Eszkalációs veszély. Biden az észak-koreai katonák bevetése és Donald Trump győzelme miatt hozta meg a háború elfajulásával fenyegető döntést
Fotó: Joe Biden/Facebook
Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.
2024. november 22., 18:202024. november 22., 18:20
Biden döntését Donald Trump választási győzelme mellett egyben Észak-Korea hadba lépése is indokolta – közölték az ügyet ismerő források a Reuters szerint.
Biden hónapokig ellenállt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kéréseinek, hogy enyhítsenek az Egyesült Államok által szállított ATACMS-rakéták használatára vonatkozó korlátozásokon, amelyek messze orosz területre is elérhetnek, mivel óvakodott attól, hogy a NATO-t potenciálisan konfliktusba vonják egy nukleáris hatalommal.
Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.
Moszkva döntése azonban, hogy észak-koreai katonákat telepít Oroszország Kurszk régiójába, olyan jelentős eszkalációt jelentett, amely válaszlépéseket követelt – mondta a Reutersnek egy magas rangú amerikai tisztviselő és két másik, az ügyet ismerő forrás.
és tegyen más lépéseket Ukrajna támogatására, mivel az folyamatosan kudarcokat szenved a harctéren – mondta két másik, az ügyet ismerő forrás.
A döntés segíthet „Trump-biztossá tenni” Biden ukrajnai programjának egyes részeit azáltal, hogy megerősíti Ukrajna pozícióját arra az esetre, ha elveszítenék az Egyesült Államok támogatását – mondta az egyik forrás.
Ukrajna állítása szerint Oroszország interkontinentális rakétát (ICBM) indított Dnyipro város ellen csütörtök reggel.
Trump többször is bírálta az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyt, ami félelmeket keltett, hogy esetleg felfüggeszti a fegyverszállításokat.
Moszkva fogadkozott, hogy válaszlépéseket tesz a Nyugat eszkalációnak tekintett lépéseire. Egy amerikai tisztségviselő csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország valószínűleg egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki az ukrajnai Dnyipro város elleni támadás során, valószínűleg a NATO-nak címzett figyelmeztetésként.
Az amerikai feltételek lazítását egy múlt keddi, Lloyd J. Austin amerikai és Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter közötti telefonhívás során közölték Ukrajnával.
Egy nappal később
Antony Blinken külügyminiszter egy brüsszeli út során tájékoztatta a döntésről Mark Rutte NATO-főtitkárt és egyes európai tisztségviselőket, valamint ukrán kollégáját, Andrij
– mondta egy magas rangú amerikai tisztségviselő.
Ukrajna kedden hajtotta végre az első nagy hatótávolságú csapást az új politika értelmében, bejelentve, hogy amerikai ATACMS rakétákat lőtt ki egy fegyverraktárra mintegy 110 kilométerre Oroszország belsejében.
A jelek szerint Biden a fegyverhasználati korlátozások enyhítésével megnyitotta az ajtót a szövetségesek előtt is, hogy engedélyezzék saját fegyvereik újfajta használatát. Szerdán Ukrajna brit Storm Shadow rakétákat lőtt ki Oroszországra.
Joe Biden elnök kormánya lehetővé fogja tenni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhasson mélyen orosz területre irányuló csapásokhoz.
A választások óta a Biden-kormányzat más intézkedésekkel is támogatta Kijevet:
Az ukrán tisztségviselők hónapokon keresztül könyörögtek az amerikaiaknak, hogy engedjék meg nekik, hogy a 300 kilométeres hatótávolságú rakétákat az orosz területen mélyebben fekvő célpontok elllen használják, azzal érvelve, hogy az ukrajnai csapásokban részt vevő harci gépeknek otthont adó légi bázisok eltalálására való képtelenségük komoly hátrányt jelent.
A Biden-kormányzat azonban nem adott zöld utat.
Az amerikai tisztségviselők szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy mennyit ér, ha Ukrajna olyan fegyvereket használhat, mint az ATACMS-ek, azzal érvelve, hogy Moszkva már áthelyezett néhány célpontot a hatótávolságon kívülre, és hogy Ukrajna már rendelkezik hazai gyártású rakétákkal és kamikaze drónokkal, amelyek képesek elérni orosz területet.
Aggódnak amiatt is, hogy egy ilyen lépés a közvetlen háború kockázatát hordozná magában a NATO és Oroszország között, aminek lehetőségét egyes szakértők és amerikai törvényhozók lebecsülik.
Oroszország előzetesen értesítette az Egyesült Államokat ballisztikus rakéta kilövésének szándékáról
Oroszország diplomáciai kockázatcsökkentési csatornákon keresztül előzetesen értesítette az Egyesült Államokat arról, hogy ballisztikus rakéta kilövésére készül Ukrajna felé – közölte az amerikai védelmi minisztérium helyettes szóvivője csütörtökön.
Sabrina Singh, a Pentagon napi sajtótájékoztatóján kísérleti jellegű közepes hatótávolságú ballisztikus rakétaként hivatkozott az eszközre, szemben a korábban említett interkontinentális ballisztikus rakéta meghatározással.
Úgy fogalmazott, hogy „új típusú halálos képességről volt szó, amit korábban még nem vetettek be hadszíntéren, így ez természetesen aggodalommal tölt el bennünket”.
A Pentagon ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a védelmi minisztérium nem lát arra utaló jelet, hogy Oroszország változtatott volna nukleáris erőinek állásain, ahogy az Egyesült Államok sem módosította nukleáris készültsége szintjén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb tiltakozási hullám söpört végig szombaton több európai országon: Franciaországban, Olaszországban és Albániában is folytatódtak a korábbi napok demonstrációi.
A NATO katonai eszközeinek Moszkva aggályai ellenére történő európai telepítését, konkrétan pedig a szövetség rakétavédelmi rendszerének dél-romániai elemeit bírálta Alice Weidel, az ellenzéki, radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) elnöke.
Vélhetően dróntámadás áldozata lett egy Comore-szigeteki zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajó a Fekete-tengeren.
Katonai tiszteletadással, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, péntek reggel Budapesten.
Ukrajna katonai Starlink-szolgáltatása még mindig nem állt helyre – közölte több ukrajnai illetékes is; a szolgáltatás továbbra is 161 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett működik – mondta egy ukrán tisztviselő csütörtökön a Kyiv Independentnek.
Egy budapesti családi ház tetőjavítása miatt került rendőrkézre két román állampolgárságú férfi, akik a már kifizetett hatmillió forint után további hétmilliót követeltek a ház tulajdonosától. A rendőrök még az újabb pénz átadása előtt elfogták őket.
Moszkva kész lenne november közepe után újrakezdeni Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna részvételével a háromoldalú béketárgyalásokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A NATO további tengeri felderítő repülőgépeket, radarrendszereket és drónokat küld a Fekete-tengerre – közölte kedden a katonai szövetség, miután a régióban több hajót is halálos kimenetelű dróntámadások értek.
Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnökét – erősítette meg Bátki Pál jogi képviselő szerdán délelőtt a Telex információit az MTI-nek.
Az amerikai támogatás csökkentése nyomán Ukrajna a háború kezdete óta a legnehezebb helyzetben van – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!