
Fotó: Twitter/Secretary Antony Blinken
A Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátásához kötött tűzszünet biztosításáról szóló tárgyalások során „egyre közelebb kerülnek” a megállapodáshoz – közölte szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
2024. március 21., 10:302024. március 21., 10:30
„Úgy gondolom, hogy a szakadékok szűkülnek, és a megállapodás nagyon is lehetséges” – mondta Blinken a szaúd-arábiai Dzsiddában az Al Hadathnak adott interjúban a külügyminisztérium által közzétett átirat szerint.
„Nagyon keményen dolgoztunk Katarral, Egyiptommal és Izraellel, hogy egy erős javaslatot tegyünk le az asztalra. Ezt megtettük; a Hamász nem fogadta el. Más kérésekkel, más követelésekkel álltak elő. A tárgyalók most is ezen dolgoznak” – mondta Blinken.
Blinken megismételte, hogy
„Meg kell néznünk, hogy a Hamász igent tud-e mondani a javaslatra. Ha igen, akkor ez a legközvetlenebb módja annak, hogy enyhítsük a gázai emberek nyomorúságát, ami nagyon is az, amit mi akarunk” – mondta.
Blinken, aki csütörtökön Egyiptomba utazik, hogy arab vezetőkkel találkozzon, azt mondta, hogy fontos felkészülni arra, „mi történik Gáza kormányzásával” a háború befejezése után.
Oszama Hamdan, a Hamász magas rangú libanoni képviselője szerdán annyit közölt, hogy Izrael elutasította tűzszüneti javaslatukat, de részleteket nem mondott.
Hamdan Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt tette felelőssé a tárgyalások kudarcáért.
– mondta Hamdan, aki szerint a Hamász biztonsági erőinek parancsnokait és a palesztin klánok képviselőit ért támadások leleplezték Izrael rosszindulatú tervét, és Izrael válasza visszalépés a korábban már elfogadott pontokban.
A Hamász az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítésével folyó tárgyalásokon új javaslatot mutatott be a múlt héten, amely szerint hathetes fegyverszünet alatt szabadon engednének 42 túszt a még fogva tartott 134-ből, – nőket, gyerekeket, időseket és betegeket, – fejenként 20-50, Izraelben bebörtönzött palesztin fogolyért cserébe.
Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette, hogy a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal együttműködésben
Izrael e gyilkosság megtorlásaként indította el Erős Szikla nevű hadműveletét.
Kvaszamát Gilád Salit elrabolt izraeli tizedes 2011-es szabadon bocsátásának fejében engedték el, és toloncolták ki a Gázai övezetbe, ahol azóta részt vett a Hamász ciszjordániai terrorista tevékenységének irányításában, köztük számos lőfegyveres támadás megszervezésében.
Az izraeli biztonsági erők hétfő hajnal óta mintegy háromszázötven terrorgyanús palesztint vettek őrizetbe az egyszer már elfoglalt, majd ismét az iszlamisták kezére került Sifa kórházban.
Netanjahu szerdán ismét kijelentette, hogy az izraeli hadsereg meg fogja ostromolni a Gázai övezet déli szélén, az egyiptomi határnál fekvő Rafahot. Ennek tervét már jóváhagyta, de előkészületei még nem fejeződtek be. „Hamarosan a civil lakosság evakuálásának tervét is jóváhagyjuk” – tette hozzá.
Netanjahu emlékeztetett a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott legutóbbi telefonbeszélgetésére, amelyben világossá tette számára, hogy szerinte
A Rafahnál felállított sátortáborokban több mint egymillió olyan civil menekült tartózkodik, aki az övezet északi részéből menekült délre.
Netanjahu hozzátette: Biden azt kérte tőle, hogy ismertesse Izraelben a humanitárius és egyéb kérdésekben elkészített amerikai javaslatokat. „Volt, amikor megegyeztünk a barátainkkal, és volt, amikor nem értettünk velük egyet. Végül mindig azt tettük, ami biztonságunk szempontjából elengedhetetlen volt, és ezúttal is ezt fogjuk tenni” – jelentette ki az izraeli kormányfő.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
szóljon hozzá!