Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A Brüsszelben csütörtökön kezdődött európai uniós csúcson máris sikerült megállapodni arról, hogy az EU 50 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be az X-en Charles Michel, az Európai Unió Tanácsának elnöke.
2024. február 01., 12:482024. február 01., 12:48
2024. február 01., 13:522024. február 01., 13:52
– fogalmazott Michel.
Mint ismeretes, a csúcstalálkozót hatalmas feszültség közepette tartják, hiszen
Kompromisszumos javaslatként alternatív megoldást vázolt fel, amely szerint a tagállamok által felajánlott összegeket négy évre elosztva folyósítanák,
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében azt hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács meghozta a prioritások megvalósításához szükséges döntést –
„Jó nap ez Európa számára!” – tette hozzá Ursula von der Leyen.
A rendkívüli tanácskozást Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azért hívta össze, mert a legutóbbi, decemberi EU-csúcson nem született megállapodás a 2021 és 2027 közötti költségvetés felülvizsgálatáról.
A csütörtökön elfogadott megállapodás szerint a hétéves uniós költségvetés négy éven át összesen 50 milliárd euró támogatást juttat Ukrajnának. Az országnak szánt segélycsomag az uniós költségvetés terhére 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból, valamint 33 milliárd eurós hitelből áll. A finanszírozás támogatni hivatott az ország rövid távú helyreállítási szükségleteit, valamint középtávon az újjáépítést és korszerűsítést.
Uniós diplomaták tájékoztatása szerint
A kompromisszumos megállapodás alapján két év múlva felülvizsgálhatják a finanszírozást.
Kijevnek égető szüksége van erre a támogatásra, hogy gazdasága talpon maradjon, miután az amerikai segélycsomagot a Kongresszus blokkolta.
A magyar kormányfő sajtófőnöke korábban azt közölte, hogy Orbán Viktor a csúcstalálkozó előtt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel folytatott kétoldalú megbeszélést.
Egy, a Miniszterelnöki Sajtóiroda által kiadott fotón az is látható, hogy a magyar kormányfő egy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke), Emmanuel Macron francia elnök, Thérése Blanchet, az Európai Tanács főtitkára, Giorgia Meloni olasz kormányfő és Olaf Scholz német kancellár részvételével megtartott találkozón is jelen volt.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Mint megírtuk, a hét elején a Financial Times egy olyan uniós tervezetet hozott nyilvánosságra, amely értelmében az Európai bizottság Magyarország gazdaságát megbénító intézkedés-sorozatot tervezett arra az esetre, ha Orbán Viktor fenntartja a vétót.
Ennek kapcsán a magyar kormányfő kijelentette: az EU zsarol és imperialista módon viselkedik.
Kompromisszumos ajánlatot tett Magyarország az Európai Unió tagállamainak Ukrajna finanszírozására – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Le Point francia hetilap weboldalán kedden megjelent interjúban.
Magyarország nem enged a zsarolásnak – így reagáltak a magyar kormány, illetve kormánypártok részéről politikusok azon hírekre, amelyek szerint ha Budapest továbbra is ellenzi az Ukrajnának szánt EU-s támogatást, akkor drasztikus ellenlépésekre számíthat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!