzá Orbán Viktor.

Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekét – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Országgyűlésben.
A kormányfő ezt megelőzően Brüsszelben úgy nyilatkozott: Magyarország nem enged semmiféle nyomásnak, a bővítéssel kapcsolatban nagyon határozott álláspontja van, azt fogja képviselni, „akármi is az ajánlat”. A miniszterelnök a kétnapos EU-csúcsra érkezve közölte: a magyar álláspont nagyon világos. „Ha bővítésről beszélünk, akkor a magyar álláspont azt mondja, hogy ez egy érdemalapú, szofisztikált, jogi eljárás” – fejtette ki. Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszerelnök azt mondta, a bővítésnek vannak feltételei, ezek nem teljesültek.
Orbán Viktor közölte: az Európai Tanács nincs abban a helyzetben, hogy döntsön. Szavai szerint erre később kell visszatérni, amikor – mint kiemelte – a feltételek már teljesültek. „Ebből nem fogunk elmozdulni, akármi is az ajánlat” – tette hozzá Orbán Viktor. Kérdésre válaszolva kifejtette: a bővítés nem elméleti kérdés, a bővítés jogilag meghatározott folyamat, melynek feltételei vannak. „Az EU hét ilyen feltételt kér számon, amelyből Ukrajna ez idáig az Európai Bizottság értékelése szerint négyet teljesített. Mivel a brüsszeli testület álláspotja szerint három feltétel nem teljesült, nincs itt az ideje Ukrajna tagságáról tárgyalni” – jelentette ki a miniszterelnök az EU-csúcs előtt.

Ukrajna minden kötelezettségének eleget tett, meghozta az uniós csatlakozáshoz szükséges legfontosabb törvényeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, a brüsszeli EU-csúcson videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.
Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén köztársasági elnökké választotta a Tisza által jelölt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
Oroszország további ballisztikus rakétákat kapott Phenjanból, és további észak-koreai csapatok érkezésére készül – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti beszédében.
Donald Trump amerikai elnök új feltételt szabott az Iránnal folytatandó tárgyalásokra: kijelentette, hogy mostantól kártérítést követel az országtól a múltbeli jogsértésekért.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
szóljon hozzá!