
Fegyvernyugvást akar. Biden és Netanjahu a megváltozott regionális helyzetről is tárgyalt
Fotó: Izrael - Kormányzati sajtóhivatal
A gázai tűzszünetről és a túszcseréről szóló megállapodásról folytatott tárgyalásokról egyeztetett Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Joe Biden amerikai elnökkel.
2025. január 13., 08:292025. január 13., 08:29
„A miniszterelnök megvitatta az amerikai elnökkel a túszaink szabadon bocsátásáról szóló tárgyalások állását, és tájékoztatta őt arról a megbízatásról, amelyet a dohai tárgyalócsoportnak adott, hogy előmozdítsa túszaink szabadon bocsátását” – áll Netanjahu hivatalának a vasárnapi telefonbeszélgetésről szóló közleményében, amelyet a CNN idézett.
Hozzátették: „a miniszterelnök köszönetet akart mondani (Joe) Biden amerikai elnöknek és Donald Trump leendő elnöknek a szent küldetés érdekében tanúsított együttműködésért”.
A Fehér Ház közölte, hogy Biden és Netanjahu az amerikai elnök által májusban előterjesztett javaslat alapján tárgyalt a dohai egyeztetésekről.
Biden beszélt Netanjahuval a tavaly novemberi libanoni tűzszünetet, a következő hónapban Bassár el-Aszad volt szíriai elnök rezsimjének összeomlását, valamint Irán meggyengült pozícióját a térségben követő „alapvetően megváltozott regionális körülményekről” is – közölte a Fehér Ház.
Ez az első nyilvánosan bejelentett telefonbeszélgetés a két vezető között 2024 októbere óta. A megbeszélés akkor zajlott, amikor Netanjahu összehívta Biden tűzszüneti megállapodásra vonatkozó javaslatának két fő kritikusát, hogy megbeszéléseket folytassanak egy esetleges megállapodásról.
Becálel Szmotrics pénzügyminiszter és Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter korábban elutasította a Biden által tavaly májusban előterjesztett békejavaslatot, amely a túszok szabadon bocsátását „teljes körű tűzszünettel” párosította volna.
A jobboldali miniszterek korábban lemondással és Netanjahu kormánykoalíciójának megbuktatásával fenyegetőztek, ha elfogadja Biden javaslatát.
Az izraeli kabinet tagjaival való vasárnapi találkozókra azért került sor, mert izraeli tárgyalók „óvatos optimizmusuknak” adtak hangot a hétvégén Dohában zajló tárgyalásokkal kapcsolatban, amelyeken magas szintű izraeli delegáció vesz részt, köztük David Barnea Moszad-vezér.
Netanjahu, aki szombaton találkozott Trump új közel-keleti megbízottjával, Steve Witkoffal, mind a jelenlegi, mind a következő amerikai kormányzat részéről nyomás alatt áll, hogy egyezségre jusson.
Witkoff a múlt héten a dohai tárgyalásokon elért eredményeket méltatta, és optimizmusát fejezte ki, hogy Trump január 20-i beiktatásáig sikerül eredményeket elérni, bár egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint a tárgyalások továbbra is nehézségekbe ütköznek.
„Azt akarom látni, hogy (a túszok) átsétálnak az úton, vagy legalábbis valamilyen megállapodást a beiktatás előtt, mert Trump elnök komolyan gondolja” – mondta Waltz.
Hozzátette, hogy a Hamász „teljesen elszigetelődött”, és „valamilyen megállapodást kell kötnie”.
A Biden-kormányzat korábban vasárnap azt mondta, hogy továbbra is azon dolgozik, hogy még az elnök hivatalba lépése előtt megszülessen a túszmegállapodás.
„Nagyon-nagyon közel vagyunk, de a nagyon közelség még mindig azt jelenti, hogy messze vagyunk, mert amíg ténylegesen nem érünk át a célvonalon, addig nem vagyunk ott” – mondta Sullivan.
Elmondta, hogy Brett McGurk, a Fehér Ház közel-keleti tanácsadója még mindig Dohában tartózkodik, ahol „a közvetítőkkel közösen dolgozzák ki a mindkét félnek benyújtandó szöveg végső részleteit”.
A CBS-nek adott, vasárnap sugárzott decemberi interjújában
Közben az izraeli miniszterelnökhöz közel áll személyek hangsúlyozták, hogy elkötelezett a megállapodás elérése mellett. Gideon Száár izraeli külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Izrael célja a túszmegállapodás elérése, amikor vasárnap Jeruzsálemben fogadta brit kollégáját. Netanjahu szóvivője, Omer Dosztri pedig a 14-es csatorna izraeli csatornának azt mondta, hogy a kormány „minden erőfeszítést” megtesz az egyezség elérése érdekében, de „lassú előrelépés történt”.
„Végső soron a Hamásztól függ” – mondta vasárnap, visszavágva a kritikusoknak, akik azt állították, hogy Netanjahu nem akar megegyezést.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
szóljon hozzá!