
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekét – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Országgyűlésben.
2023. december 13., 12:442023. december 13., 12:44
A kormányfő az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti országgyűlési határozati javaslat általános vitájában üdvözölte és fontosnak nevezte, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a magyar parlamentben. Azt mondta, „nem babra megy a játék”, ez a vita nemcsak Magyarország, hanem az egész unió jövőjét befolyásolja.
– idézte az MTI a miniszterelnököt. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna tavaly, a csatlakozási kérelmének benyújtása után négy hónappal lett tagjelölt. Hozzátette: 1973, az unió első bővítése óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint három év, a kelet-közép-európai – Magyarországot is érintő – bővítésnél pedig négy év telt el.
Az Európai Uniónak komolyan kell vennie a szabályait – mondta a miniszterelnök. Úgy fogalmazott: ha ezeket a szabályokat az európai intézmények nem veszik komolyan, az Európai Unió „egész egyszerűen megszűnik létezni”.
– mutatott rá. A kormányfő emlékeztetett: az Európai Bizottság hét konkrét feltételt támasztott Ukrajna számára ahhoz, hogy megkapja a tagjelölti státuszt. Ráadásul a korábbi csatlakozó országoktól eltérően Ukrajna úgy kapta meg a státuszt, hogy a feltételeket csak utólag kell teljesítenie.
Orbán Viktor hangsúlyozta: még a „részrehajlóan működő” bizottság is azt állítja, hogy a hét feltételből csak négy teljesült. Tehát a tagjelölti státuszt sem kellett volna megadni Ukrajnának, nemhogy meg kellene kezdeni a tárgyalásokat – jelentette ki a miniszterelnök.
– mondta a kormányfő, kijelentve, jelenleg senki sem tudja, mivel járna az ország csatlakozása, sem azt, Ukrajna mekkora területtel vagy népességgel lépne be a közösségbe. Rámutatott arra is: a részleges piacnyitás azt mutatja, hogy a tagállamoknak a mezőgazdaság és a fuvarozás terén is nemzetállami védekező beavatkozásokat kellett végrehajtaniuk.
Ukrajnának ugyanakkor támogatásként a jelenlegi uniós büdzsé 17 százalékát kellene odaadni – tette hozzá.
– jelentette ki a kormányfő, aki azt kérte a baloldaltól és a nemzeti oldaltól egyaránt, hogy Ukrajna uniós tagságát ne pártkérdésnek, hanem össznemzeti ügynek tekintse.
A miniszterelnök kijelentette: Ukrajna uniós tagsága jelen formájában éles ellentétben áll Magyarország érdekeivel. Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki nem akarhatja, hogy közben tönkretegyék Magyarországot – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Ursula von der Leyen: Ukrajna nagy lépéseket tett a csatlakozáshoz vezető reformok elfogadása érdekében
Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarca nem jelenti automatikusan Ukrajna győzelmét, és ahogy a háború elhúzódik, az Európai Uniónak addig kell támogatnia Ukrajnát, amíg csak szükséges – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban.
Az elnök az uniós parlamentnek az EU-tagállamok vezetőinek csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozóját előkészítő plenáris vitájában elmondta: Ukrajna nemcsak a megszálló ellen, hanem Európáért harcol, és az európai családhoz való csatlakozás Ukrajna végső győzelmét jelenti majd.
Kifejtette, úgy látja, Ukrajna nagy lépéseket tett a csatlakozáshoz vezető reformok elfogadása érdekében.
„A kijevi parlament most hagyott jóvá két korrupcióellenes törvényt a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal személyzetéről és a vagyonnyilatkozatról, valamint elfogadta a nemzeti kisebbségekről szóló módosított törvényt is, amely a Velencei Bizottság fennmaradó ajánlását tartalmazza. Ez a törvény lehetővé teszi a kisebbségi nyelvek nagyobb mértékű használatát az iskolákban, a könyvkiadásban és a nyilvános rendezvényeken. A nemzeti kisebbségi csoportok máris pozitívan reagáltak erre a törvényre, és a mi első értékelésünk is pozitív” – taglalta Von der Leyen.
A bizottság elnöke szerint ha ezeket az intézkedéseket hatékonyan végrehajtják, akkor már a legtöbbet teljesítették a csatlakozáshoz szükséges reformfeltételekből.
„Ukrajna kemény munkával bizonyítja, hogy mennyire fontosak számára az unió értékei, így nekünk is hasonlóan kell cselekednünk” – jelentette ki.

Levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök Zubánics Lászlónak, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökének, aki korábban Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban írt nyílt levelet a magyar kormányfőnek.

Ukrajna európai integrációs törekvéséről folytatott megbeszélést Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel Brüsszelben.
Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén köztársasági elnökké választotta a Tisza által jelölt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
Oroszország további ballisztikus rakétákat kapott Phenjanból, és további észak-koreai csapatok érkezésére készül – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti beszédében.
Donald Trump amerikai elnök új feltételt szabott az Iránnal folytatandó tárgyalásokra: kijelentette, hogy mostantól kártérítést követel az országtól a múltbeli jogsértésekért.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
szóljon hozzá!