Ukrajna intekontinetális ballisztikus rakéta kilövésével vádolja az oroszokat

„A többi rakéta nem járt jelentős következményekkel” – áll a közleményben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, „nem tud mit mondani” az ukrán hadsereg azon vádjáról, hogy Oroszország a nap során először lőtt ki interkontinentális ballisztikus rakétát Ukrajnára.

Az újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésen Peszkov nem kívánt nyilatkozni.

„Ezt a kérdést a hadseregünknek kell feltenni” – mondta.

Malcolm Davis, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet vezető elemzője a CNN-nek nyilatkozva úgy vélekedett,

„Az oroszok egyértelműen azt tették, hogy levették a nukleáris robbanófejeket a rakétáról, és a rakétát vagy inert rakétaként indították el anélkül, hogy bármi is lenne rajta, vagy esetleg valamilyen hagyományos robbanófejjel” – mondta.

Szerinte azonban a nagy teljesítményű, nagy hatótávolságú fegyver bevetése jelzésértékű lehetett a Nyugat felé, miután Ukrajna a héten először támadott mélyen Oroszországban található célpontokat amerikai ATACMS és brit-francia gyártmányú Storm Shadow rakétákkal.

„Megpróbálnak üzenetet küldeni. Megpróbálják masszívan jelezni a Nyugatnak, hogy »Nézzétek, ezeknek a Storm Shadow és ATACMS rakétáknak a használata talán kihívást jelent Oroszország kritikus érdekei számára «. És így próbálnak megfélemlíteni minket, hogy meghátráljunk” – mondta Davis.

A tisztségviselő, aki csütörtökön Laoszban, az ázsiai országok védelmi minisztereinek csúcstalálkozója alkalmával tájékoztatta az újságírókat, nem volt hajlandó továbbiakat mondani a rakétról, mondván, hogy annak hatását még vizsgálják.

Egy ICBM kilövése – amely lényegesen nagyobb hatótávolsággal rendelkezik, mint más típusú ballisztikus rakéták – egy új típusú rakéta bevetését jelenthetné Oroszország részéről az Ukrajnával folytatott konfliktusban, és jelentős eszkalációként értelmezhető.

Az interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) egy olyan nagy hatótávolságú fegyver, amelyet az űrbe lőnek ki, majd robbanófejet vagy robbanófejeket bocsát ki, amelyek visszatérnek a légkörbe, hogy célpontjukra zuhanjanak.

a Center for Arms Control and Non-Proliferation szerint.

Az ICBM-eket silókból vagy mobil hordozórakétákról lehet indítani, és lehetnek szilárd vagy folyékony üzemanyaggal működő rakéták. A szilárd hajtóanyaggal működő ICBM-eket veszélyesebbnek tartják, mivel gyorsabban mozgathatók és indíthatók, mint a folyékony hajtóanyaggal működők.

Az első ICBM rakétát 1957-ben indította az akkori Szovjetunió. Az Egyesült Államok 1959-ben követte.

A ballisztikus rakéták egyéb típusai közé tartoznak a közepes hatótávolságú (IRBM), 3000 és 5000 kilométer közötti; a közepes hatótávolságú, 1000 és 3000 kilométer közötti; és a rövid hatótávolságú, 1000 kilométernél kisebb rakéták.