
Fotó: Twitter/Secretary Antony Blinken
A Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátásához kötött tűzszünet biztosításáról szóló tárgyalások során „egyre közelebb kerülnek” a megállapodáshoz – közölte szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
2024. március 21., 10:302024. március 21., 10:30
„Úgy gondolom, hogy a szakadékok szűkülnek, és a megállapodás nagyon is lehetséges” – mondta Blinken a szaúd-arábiai Dzsiddában az Al Hadathnak adott interjúban a külügyminisztérium által közzétett átirat szerint.
„Nagyon keményen dolgoztunk Katarral, Egyiptommal és Izraellel, hogy egy erős javaslatot tegyünk le az asztalra. Ezt megtettük; a Hamász nem fogadta el. Más kérésekkel, más követelésekkel álltak elő. A tárgyalók most is ezen dolgoznak” – mondta Blinken.
Blinken megismételte, hogy
„Meg kell néznünk, hogy a Hamász igent tud-e mondani a javaslatra. Ha igen, akkor ez a legközvetlenebb módja annak, hogy enyhítsük a gázai emberek nyomorúságát, ami nagyon is az, amit mi akarunk” – mondta.
Blinken, aki csütörtökön Egyiptomba utazik, hogy arab vezetőkkel találkozzon, azt mondta, hogy fontos felkészülni arra, „mi történik Gáza kormányzásával” a háború befejezése után.
Oszama Hamdan, a Hamász magas rangú libanoni képviselője szerdán annyit közölt, hogy Izrael elutasította tűzszüneti javaslatukat, de részleteket nem mondott.
Hamdan Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt tette felelőssé a tárgyalások kudarcáért.
– mondta Hamdan, aki szerint a Hamász biztonsági erőinek parancsnokait és a palesztin klánok képviselőit ért támadások leleplezték Izrael rosszindulatú tervét, és Izrael válasza visszalépés a korábban már elfogadott pontokban.
A Hamász az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítésével folyó tárgyalásokon új javaslatot mutatott be a múlt héten, amely szerint hathetes fegyverszünet alatt szabadon engednének 42 túszt a még fogva tartott 134-ből, – nőket, gyerekeket, időseket és betegeket, – fejenként 20-50, Izraelben bebörtönzött palesztin fogolyért cserébe.
Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette, hogy a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal együttműködésben
Izrael e gyilkosság megtorlásaként indította el Erős Szikla nevű hadműveletét.
Kvaszamát Gilád Salit elrabolt izraeli tizedes 2011-es szabadon bocsátásának fejében engedték el, és toloncolták ki a Gázai övezetbe, ahol azóta részt vett a Hamász ciszjordániai terrorista tevékenységének irányításában, köztük számos lőfegyveres támadás megszervezésében.
Az izraeli biztonsági erők hétfő hajnal óta mintegy háromszázötven terrorgyanús palesztint vettek őrizetbe az egyszer már elfoglalt, majd ismét az iszlamisták kezére került Sifa kórházban.
Netanjahu szerdán ismét kijelentette, hogy az izraeli hadsereg meg fogja ostromolni a Gázai övezet déli szélén, az egyiptomi határnál fekvő Rafahot. Ennek tervét már jóváhagyta, de előkészületei még nem fejeződtek be. „Hamarosan a civil lakosság evakuálásának tervét is jóváhagyjuk” – tette hozzá.
Netanjahu emlékeztetett a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott legutóbbi telefonbeszélgetésére, amelyben világossá tette számára, hogy szerinte
A Rafahnál felállított sátortáborokban több mint egymillió olyan civil menekült tartózkodik, aki az övezet északi részéből menekült délre.
Netanjahu hozzátette: Biden azt kérte tőle, hogy ismertesse Izraelben a humanitárius és egyéb kérdésekben elkészített amerikai javaslatokat. „Volt, amikor megegyeztünk a barátainkkal, és volt, amikor nem értettünk velük egyet. Végül mindig azt tettük, ami biztonságunk szempontjából elengedhetetlen volt, és ezúttal is ezt fogjuk tenni” – jelentette ki az izraeli kormányfő.
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
szóljon hozzá!